A Barangolás Blogon már nem egy (és nem két) alkalommal írtunk a vasútról; volt itt szó az egyik leggyorsabbról, a legmeredekebbről, az egyik legfurcsábbról, de azokról az államokról is, amelyek nélkülözik ezt a fajta kötöttpályás közlekedést.
A liechtensteini Schaan-Vaduz vasútállomás főépülete - az állomás a legjelentősebb megálló a hercegség területét átszelő vasútvonalon. (forrás: Wikipedia)
Mai írásunkban ellátogatunk néhány országba, amely rendelkezik vasúttal, de ezen "hálózatok" hossza arra sem lenne elegendő, hogy két, egymástól nem olyan nagy távolságra fekvő magyar települést összekössenek - vagyis hosszuk nem éri el a tíz kilométert sem.
A mai válogatásunkban megjelenő országok a vasútvonalak hosszának csökkenő sorrendjében szerepelnek.
Liechtenstein
Talán nem véletlen, hogy a legrövidebb vasúthálózattal rendelkező országok listájában elsősorban mikronemzetek szerepelnek. Liechtenstein egyetlen, 9,5 kilométer hosszú vasútvonala a Svájcot Ausztriával összekötő Feldkirch-Buchs-vasútvonal részét képezi, üzemeltetője pedig az osztrák állami vasúttársaság.
A Liechtenstein északi részét átszelő vasútvonal tulajdonképpen Svájcot köti össze Ausztriával, üzemeltetője pedig az osztrák nemzeti vasúttársaság, az ÖBB. (forrás: Wikipedia)
A vonalat 1872-ben adták át (akkor még keleten az Osztrák-Magyar Monarchia volt a szomszéd) és az 1920-as években villamosították. A főként személyforgalmat lebonyolító, normál (1435 mm) nyomtávolságú pályával bíró vonal liechtensteini szakaszán eredetileg négy állomás volt, amelyből napjainkra három maradt (köztük egy a fővárost szolgálja ki).
A nagyobb távolságon közlekedő vonatok többsége nem áll meg a hercegség területén.
A Liechtensteint Svájctól elválasztó Rajna feletti vasúti híd. (forrás: Wikipedia)
Nauru
A világ legkisebb területű köztársaságának vasútját az ipar, pontosabban a bányászat (még pontosabban a foszfát kitermelése) hívta életre: a 3,9 kilométer hosszú vonal fő feladata 1907-es megnyitásától a sziget belsejében fekvő bánya összekötése volt a kikötővel, hogy eljuttassa a kitermelt nyersanyagot az elszállításra váró hajókhoz.
A naurui foszfátbányát a tengerparti kikötővel összekötő keskeny nyomtávolságú vasút az 1900-as évek elején. (forrás: Wikipedia)
Az eredetileg 610 mm nyomtávolságú vonalat az 1920-as években 914 mm-esre építették át, s egészen a 2000-es évek elejéig (a foszfátbánya kimerülésééig) aktív használatban volt. A többek között naurui bélyegeken is megörökített vasút jövője több, mint bizonytalan, ugyanis feltételezhetően több, mint tíz éve nincsenek aktív használatban a szerelvények - bár turisztikai célokra éppen lehetne használni őket.
Az 1900-as évek végén, 2000-es évek elején még időnként közlekedtek foszfátszállító szerelvények az országban. (forrás: Wikipedia)
Monaco
Listánk harmadik helyezettje egy újabb európai mikronemzet - a monacói 1,7 kilométer hosszú vasútvonal a liechtensteinihez hasonlóan szintén a nagy szomszéd - ezúttal Franciaország - kezelésében áll. A Marseille-Ventimiglia-vasútvonalat még 1867-ben adták át, majd a 20. század végén teljes felújításon esett át; ekkor, vagyis 1999-ben adták át a vadonatúj, három vágányos föld alatti vasútállomást is Monte Carlo városrészben.
Eredetileg további három állomással is büszkélkedhetett Monaco, ezeket azonban fokozatosan felszámolták az 1900-as években.
