Mai posztunkban - igazodván a beköszöntött tél Magyarországot teljesen (?) megbénító havas-fagyos viszontagságaihoz - ellátogatunk egy igazán havas-fagyos vidékre, amelynek fotóit nézegetve jogosan ötlik fel bennünk a gondolat: ez az igazi Szibéria, ahová a világ minden kincséért sem utaznánk.
Ojmjakoni tájkép 2013 februárjából. A hegyeknek fontos szerepük van az itteni extrém hideg létrejöttében. (forrás: Wikipedia)
Most azonban mégis megtesszük: irány a messzi Jakutföld (Szaha Köztársaság) még messzibb Ojmjakon nevű faluja, a világ leghidegebb lakott települése!
Hű de hideg van!
Amikor 1933. február 6-án a hajnali órák vak sötétségében Vaszilij, a nemrégen átadott ojmjakoni meteorológiai állomás frissen végzett, alig huszonhárom éves, alaposan felöltözött időjósa (akinek a hetyke bajusza már hetekkel korábban lefagyott a farkasordító hidegben) a hőmérő higanyszálára tekintett, először nem akart hinni a szemének: -67,8 Celsius fokot mutatott, így a lámpája fényénél újra ellenőrizte - ilyen hideg még nem volt a Földön, mióta műszeres mérési adatok rendelkezésre álltak.
Update: mint arra fel lett hívva a figyelmünk, a fenti történetben nem csak Vaszilij kitalált karakter, hanem az ilyen hőmérsékleten folyékony higany is. Elnézést mindenkitől, akit megbántottunk.
- Ha ezt jelentem a központnak, és kiderül, hogy tévedtem, száműznek valami távoli szibériai meteorológiai állomásra - gondolta a fiatal Vaszilij, aztán eszébe jutott, hogy hol is tartózkodik éppen...
Ojmjakon és környékének térképe. (forrás: Wikipedia)
Derék meteorológusunk nem tévedett, a kicsiny jakutföldi település, Ojmjakon pedig azóta is őrzi megtisztelő címét: a Föld leghidegebb lakott települése, valamint az északi félgömb leghidegebb pontja (csak az Antarktiszon működő szovjet kutatóállomáson, a Vosztokon mértek ennél hidegebbet (-89,2 fokot) 1983-ban.
Hideg falu születik
Ojmjakon madártávlatból. (forrás: cntraveler.com)
Az eredetileg nomád karavánok pihenőhelyeként funkcionáló, az Ingyigirka mellékfolyójának számító Ojmjakon folyó mentén a már említett meteorológiai állomással párhuzamosan, az 1930-as évek elején létesítettek állandó települést. A falucska a folyóról (oroszul Оймякон, szaha nyelven Өймөкөөн) kapta a nevét, amelynek jelentése: "ahol a víz nem fagy be".
A környéken ugyanis több meleg vizű forrás is található.
A nagy, történelmi hideg emlékműje Ojmjakonban. (forrás: Wikipedia)
A hétszáz méteres tengerszint feletti magasságban, az Ojmjakoni-fennsíkon fekvő, helyenként közel kétezer méteres hegyekkel körülölelt katlanban fekvő település jelentősége a második világháborúban nőtt meg igazán, amikor a szovjetek egy repülőteret létesítettek a környéken - ez a repülőtér volt az egyik megállóhelye az Alaszkából a Szovjetunióba átvitt repülőgépeknek, amelyeknek aztán a vörösök nagy hasznát vették a németek elleni küzdelemben.
Napjainkban
Itt nem kell aszfaltozással bíbelődni. (forrás: Wikipedia)
Manapság kevesebb, mint ötszáz ember él Ojmjakon falucskában (többségük szaha - jakut - őslakos), akik jobbára állattenyésztésből élnek (az állatoknak és az embereknek a meleg vizű források biztosítják a folyamatos folyadék-utánpótlást, ami sokkal gazdaságosabb, mintha jégtömböt kellene olvasztani). Ugyan a rekordot jelentő hidegnek már több, mint nyolcvan éve, de telente (amely itt hat-hét hónapnyi hótakarót jelent) azért még így is jócskán fagypont alá süllyed a hőmérséklet - a talaj pedig egész évben fagyott.
Egy ojmjakoni lakos a "friss" levegőn... (forrás: Wikipedia)
...és a rezidenciája. Ojmjakonban a nagy hideg miatt a háziállatok számára is fűtött pihenőhely szükséges. (forrás: pinterest.com)
Az extrém hideg miatt a lakosoknak extrém megoldásokat kell alkalmazniuk a mindennapi életben maradáshoz: a folyamatosan fűtött házak mellett az ólakat, istállókat is folyamatosan fűtik, annak pedig, akinek nincsen a házban mellékhelyisége, bizony alaposan fel kell öltöznie, ha élve vissza akar jutni a porta végében lévő vécéből...
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nyaranta nem ritka a plusz húsz-harminc fokos hőmérséklet sem, így az ojmjakoni éves hőingás gyakran a hetven-nyolcvan fokot is elérheti.
Amióta mérnek egyébként, október 25. és március 17. között soha nem volt melegebb nulla foknál.
A poszt élesítésének pillanatában egyébként mínusz harminchat fokot mutatott a hőmérő a távoli faluban.
Sok ojmjakoni házban még nincsen vécé, ezért a "kert" végében lévő illemhelyekre kell kilátogatni akár a mínusz negyven-ötven fokban is. Az állandóan fagyott talaj miatt egyébként a vécéépítés sem egyszerű mutatvány. (forrás: washingtonpost.com)
A falunak az állattenyésztés mellett az utóbbi időben a turizmus is egyre több bevételt jelent - a világ minden tájáról érkeznek ide turisták, hogy elmondhassák magukról: az északi félteke leghidegebb helyén jártak. Az út egyébként nem könnyű, mivel a repülőtér már nem üzemel, ezért csak közúton, több napos zötykölődés után lehet megközelíteni a falut Jakutszkból, a köztársaság fővárosából.
Az Ojmjakonba vezető országút melletti non-stop benzinkút. Nem egy álom munkahely. (forrás: oldnewsclub.com)
Hogy az autók időközben ne fogyjanak ki az üzemanyagból, Ojmjakon és Jakutszk között félúton működik egy nonstop benzinkút, amely váltott személyzettel várja a kedves vendégeket (egy műszak két hétig tart, úgyhogy valószínűleg nem ez Oroszország álommelója).
Most eufemisztikusak voltunk.
Vidám turista az Ojmjakonba vezető út mentén - nem sokkal később elmondhatta magáról, hogy járt a Föld leghidegebb állandóan lakott településén. (forrás: stormchaser.ca)
Zárásként itt egy rövidke dokumentumfilm Ojmjakonról:
