A világ legnagyobb részén - papíron legalábbis - már működik az általános választójog rendszere, vagyis egy bizonyos életkor felett az állampolgárok származástól, nemtől függetlenül az urnák elé járulhatnak a rendszeresen megtartott voksolásokon. Erre a formaságra még azokban az országok közül is sokban adnak, amelyek egyébként a legcsekélyebb mértékben sem tekinthetők demokratikusnak.
Norvégia történelmének első leadott női szavazata az 1910-es helyhatósági választásokon. (forrás: Wikipedia)
De nem volt ez mindig így, sőt, egészen a közelmúltig az országok többségében kizárólag férfiak vehettek részt a szavazáson (sok helyen még ez a réteg is erősen szűrve volt, elsősorban vagyoni helyzet alapján). Két részesre tervezett írásunkban kontinensenként mutatjuk be, hogy az adott földrészen mely ország volt az első, ahol engedélyezték nők részvételét a választásokon, és melyek voltak az utolsók. Mai posztunkban az első helyezetteket vesszük sorra.
Kontinens alatt pedig elsősorban a politikai értelemben vett földrészeket értjük, amelyek ábécé-sorrendben követik egymást - Ausztráliát és Óceániát egy kalap alá vettük, amiért elnézést kérünk minden erre érzékeny ausztrál és óceániai olvasónktól.
Az 1900-as évek elején még a világ kevés helyén volt biztosított a nők választójoga. (forrás: Wikipedia)
A 19-20. század fordulóján Európában és Észak-Amerikában jelentős küzdelem bontakozott ki a nők egyenjogúságáért - olyan társadalmakban, amelyek évszázadok óta patriarchális alapon szerveződtek, s a szebbik nem tagjait sokszor nem tartották többre egyszerű vagyontárgyaknál, egyfajta szükséges rossznál, akinek a feladata kimerül a gyerekszülésben és a háztartás vezetésében. Az úgynevezett szüfrazsett mozgalmak egyik fő követelése az általános választójog megteremtése volt, ráadásul egy olyan korban, ahol sokszor még a férfiak is vagyoni helyzet alapján vehettek részt a voksolásokon.
Annie Kenney és Christabel Pankhurst brit szüfrazsettek női választójogot követelő táblájukkal 1906-ban. (forrás: Wikipedia)
Magának a szüfrazsett kifejezésnek (amely a francia "suffrage" szóból ered) a jelentése egyébként "szavazat", "választójog".
Afrika
Szenegál és Togo
A fekete kontinensen elsőként a dél-rodéziai nők kaptak választójogot 1919-ben - pontosabban a jelentős kisebbségben lévő fehér közösség hölgy tagjai, az általános választójogot ugyanis csak 1978-ban vezették be az egykori brit gyarmaton.
Egy szenegáli hölgy - a fekete kontinensen az akkor még francia fennhatóság alatt álló Szenegál és Togo volt az első két ország, ahol bevezették az általános választójogot (erre 1945-ben került sor). A helyi polgárok ekkor még a francia törvényhozási választásokon vehettek részt, s küldhettek képviselőket a párizsi parlamentbe. (forrás: Wikipedia)
Így Szenegál és Togo lett Afrika első két országa, ahol az általános választójogot biztosították a polgároknak - erre még a francia gyarmati fennhatóság idején, 1945-ben került sor, mindkét nemzet ugyanis csak 1960-ban nyerte el teljes függetlenségét.
Ha a független országokat nézzük, akkor pedig Libériáé az elsőség, ahol 1946-ban az afroamerikai származású nők, 1951-ben pedig minden felnőtt polgár választójogot kapott.
Ázsia
Afganisztán
A belső-ázsiai ország az elmúlt évtizedekben a területén dúló véres háború miatt volt a híradások középpontjában - miután az Egyesült Államok által vezetett nemzetközi katonai koalíció 2001-2002-ben kiebrudalta a tálibokat a hatalomból, az addig sokat sanyargatott nők helyzete is jelentős mértékben javult; ebben az időszakban nem csak tanúi, hanem alakítói is lehetettek az afgán belpolitikának annak ellenére, hogy a politikai szerepet vállaló hölgyek kiemelt célpontjai voltak a hegyek közé szorult táliboknak. Miután 2021 nyarán az afgán rezsim elbukott, s visszatértek a vallási szélsőségektől sem mentes tálibok, a nőket aktívan háttérbe szorították.
Afgán nők a 2010-es évek elején - a 2001-től 2021-ig tartó időszakban, amikor az Egyesült Államok által vezetetett nemzetközi katonai koalíció folytatott háborút az országban, az afgán nők helyzete sokat javult, s a választásokon is részt vehettek. A tálibok újbóli hatalomra kerülését követően, 2021 óta jelentősen csorbultak a jogaik. (forrás: Wikipedia)
Talán éppen ezért lehet meglepő, hogy az ázsiai kontinensen Afganisztán volt az első ország, amely választójogot biztosított a nőknek, ráadásul elég korán, már 1919-ben. Igaz ugyan, hogy tíz évvel később ezt a jogukat a kormányban bekövetkezett konzervatív fordulat után visszavonták, de ezen elsőségüket már nem tudja senki elvenni az országtól.