A Marseille-t az olaszországi Ventimigliával összekötő vasútvonal egykoron felszínen haladó monacói szakaszát az 1990-es évek felújításai során a föld alá vezették, kialakítva a ma is működő, modern vasútállomást Monte Carlo városrész területén. (forrás: Wikipedia)
A francia nemzeti vasúttársaság (az SNCF) által üzemeltetett vonalon sűrűn közlekednek a járatok: csúcsidőben tizenöt percenként van lehetőségünk fel- vagy leszállni a szupergazdagok európai gyűjtőhelyén.
Monte Carlo vasútállomásának föld alatti peronjai. (forrás: Wikipedia)
Lesotho
A Dél-afrikai Köztársaság által teljesen körülölelt, a kontinens majdnem egyetlen síparadicsomával büszkélkedő állam soha nem volt vasúti nagyhatalom, s nagy valószínűséggel a közeljövőben sem lesz az, ugyanis a világ második legrövidebb vasút"hálózatát", egy lesothói szakaszán mindössze 1,6 kilométer hosszú szárnyvonalat mondhat magáénak, amely a határ közelében fekvő fővárost, Maserut kapcsolja össze a dél-afrikai Marseilles városával.
A szárnyvonal teljes hossza 26 kilométer.
A napjainkban már csak teherszállításra használt lesothói szárnyvonal végállomása a főváros, Maseru területén, a dél-afrikai határ tőszomszédságában. (forrás: Wikipedia)
A Dél-afrikai Uniót az akkori brit gyarmat Lesotho központjával összekötő vasútvonalat az 1900-as évek elején építették ki, hivatalos átadójára pedig 1904-ben került sor. A vonalat napjainkban egy dél-afrikai vasúti szállítmányozási vállalat üzemelteti, s kizárólag teherszállításra használják, lehetőséget biztosítva Lesothónak termékei exportálására.
Utoljára 1989-ben közlekedtek személyszállító szerelvények a vonalon.
Az 1990-es évek elején a maserui malomnak saját mozdonya is volt. (forrás: Wikipedia)
Vatikán
A világ legkisebb állama mondhatja magáénak a legrövidebb vasútvonalat: a háromszáz méter hosszú vonal a római San Pietro vasútállomással összekötő szárnyvonal utolsó szakasza. A vatikáni vasút története még abba az időbe nyúlik vissza, amikor Szent Péter örököse nem csak egy kis erődítmény, hanem az Itáliai-félsziget teljes középső része, azaz a Pápai Állam felett gyakorolta fennhatóságát.
A vatikáni vasútállomás épülete, előtte tehervagonokkal - a szárnyvonal elsődlegesen ipari vasútként funkcionál, azonban rendszeresen közlekednek rajta személyszállító szerelvények is, a turisták legnagyobb örömére. (forrás: Wikipedia)
A mai Vatikán területén lévő szárnyvonal és vasútállomás építésére azonban csak az olasz-vatikáni kiegyezés, vagyis az 1929-es lateráni szerződés megkötése után került sor, amelyben Olaszország garantálta a vasúti összeköttetést az olasz állami vasúttal. 1934-ben átadták a 680 méter teljes hosszúsággal bíró, egyvágányú, normál nyomtávolságú vonalat, amelyet azóta is a napjainkban Trenitalia névre hallgató olasz államvasút üzemeltet.
Az állomás végén egy rövid alagútban ér véget a vonal, ahol a kihúzóvágányok kaptak helyet.
A kihúzóvágányok végét rejtő alagút. (forrás: Wikipedia)
A vonal elsődlegesen teherszállításra szolgál, bár az idegenforgalomban is fontos szerepet játszik: szombatonként például személyszállító szerelvények közlekednek a pápák nyári rezidenciájába, Castel Gandolfóba.
A vatikáni vasútállomás épületében működik egy vatikáni állampolgárok és diplomaták számára nyitott vámmentes bolt is, mindenki legnagyobb örömére.
