Ha jobban belegondolunk, a Barangolás-blogon még nem foglalkoztunk a finnugor rokonsággal (pedig téma azért akad bőven). Mea culpa, mea maxima culpa, Kedves Olvasók!
Észak-Svédország (is) a számik otthona. (forrás: Wikipedia)
Mai posztunkban megpróbálunk valamennyit köszörülni a csorbán: következzenek tehát északi testvéreink, a számik (lappok)!
Hogyan is nevezzelek?
Először is tisztáznunk kell, hogy kikről is van szó: az uráli nyelvcsalád finnugor nyelccsoportjának finn-permi ágába (azon belül is a finn-volgai csoportba) tartozó lapp nyelveket beszélő emberek Észak-Európa legészakibb vidékén élnek - négy ország (Finnország, Svédország, Norvégia és Oroszország) területén.
A számi közösségek lakóhelye Észak-Európában - négy ország területén osztoznak. (forrás: Wikipedia)
Érdekesség, hogy antropológiai (embertani) szempontból a lappok különböznek a többi finnugor néptől: testmagasságuk alacsonyabb, mint mondjuk egy átlag magyaré vagy finné, és hajuk színe is leggyakrabban sötét.
A legvalószínűbb, hogy nyelvcsere útján jutottak nyelvükhöz.
19. századi segítség azoknak, akik inari számi nyelven szeretnének megszólalni. (forrás: Wikipedia)
Magyarországon leginkább lappokként ismertek, ők maguk azonban számiként (sámit, sámi, esetleg saami) hivatkoznak magukra, s ha nem akarunk egy lappot számit megsérteni, akkor a népét hívjuk lappnak száminak.
Rövid történelem
Nem a számik történelme rövid, hanem ezen blog terjedelme...
A hagyományosan nomád életmódot folytató számik több ezer évvel ezelőtt valószínűleg mai lakhelyüknél jóval délebbre éltek - pontosabban vándoroltak. Észak-Európa legészakibb vidékeit valószínűleg bő kétezer évvel ezelőtt érték el (amikor a Római Birodalom a fénykorát élte). Ekkortól tértek át a zord éghajlati viszonyokat jól viselő rénszarvas tenyésztésére is.
Norvégiai számik a 19-20. század fordulóján. (forrás: Wikipedia)
A középkorban a számik a feltörekvő viking-keresztény államok, Norvégia és Svédország fennhatósága alá kerültek (bár ez a nomád embereket valószínűleg nem nagyon zavarta, és az az igazság, hogy a nevezett két ország urai is mással voltak elfoglalva, minthogy ténylegesen érvényesítsék a koronájuk fennhatóságát ezen a vidéken).
A norvégiai számi közösség parlamentjének épülete - na mire emlékeztet? (forrás: Wikipedia)
Persze azért az éves adót rendszeresen behajtották a számikon...
A számik mellett elrobogott a fejlődés, ennek köszönhetően ma ők Európa egyetlen népcsoportja, amely legalább részben nomád életmódot folytat: egy részük ugyan letelepedtek a Lappföldön (amely kulturális-földrajzi régiója a kontinensrésznek) időközben kialakuló városokban, sokan azonban továbbra is a vándorló rénszarvascsordákat követik a fagyos északi pusztában.
A számikra egészen a közelmúltig nem volt jellemző, hogy tömegesen állandó lakóhelyen telepedjenek le. Ha mégis állandó épületet húztak, azt a zord, hideg éghajlati viszonyoknak megfelelően tették. (forrás: Wikipedia)
Nyelv (és kultúra)
Számi nyelvjárások: 1. déli számi; 2. umei számi; 3. pitei számi; 4. lulei számi; 5. északi számi; 6. kolta számi; 7. inari számi; 8. kildini számi; 9. teri számi. A sötétebb árnyalattal jelzett területeken a számi regionálisan hivatalos nyelv. (forrás: Wikipedia)
Mint írtuk volt, a számik a finnugor nyelvcsaládba tartozó számi (lapp) nyelveket beszélik. Egységesen hivatkozunk rájuk, a valóságban azonban kilenc különböző dialektusról van szó, amelyek jelentős eltéréseket mutatnak egymáshoz viszonyítva.
Az összesen mintegy nyolcan-százezer számi nyelvileg tehát széttagolt nép. Kizárólagos nyelvként alig harmincezer ember beszéli (és van olyan nyelvjárás, amit csak pár száz ember beszél).
A számi közösség félig hivatalos lobogója. (forrás: Wikipedia)
Földrajzilag jól elkülöníthető számi nyelvjárások a déli, az északi és a keleti számi nyelvek.
A hosszú téli éjszakákon sok mindent nem lehetett tenni, ezért a számi férfiak és nők is azt csinálták, amit mindenki más a hosszú téli éjszakákon: alaposan elbeszélgettek a kvantumfizika legújabb eredményeiről énekeltek. A hagyományos számi énekfajta a joika, amelynek ma már szerte Észak-Európában számos fesztivált rendeznek - mindenki legnagyobb örömére.
A kultúra ápolása a számik számára is fontos... (forrás: Wikipedia)
...a hagyományos számi eszközök (mint a fenti díszes tokok) készítése és viselése is. (forrás: Wikipedia)
A sokak által ismert Renée Zellweger amerikai Oscar-díjas színésznő (Bridget Jones naplója) is részben norvégiai számi származású.
Rovaniemi - a finnországi Lappföld fővárosa és legnépesebb települése is. (forrás: Wikipedia)
Azt meg már csak félve jegyezzük meg, hogy a Magyarországon is ismert Joulupukki, a finn Mikulás állandó lakhelye - Rovaniemi Korvatunturi - is a hagyományos lapp szállásterületen helyezkedik el.
Bridget Jones Renée Zellweger. (forrás: Wikipedia)
Független Lappföld?
Korábban már említettük, hogy napjaink számi szállásterületén (vagy lakóhelyén) négy ország osztozik. Ezek közül három - Norvégia (ahol a legnagyobb, mintegy ötvenezres számi közösség él), Svédország és Finnország - viszonylag széles önrendelkezést biztosított a 20. század folyamán a nyelvrokonainknak. Oroszországban ez egyenlőre elmaradt.
Büszke lobogót lenget a szél. (forrás: Wikipedia)
Annak ellenére (vagy talán éppen ezért), hogy sohasem rendelkeztek önálló államisággal, és napjainkban is csak részben tudnak felmutatni ilyesmit a norvégiai, svéd és finn számi közösségek, nem terveznek nagyszabású szeparatista mozgalmat indítani a független Lappföld kikiáltása érdekében.
Norvégiai számi férfi - azt nem tudni, hogy állandó jelleggel, vagy csak időlegesen költözött-e ki a vadonba. (forrás: Wikipedia)
Inkább a rénszarvas-csordák terelésével és felügyeletével, valamint a csodálatos északi panorámában (és az északi fényben) való gyönyörködéssel foglalkoznak. Megértjük őket.