A nagyvilágban számos főváros-típus létezik: van politikai, gazdasági, közlekedési, kulturális (és a többi, és a többi) - ezen funkciókat általában egyetlen település tölti be (Magyarországon ez Budapest), de van, ahol ezek a feladatok megoszlanak (az Egyesült Államok politikai központja Washington, a gazdasági pedig New York), és van, ahol a hivatalos (alkotmányos) főváros egyáltalán nem, vagy csak részben tölt be fővárosi szerepkört (mivel elvesztette főváros jellegét). Ma közülük válogatunk.
Budapest egyik jelképe. (forrás: Wikipedia)
A fentiekben nem írtuk, de aki rutinos Barangolás-blog olvasó, tudhatja, hogy válogatásunk ezúttal is szubjektív. Megértéseteket köszönjük.
Amszterdam (Hollandia)
Amszterdam madártávlatból. (forrás: Wikipedia)
Mai barangolásunkat a vén kontinensen kezdjük, méghozzá Németalföldön: az ország alkotmányos fővárosa elvileg a legnépesebb település, Amszterdam, amely a 16. századtól kezdve a virágzó holland tengeri kereskedelem (és így a szintén virágzó németalföldi gazdaság) központja volt, a holland kormányzat azonban egy rövid időszakot (1808 és 1810 között) leszámítva végig az Amszterdamtól nem messze fekvő Hágában székelt.
Az amszterdami királyi palota, amely ma már inkább turistalátványosság - az uralkodó állandó tartózkodási helye a szomszédos Hága. (forrás: Wikipedia)
Napjainkban így a holland kormány, a törvényhozás és maga az államfő (uralkodó) is Hágában székel, ülésezik, trónol ül a trónján (habár utóbbi rendelkezik egy amszterdami palotával is, a turisták legnagyobb örömére).
A holland gazdaság központjaként betöltött vezető szerepét pedig évtizedek óta próbálja átvenni a kontinens legnagyobb forgalmú kikötőjével büszkélkedő, szintén nem messze fekvő Rotterdam városa.
Dodoma (Tanzánia)
Dodomai keresztény templom. (forrás: Wikipedia)
Az ország belsejében egykoron német telepesek által 1907-ban alapított kereskedelmi telep helyén az 1970-es években kezdték kiépíteni Tanzánia új fővárosát, ahova a tervek szerint a teljes államigazgatást telepítették volna a már akkor is túlzsúfoltnak tetsző Dar es-Salaamból, a tengerparti nagyvárosból.
A dodomai egyetem főépülete. (forrás: Wikipedia)
A belső-tanzániai területek fejlesztését célul kitűző főváros-áttelepítő program végül befuccsolt: napjainkban a kormányzat (a törvényhozás is) továbbra is a korábbi fővárosban, Dar es-Salaamban működik, míg a külföldi nagykövetségek szintén maradtak a jobban megközelíthető tengerparton, habár az ország hivatalos fővárosa már Dodoma.
A program azért valamennyire elérte célját: az 1970-es években alig negyvenezres városka népessége az évek folyamán megtízszereződött.
Tel-Aviv és Jeruzsálem (Izrael)
Az angolai nagykövetség épülete Tel-Avivban - a külföldi képviseletek döntő többsége az 1967 előtti fővárosban székel, mivel országuk nem ismeri el Jeruzsálemet Izrael fővárosaként. (forrás: Wikipedia)
A zsidó állam némileg kakukktojás a válogatásunkban, ugyanis fővárosa egyértelműen Jeruzsálem, amely az 1967-es arab-izraeli háború óta (amelyben Izrael tönkreverte ellenfeleit, s jelentős területeket hódított meg tőlük) a kormányzat de facto székhelye is. Szóval itt székel a kormányzat (kivéve a védelmi minisztériumot, amely a korábbi fővárosban, Tel-Avivban maradt), a törvényhozás és a legfelsőbb bíróság is.
Az izraeli külügyminisztérium épület-együttese Jeruzsálemben - a kormányhivatalok többségének itt van a központja, de például a védelmi minisztérium épülete Tel-Avivban található. (forrás: Wikipedia)
A nemzetközi közösség ugyanakkor (az Egyesült Államokat és néhány kisebb országot leszámítva) az izraeli-palesztin konfliktus miatt (a palesztinok is Jeruzsálemet, pontosabban annak keleti részét tekintik fővárosuknak) nem ismeri el a zsidó állam fővárosaként annak legnépesebb települését.
Az izraeli törvényhozás, a Knesszet épülete Jeruzsálemben. (forrás: Wikipedia)
Emiatt a külföldi követségek nagy része továbbra is az egyébként nem messze fekvő Tel-Avivban székel.
Porto-Novo (Benin)
Porto-Novo főutcája. (forrás: Wikipedia)
Az egykor Dahomey néven ismert francia gyarmati terület, Benin alkotmányos fővárosa a portugál névvel büszkélkedő Porto-Novo ("Új-kikötő") - a város egykor a rabszolga-kereskedelemről volt híres. A törvényhozás itt székel, a minisztériumok, kormányhivatalok azonban a szomszédos Cotonouban működnek, amely Benin legnépesebb települése és gazdasági központja is egyben.
Sucre (Bolívia)
Sucre házainak egy része még a spanyol gyarmati stílus vonásait viseli magán. (forrás: Wikipedia)
Bolívia hatodik legnépesebb, egykor a La Plata névre hallgató települése az ország alkotmányos fővárosa is egyben; ennek ellenére a 20. század elejétől az egyre jelentősebb településsé növekvő La Paz lett a törvényhozás és a kormányzat központja. A 2009-ben elfogadott új alkotmány továbbra is az egykori forradalmi vezetőről és szabadságharcosról elnevezett Sucrét nevesíti Bolívia fővárosaként, a hivatalok azonban maradtak a második legnépesebb bolíviai városban, fenn az Andok hegyei között.
Bolívia fővárosa madártávlatból - egyetlen kormányzati intézmény sem székel a fővárosban, ezek központja La Pazban van. (forrás: Wilkipedia)
Meglehetősen igazságtalanok voltunk, ugyanis Sucre is fenn, az Andok hegyei között helyezkedik el, így ebben a tekintetben egy kormány-költöztetés nem járna változással.