Érdekes helyek. Érdekes szokások. Érdekes történetek.

Játékvasút a felhők fölé

A dardzsilingi kisvasút

2020. július 06. - FuraTermék

Blogunkon számos alkalommal foglalkoztunk már vasúti témákkal - írtunk már sínbuszokról, de még sínbiciklikről is, hogy a világ egyik legjelentősebb nagysebességű vasúthálózatáról ne is beszéljünk.

1024px-dhr_780_on_batasia_loop_05-02-21_08.jpeg

Gőzmotdony vontatta személyszállító szerelvény tart végállomása, Dardzsiling felé - háttérben a Himalája vonulatai. (forrás: Wikipedia)

 

Mai posztunkban ellátogatunk a vasút egyik fellegvárába, Indiába, hogy megismerkedjünk a brit indiai gyarmati közlekedési rendszer egy máig működő emlékével, a Dardzsiling-Himalájai Vasúttal (Darjeeling Himalayan Railways).

Fenn a hegyek között

800px-csoma_de_koros_tomb_and_monument_darjeeling.jpg

Ugyan mai posztunk szempontjából nincs túl sok jelentősége, mégis igaz a mondás: nehéz úgy eldobni egy követ a világ bármely részén, hogy ne találna el legalább egy magyart, vagy magyar vonatkozású helyre ne esne - Dardzsilingben hunyt el 1842-ben a leghíresebb magyar Tibet-kutató, Kőrösi Csoma Sándor, akinek a sírja is itt található. (forrás: Wikipedia)

 

elysia_place.jpg

Ezt a viktoriánus kori épületet bárhol fotózhatták volna Angliában - a kép mégis Dardzsilingben készült, s a himalájai kisvasút igazgatósági épülete látható rajta. (forrás: Wikipedia)

 

Az indiai Nyugat-Bengál állam területén, a nepáli határtól nem is olyan messze (na jó, igazából a bangladesi és bhutáni határ is a közelben van), a Himalája lábánál, mintegy 2000 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő Dardzsiling (angolul Darjeeling, hindi nyelven दार्जिलिंग) a helyi teatermesztés egyik központjaként vonult be a kollektív köztudatba. 

A városból kiváló rálátás nyílik a 8586 méter magas Kancsendzönga csúcsára.

kanchenjunga_from_tiger_hills.JPG

A vasút végállomásától lélegzetelállító panoráma tárulhat a látogató szeme elé. A fotón a 8586 méter magas Kancsendzönga csúcsa látható a dardzsilingi Tigris-magaslatról (Tiger Hill) nézve. (forrás: Wikipedia)

 

Az eredetileg a brit indiai gyarmati közigazgatás európai tisztviselőinek nyári pihenőhelyeként funkcionáló település körül fekvő ültetvényekről kikerülő tea a hozzáértők szerint az egyik legfinomabb és legkeresettebb a világon (az áráról nem is beszélve, bár azért a Kopi Luwakkal nem vetekedhet).

800px-teagardensvalley.jpg

Dardzsiling 19. századi gazdagságát a város körüli teaültetvények biztosították. Még napjainkban is a tea feldolgozásából és exportjából származik a környék legtöbb bevétele. (forrás: Wikipedia)

 

Hosszú időn keresztül azonban meglehetősen problémás (és időigényes) volt a Himalája előhegyeiben fekvő, brit gyarmati stílusban épült házakkal ékesített település megközelítése: ugyan a 19. század második felében építettek egy utat a völgyek között hol a tenger hupikék Dardzsilingbe, így is napokig tartott az út a légvonalban nem messze fekvő Bengáli-alföldről a városba.

Dardzsiling vonzerejét a teaültetvények mellett még napjainkban is a viktoriánus városkép és a nyári időszakban is viszonylag enyhe klíma adja.

