Érdekes helyek. Érdekes szokások. Érdekes történetek.

Barangolás a világban

A béke földjei

Hadsereg nélküli országok

2018. május 31. - FuraTermék

Napjainkban a híradások egyik fele szinte csak azzal van tele, hogy Szíriában - vagy éppen Jemenben, vagy valamelyik afrikai országban - hogyan áll a háború; vagy éppen hogy hol tart a fegyverkezési verseny az Egyesült Államok és Oroszország (továbbá Kína) között. Nincs is ezzel semmi probléma (?), hiszen amióta az ember öntudatra ébredt (Copyright by Terminátor), mindig vannak olyan csoportok, amelyek a mások által birtokolt erőforrások erőszakos megszerzésére törekednek.

A híradások másik felét meg a közúti balesetek, gyilkosságok, satöbbi töltik ki, mindannyiunk legnagyobb örömére...

guardkandahar.jpg

A világ országainak többsége rendelkezik saját haderővel. Kanadai katonák Afganisztánban. (forrás: Wikipedia)

 

Miközben a világon folyamatosan növekedik a katonai kiadások aránya (és összege), van néhány ország, amely továbbra is ragaszkodik azon korábban megfogalmazott álláspontjához, hogy nincsen szüksége reguláris haderőre a béke és jólét fenntartásához. Nézzünk szét közöttük!

A válogatásunk most is szubjektív: bár nincsen olyan túlzottan sok ország, amely nem rendelkezik saját hadsereggel, a miniállamokat (mint mondjuk Monaco vagy éppen a Marshall-szigetek) most kihagyjuk. Ezúton is elnézést kérünk monacói és marshall-szigeteki olvasóinktól.

Costa Rica

A közép-amerikai ország függetlenné válását követően hosszú ideig a béke és a stabilitás fizikai megtestesülése volt szűkebb pátriájában, a sors azonban utolérte Costa Ricát (is): egy feltehetően elcsalt választást követően a vesztesnek nyilvánított fél fegyvert ragadott - 1948 márciusában kitört az alig 44 napig tartó Costa Rica-i polgárháború, amelyből a Nemzeti Felszabadító Hadsereg nevű formáció jött ki győztesen: az addig regnáló elnököt eltávolították a hatalmából, a helyébe pedig beült a felkelőket vezető José Figueres Ferrer.

jose_figueres_ferrer_1.png

José Figueres Ferrer, Costa Rica elnöke, aki döntött a hadsereg megszüntetéséről. (forrás: Wikipedia)

 

Az események azonban ezt követően nem a megszokott forgatókönyv szerint zajlottak (tudniillik az új elnök nem ragaszkodott életfogytiglan a hatalmához: a kétezer halálos áldozatot követelő polgárháború után új, demokratikus választásokat tartottak, ő pedig átadta az elnöki széket).

monumento_a_los_caidos_en_la_guerra_de_1048.jpg

A Costa Rica-i polgárháború emlékműve. (forrás: WIkipedia)

 

Ami ennél is fontosabb: Ferrer 1948. december 1-jén döntött a polgárháborúban a rossz oldalon álló Costa Rica-i hadsereg feloszlatásáról (amelyet a következő évben az alkotmányban is rögzítettek), a honvédelemre szánt pénzt pedig azóta is a rendőrségre, az oktatásra és a kultúrára fordítják.

Persze ahhoz, hogy megszabaduljon a haderejétől, Costa Ricának olyan békés szándékú szomszédokra is szüksége volt, mint Nicaragua és Panama. 

Izland

A hákarl otthona a harcos viking múlt ellenére sem tekinthető egy militarizált társadalomnak. Ennek tudható be, hogy Izland soha nem hozott létre reguláris haderőt - napjainkban is csupán egy korlátozott képességekkel bíró parti őrséggel rendelkezik (valamint egy gyorsreagálású, különlegesen képzett rendőrökkel bíró békefenntartó erővel).