Bár a tálibok - akik 2021 óta semmilyen választást nem tartottak - ezt biztos nem nagyon fogják reklámozni a majdani, turistáknak szóló prospektusaikban.
Dél-Amerika
Uruguay
A latin-amerikai ország nem csak az olasz gyökerekkel rendelkező népesség magas arányáról vagy arról nevezetes, hogy itt rendezték az első férfi labdarúgó-világbajnokságot, hanem arról is, hogy országos szinten egész Amerikát tekintve itt biztosították először a teljes választójogot a nőknek.
A nők szavazati jogának biztosítása alkalmából kiadott emléklap Uruguayból. (forrás: Wikipedia)
Az uruguayi alkotmányban 1917-ben rögzítették az általános választójog intézményét, bár a törvényhozás malmai arrafelé is lassan őrölnek: az uruguayi nők először egy 1927-es népszavazáson járulhattak az urnák elé, a helyi parlament pedig csak 1932-ben hozta meg a női választójogot biztosító jogszabályokat, így csak az 1938-as általános választásokon vehettek részt először mindkét nem képviselői. De jobb később, mint soha...
A mai Kolumbiát is magába foglaló Új-granadai Köztársaság egyik tartománya, Vélez 1853-ban kinyilvánította a férfiak és nők általános választójogát - ezt a rendelkezést nem sokkal később azonban a legfelsőbb bíróság megsemmisítette.
Észak-Amerika
Puerto Rico
A kanadai Ontario tartományban már 1884-ben, az Egyesült Államok Colorado államában pedig 1893-ban szavazati jogot kaptak a nők. Országos szinten Kanada nagy részén 1917-1919 között biztosították a nők választójogát, míg az Egyesült Államokban erre - papíron - 1920-ban került sor. Ennek ellenére mindkét országban egészen az 1960-as évekig kellett várni a teljes, általános választójog alkalmazására: Kanadában az őslakos közösségek tagjai voltak sokáig kizárva a szavazásból, míg déli szomszédjánál a polgárjogi mozgalmak érték el, hogy a feketéket afroamerikaiakat se korlátozzák voksolási jogukban.
Milagros Benet Colón, Puerto Rico legismertebb szüfrazsettje, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett abban, hogy az amerikai fennhatóság alatt álló szigetországban bevezették az általános választójogot. (forrás: Wikipedia)
Ennek köszönhető, hogy Észak-Amerikában még csak nem is egy független állam, hanem az amerikaiak által Spanyolországtól elhódított, társult állami státuszú Puerto Rico lett az első ország, ahol az általános választójogot biztosították, méghozzá 1935-ben.
A független államok közül Salvador volt az első, itt 1939-ben vezették be az általános választójogot.
Európa
Finnország
Az öreg kontinensen az akkor még független államnak számító Toszkán Nagyhercegség volt az első, amely deklarálta a nők általános választójogát, erre pedig a nagy európai forradalmi hevület kellős közepén, 1848-ban került sor.
A hollandiai Frízföld tartományban a földtulajdonnal rendelkező nők már 1689-től részt vehettek a választásokon.
A finn törvényhozás első megválasztott női képviselőinek egy része 1907-ben. Az öreg kontinensen az Orosz Birodalomhoz tartozó, ám széleskörű belső autonómiával rendelkező Finnország volt az első állam, ahol biztosították az általános választójogot a polgároknak. (forrás: Wikipedia)
Európai elsőségét a ma is létező országok közül mégis Finnország tudhatja magának: az akkoriban az Orosz Birodalom részét képező nagyhercegség - amely széleskörű belső autonómiát élvezett a cárok uralma alatt eltöltött bő egy évszázad során - 1906-ban garantálta a hölgyek részvételét a választásokon; ezt pedig Finnország függetlenségének 1917-es kikiáltását követően is megtartották.
A második helyezett szintén egy skandináv állam, Dánia, ahol 1908-ban a helyhatósági, 1915-től pedig a törvényhozási választásokon is részt vehetnek a nők.
Magyarországon 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején vezették be az általános választójogot, törvényhozási választáson pedig 1920-ban voksolhattak először nők.
Óceánia
Új-Zéland
A legkisebb kontinens legkisebb népességű különálló közigazgatással bíró területe, a Pitcairn-szigetek már 1838-ban bevezette az általános választójogot néhány tucatnyi polgára számára - s ezt a jogot magukkal vitték akkor is, amikor a túlnépesedés miatt egy részüket átköltöztették a Norfolk-szigetre.
Ismeretlen új-zélandi szüfrazsett portréja az 1880-as évekből. A távoli szigetország a világon elsőként biztosította az általános választójogot felnőttkorú lakóinak. (forrás: Wikipedia)
A napjainkban is független államok közül azonban Új-Zélandé az abszolút elsőség, hiszen a világon először itt biztosították az általános választójogot - erre már 1893-ban sor került. A választhatóság jogával azonban még vártak néhány évtizedet, a nők ugyanis "csak" 1919 óta vehetnek részt jelöltként az új-zélandi voksolásokon.
A szintén a demokrácia egyik zászlóvivőjének tekintett Ausztráliában 1902-ban kaptak választójogot a nem őslakos nők - a hosszú ideig elnyomásban tartott őslakosok előtt csak 1962-től nyíltak meg a szavazóhelyiségek.