Vasút a hegyekbe

dhr_route_map.jpg

A légvonalban viszonylag kis távolságot a tengerszint feletti magasság különbsége miatt csak egy hosszabb, 88 kilométeres vasútvonallal lehetett leküzdeni. (forrás: Wikipedia)

 

A már akkor is metropolisznak számító Kolkatából (Kalkutta) Sziliguriba (Siliguri) a Himalája lábánál fekvő városba vezető vasútvonalat (1000 mm-es nyomtávval) 1878-ban nyitották meg, majd szinte azonnal hozzáláttak a Dardzsilingbe vezető, jóval kisebb (mindössze 610 mm-es) nyomtávolságú hegyi szárnyvonal építéséhez (azóta - egész pontosan 1964-ben - a kisvasút déli végállomása átkerült a jóval modernebb Új-Dzsalpajguri [New Jalpaiguri] állomásra).

darjeeling.jpg

Aki vállalja a több órás vasúti utazást a Bengáli-alföldről indulva, útja végén a fenti panoráma lehet jutalma Dardzsilingben. (forrás: Wikipedia)

 

A mintegy három évig tartó építési munkálatok során a nyomvonalat szinte teljesen az eredeti, Dardzsilingbe vezető közút mentén vezették - ennek is köszönhető, hogy nem volt szükség nagyobb hidak, alagutak építésére, amely sokat faragott a költségeken a britek legnagyobb örömére.

No meg persze mint írtuk, az időn. Az idő meg ugyebár pénz.

darjeeling_railway_1895.jpg

1895-ös életkép az akkor még csak néhány éves vasútvonalról. (forrás: Wikipedia)

 

A közel kétezer méteres szintkülönbség leküzdése érdekében számos hurkot és cikk-cakkot iktattak az alig nyolcvannyolc kilométer hosszú vasútvonalba (erre szükség is volt, hiszen vannak olyan szakaszok, ahol több, mint négy százalékos az emelkedés mértéke).

darjeeling_hill_train_in_the_1930s.jpg

Mellettem az utódom: praktikus okokból a vasútvonalat a már meglévő közúttal párhuzamosan alakították ki. (forrás: Wikipedia)

 

Összesen öt hurok és hat cikk-cakk van a dardzsilingi vasútvonalon.

(Kiegészítés: szép magyar nyelvünkben van jobban hangzó neve is ennek a megoldásnak, ami nem más, mint a vasúti csúcsfordító)

Utóbbinál a szintkülönbséget a speciálisan kialakított pályán előre haladva és tolatva küzdi le a szerelvény.

A vasútvonal a kezdetektől kettős hasznosítású volt: egyrészt a pihenni vágyó gyarmati tisztviselőket és családjaikat szállította a hegyekbe (a korábbi több napos út kevesebb, mint tíz órára csökkent), másrészt az ültetvények termékeit szállították tehervagonok segítségével a síkságra (illetve Dardzsilingbe vittek a vasút segítségével építőanyagokat és mindent, amire szükség volt).

800px-batasia_loop_from_top_darjeeling_27507067447.jpg

Hajtűkanyar vasúti módi szerint - a Batasia-hurok (Batasia Loop) egy háborús emlékművet kerül meg nem messze a dardzsilingi végállomástól. (forrás: Wikipedia)

 

1910-ben a vasútnak több, mint 170 ezer utasa volt és közel ötvenezer tonna árut szállított, ami azért nem rossz teljesítményt egy ecthe kisvasúttól.

Játékvasút napjainkban

800px-new_jalpaiguri_jn_railway_station_412.jpg

Új-Dzsalpajguri nyomtávközi vasútállomása. A pályaudvar kilenc vágányából hét indiai nyomtávú (azaz 1676 mm-es), míg kettő a dardzsilingi vonalat kiszolgálva keskeny nyomtávú, azaz 610 mm-es. A Himalája lábához tartó személyszállító szerelvények 1964 óta innen indulnak kalandos útjukra. (forrás: Wikipedia)

 

sukna_railway_station.JPG

A vonal eredeti alföldi végállomása Sziliguriban volt. (forrás: Wikipedia)

 