800px-2_arrival_of_thor_icelandic_coast_guard_2011-10-27_reykjavik.jpg

Izland nem rendelkezik saját haderővel - parti őrsége azonban korszerű hajókkal van felszerelve, amelyek szükség esetén a felségvizeik védelmére is bevethetőek. (forrás: Wikipedia)

 

Persze ez nem akadályozta meg az izlandi kormányt abban, hogy 1949-ben alapító tagja legyen a világ legerősebb katonai szövetségének, a NATO-nak, vagy hogy 1958 és 1976 között három alkalommal is bajuszt rángasson a britekkel bizonyos halászati jogok kapcsán támadt nézeteltérések miatt.

Persze az izlandi NATO-tagság nem volt véletlen: az ország körüli vizekről - és a sziget feletti légtérből - kiválóan ellenőrizni lehetett az Atlanti-óceánra kifutó szovjet hadihajókat és tengeralattjárókat; a hidegháború évtizedeiben állandó jelleggel amerikai erők települtek Izlandon, napjainkban pedig időszakosan a NATO-tagállamok vadászrepülői teszik tiszteletüket a szigetországban.

1024px-an_f-15c_eagle_flies_over_iceland_during_icelandic_air_surveillance_and_policing_april_22_2015.jpg

2006-ig állandó jelleggel amerikai harci repülőgépek települtek az izlandi Keflavík légi támaszponton. Napjainkban már csak időnként térnek vissza az amerikai (és más NATO-tagállamokból érkező) vadászrepülőgépek. A képem egy F-15-ös harci repülőgép Izland felett. (forrás: Wikipedia)

Panama

Costa Ricához hasonlóan annak déli szomszédja is egy háborút követően döntött a hadserege megszüntetéséről. Jelen esetben azonban ez nem polgárháború volt, hanem az Egyesült Államok által 1989 decemberében a regnáló panamai diktátor, Manuel Noriega megbuktatására indított invázió - Noriega formálisan még hadat is üzent az egyébként a hatalomra juttatásában nagy szerepet játszó jenkiknek.

panamam-113justcauseus-invasion.jpg

Az amerikaiak 1989 decemberében az "Igaz ügy" (Just Cause) hadművelet keretein belül néhány nap alatt megszállták Panamát. (forrás: Wikipedia)

 

Szóval miután néhány nap alatt felszámolták az ellenállást, az amerikaiak egy ideiglenes kormányt juttattak hatalomra, amely gyorsan döntést hozott a nagy harcértéket egyébként sem képviselő Panamai Védelmi Erők felszámolásáról. Panama azóta sem érezte szükségét saját haderő kialakításának - ha a szükség úgy hozza, az amerikai barátaik néhány nap alatt ott tudnak teremni pár tízezer katonával meg egy-két flottával (ha más miatt nem is, hát a Panama-csatorna védelmében biztosan).

800px-manuel_noriega_with_agents_from_the_u_s_dea.jpg

A hadművelet végén elfogták a regnáló panamai diktátort, Manuel Noriegát - nem, nem a magyar köztársasági elnök látható a képen amerikai ügynökként. (forrás: Wikipedia)

 

És akik meggondolták magukat

A haiti kormány 1995-ben döntött arról, hogy nekik sem kell többé hadsereg - éppen elég gondot jelentett, hogy a katonák tevékenyen részt vettek a rettegett Duvalier-diktatúra fenntartásában, és az egész bagázs amúgy is csak vitte a kevés pénzt...

flickr_israel_defense_forces_idf_coordination_with_american_doctor_1.jpg

A 2010-es pusztító földrengést követően Haitinak nagy szüksége lett volna a károk enyhítésében és a rend fenntartásában egy jól felszerelt és kiképzett hadseregre. A képen Haitire küldött izraeli katonaorvosok láthatóak. (forrás: Wikipedia)

Az országot ért hatalmas természeti katasztrófa, a szerényebb becslések szerint is több, mint százezer halálos áldozatot (!) követelő 2010-es földrengés után azonban jól jött volna a károk elhárítására gyorsan mozgósítható fegyveres erő - helyettük csak az országban állomásozó ENSZ-erők és a gyorsan odasiető külföldi (amerikai, francia, satöbbi) csapatok tudtak segíteni, ezért a haiti kormány 2011-ben döntést hozott egy új hadsereg felállításáról.

Az már más kérdés, hogy ez a mai napig nem nagyon történt meg, de a szándék a lényeg, ugyebár.

A fegyverek soha nem semmisülnek meg, csak pihennek.

Maurice Druon

 

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagbarangolo.blog.hu/api/trackback/id/tr8913894822

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2018.06.01. 15:15:25

Panamai diktátor? A demokrati8kusan megválasztott elnök?

HARP3R 2018.06.01. 15:36:10

Ma már a hadseregek a nemzetközi érdekérvényesítésnek, sőt időnként a nyomásgyakorlásnak is eszközei lehetnek. A haderő nyújtotta fenyegetéssel él például Oroszország és Szaúd-Arábia, illetve Irán és Izrael is. A csekély katonai potenciállal rendelkező államok, a nemzetközi porondon is gyengébben képesek teljesíteni.

Up! 2018.06.01. 15:46:31

@maxval balcán bircaman: mintha nem lenne ez ismerős nálunk is...

paveway 2018.06.01. 15:55:43

@maxval balcán bircaman: birka, mi koze2a kettőnek egymáshoz?

Konstantin Nemeth 2018.06.01. 16:10:03

@maxval balcán bircaman: Figyelj! Hallotál már erről? A mintádra alkottam. Adolf Hitler, mint diktátor? A demokratikusan megválasztott kancellár? Na?

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2018.06.01. 16:15:11

@Konstantin Nemeth:

A gond az, hogy Hitler megváltoztta a rendszert, míg Noriega nem. Az ő egyetlen bűne volt, hogy szófogadatlan volt az amerikai nagyurakkal szemben,

FuraTermék · www.furatermek.blog.hu 2018.06.01. 16:51:05

@maxval balcán bircaman: Azon túl, hogy bukását tényleg az okozta, hogy kényelmetlenné vált az Egyesült Államok számára, Manuel Noriega soha nem volt panamai elnök. De facto vezetője (diktátora) volt az országnak, miközben valamelyik bábja töltötte be az elnöki posztot.

232323 2018.06.01. 16:58:38

Há annak van igaza, akinek bikább a hadserege.
Há ezen ki lepődik meg.

Darw 2018.06.01. 17:15:44

" helyettük csak az országban állomásozó ENSZ-erők és a gyorsan odasiető külföldi (amerikai, francia, satöbbi) csapatok tudtak segíteni"

Majd a nepáli ENSZ katonák által behozott kolera-járvány még kinyírt pár tízezer embert O.o

for-avar 2018.06.01. 17:40:21

@Darw: ezt honnan veszed de...dél-amerikában pl a greenpeace okozta kolerát

exterminador 2018.06.01. 18:34:22

Ide jutottunk, az idióta birca a CIA-ügynök Noriegát védi.
Úgy látszik, nála kényszeres a világ legocsmányabb vezetőinek imádata.

midnightcoder2 2018.06.02. 08:13:14

Tulajdonképp nekünk sem kellett anno túl erős hadsereg, az ideiglenesen itt állomásozó szovjet haderő megvédett minket a nyugati agressziótól :-/

Bafana 2018.06.02. 10:14:21

@Konstantin Nemeth: Hitlert utólag nevezték diktátornak. Ajánlom figyelmedbe a korabeli film- dokumentum anyagokat. A német emberek fejéhez nem szorítottak fegyvert, amikor éltették őt.

Karipapa01 2018.06.02. 11:00:04

@Bafana: Ja! Csak aki nem akart az NSDAP-ra szavazni, annak egy kicsit megigazította a pofázmányát az SA. :D Demokratikus úton :D
süti beállítások módosítása