800px-darjeeling_railway_station.jpg

Dardzsilingi végállomás - nem egy Keleti pályaudvar, de a célnak mindenképpen megfelel. (forrás: Wikipedia)

 

A hivatalosan a Darjeeling Himalayan Railways nevet viselő, az indiai állami vasúttársaság irányítása alá tartozó vasútvonalat a kis nyomtávolság és az emiatt korlátozott méretű mozdonyok és vagonok miatt játékvasútnak (Toy Train) is nevezik. Az eredetileg praktikus okokból megépített vasút napjainkban már elsősorban idegenforgalmi látványosságnak számít (a külföldieknek mindenképp), noha a környékbeliek még napjainkban is nagy számban használják tömegközlekedési eszközként.

darjeeling_himalayan_railway_aka_beeches_light_railway_geograph_4111631.jpg

DHR B-típusú (DHR B Class) gőzmozdony, amelyet a 19. század végén gyártottak Angliában, hogy aztán a világ másik részén még a 21. században is szolgálja az utazóközönséget. (forrás: Wikipedia)

 

Ami a mozdonyokat illeti: manapság kétféle mozdonytípus van használatban Dardzsilingben: gőz- és dízelmozdonyok. Az előbbiek igazi matuzsálemnek számítanak, hiszen az eredetileg Angliában 1889 és 1925 között épített harmincnégy lokomotívból tizenkettő még napjainkban is használatban van.

800px-dhr_cab.jpg

A vonalon fedett személyszállító vagonok üzemelnek. (forrás: Wikipedia)

 

A vonalon a 2000-es évek elejéig kizárólag gőzmozdonyokat használtak. Ekkor került beszerzésre hat dízelmozdony, amelyeknek köszönhetően csökkent a mozdonyhiba miatt kieső járatok száma, az utóbbi évtizedekben ugyanis a gondos karbantartás ellenére a gőzmozdonyok sokszor jelentettek csődöt az elhasználódás miatt.

800px-darjeeling_himalayan_railway_diesel_locomotive.jpg

A 2000-es évek elején a vasúttársaság beszerzett néhány dízelmozdonyt is az üzembiztonság javítása érdekében - a gőzmozdonyok túl gyakran adták már fel a harcot a hegyekben. (forrás: Wikipedia)

 

A vasútvonalat 1999-ben az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánította, amit nem csak azzal érdemelt ki, hogy ez India legmagasabban futó vasútja (a dardzsilingi állomás pedig az ország legmagasabban fekvő vasútállomása), hanem annak is, hogy a vonal mentén számos állomást őriztek meg eredeti, 19. századi pompájában (habár sokszor az épületek állapota is tükrözi azok korát).

800px-darjeeling_himalayan_railway.jpg

Indiai életkép a játékvasúttal. A meredek szakaszokon a mozdony elején lévő "vasútbiztonsági menedzserek" homokot szórnak a sínre a jobb tapadás biztosítása érdekében. (forrás: Wikipedia)

 

Noha Dardzsiling napjainkban már közúton (busszal vagy autóval) jóval gyorsabban megközelíthető, mint a mostanában alig 10 km/h-s (!) átlagsebességet produkáló kisvasúton, az országrészbe látogató külföldi turisták számára nem is kérdés, hogy mivel szeretnének feljutni az alföldről a zöldellő hegyek közé. 

800px-darjeeling_himalayan_railway_workshop.jpg

A dardzsilingi vonal fűtőháza. (forrás: Wikipedia)

 

Zárásként itt egy nem túl jó minőségű, de legalább magyar nyelvű dokumentumfilm a himalájai kisvasútról: 

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagbarangolo.blog.hu/api/trackback/id/tr6815653292

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2020.07.06. 18:54:56

Annak a cikkcakknak van rendes neve is és ilyen van a Nagybörzsöny-Nagyirtáspuszta vonalon is.
Asszem csúcsfordító a neve.
Idehaza ipartörténeti műemlék.

FuraTermék · www.furatermek.blog.hu 2020.07.07. 09:41:11

@gigabursch: Köszönöm az észrevételt, betoldottam!