Érdekes helyek. Érdekes szokások. Érdekes történetek.

Barangolás a világban

A Kék Hadosztály

Spanyolok a keleti fronton

2021. február 01. - FuraTermék

Miután Németország három éven keresztül támogatta - Olaszországgal közösen - a végül győztes oldalnak bizonyuló Franco-párti erőket az 1936 és 1939 közötti spanyol polgárháborúban, Hitler joggal (?) várhatta el, hogy az adott szívességet majd viszonozzák újdonsült ibériai-félszigeti szövetségesei a közelgő világháborúban.

800px-spanisch_blaue_division_obergefreiter.jpg

Délceg német katona...gondolnánk mi. A valóságban a fotón egy spanyol önkéntes látható valahol a keleti fronton. (forrás: Wikipedia)

 

Nos, bár minden bizonnyal nem így képzelte, végül viszonozták: következzen a Szovjetunió elleni harcban bevetett spanyol önkéntes alakulat, a Kék Hadosztály (División Azul) rövid története.

A polgárháború után

A több, mint három évig tartó testvérharc (amelybe a németek és olaszok mellett a szovjetek is tevőlegesen beavatkoztak, bár az általuk támogatott köztársaságpárti erők végül vereséget szenvedtek) gyakorlatilag teljesen romba döntötte Spanyolországot - nem csak a társadalom, de a gazdaság és az infrastruktúra is megszenvedte a bombázásokkal tűzdelt harcokat. Éppen ezért a spanyol állam vezetését átvevő Francisco Franco tábornoknak a legfontosabb feladata a háború utáni konszolidáció és az újjáépítés lett.

800px-himmoscaralcaz1940.jpg

Heinrich Himmler szemléli meg beosztottjai kíséretében szemléli meg a spanyol polgárháború okozta pusztítást. (forrás: Wikipedia)

 

Természetesen Franco nem felejtette el, hogy ki(k)nek köszönhető a támogatást, így a polgárháború vége után nem sokkal kirobbanó második világháború első időszakában Spanyolország a formálódó tengelyhatalmak stabil szövetségesének bizonyult (csendestársként).

Túlzásba azért nem estek: Spanyolország idejekorán deklarálta semlegességét.

1024px-j_mmue_202444_1_00001.jpg

Francisco Franco tábornok (a fehér kesztyűs tábornoktól jobbra). A korábban mellőzött, Észak-Afrikában szolgáló katonatiszt a polgárháború alatt a köztársaság-ellenes erők parancsnokává, majd a háborús győzelme után Spanyolország vezérévé vált. (forrás: Wikipedia)

 

S ugyan a spanyolok nem kapcsolódtak be a harcokba (erre az első két évben a németeknek sem nagyon volt szükségük, bár a dél-spanyolországi brit haditengerészeti támaszpont, Gibraltár spanyolok általi vissza-, azaz elfoglalása nekik is jól jött volna, olasz barátaikról már nem is beszélve), a háttérben mindvégig együttműködtek Hitlerrel - különösen a hírszerzés területén volt szoros a kapcsolat.

Ezt később a britek előszeretettel ki is használták, amikor nem egy alkalommal igazinak tűnő, de mégis hamis információkat juttattak el a spanyolok lelkes közvetítésével a németekhez.

A nagy találkozó

800px-meeting_at_hendaye_en_wiki_1.jpg

Hitler és Franco találkozója a spanyol-francia határon. A tárgyalások végül nem vezettek eredményre (legalábbis a németek szemszögéből). (forrás: Wikipedia)

 

Hogy valahogy mégis nyomást tudjon gyakorolni a spanyolokra, Hitler személyes találkozót tartott Franco tábornokkal a dél-franciaországi (éppenséggel a spanyol határ közelében fekvő) Hendaye kikötővárosában 1940. október 23-án. A meglehetősen szerény spanyolok nem kértek sokat a Londonnak küldendő hadüzenetükért cserébe: Francia Marokkót, Algéria egy részét, valamint Kamerunt, továbbá a spanyol gazdaság helyreállítására támogatást és a polgárháborúban leamortizálódott spanyol haderő újrafelfegyverzését a legmodernebb német fegyverekkel.

Inkább húzzák ki három-négy fogamat, minthogy én még egyszer tárgyaljak vele!

- Hitler állítólag később így kommentálta a tárgyalásokat Mussolininek. A spanyol hadüzenet elmaradt (ahogyan a nyomában megindítandó Gibraltár elleni közös német-spanyol hadművelet - Felix-művelet - is), Franco pedig elégedetten térhetett haza Madridba, miután csak egy homályos ígéretet tettek arra, hogy a Spanyolország számára megfelelő időpontban mégiscsak belépnek majd a háborúba...

A helyzet keleten: bonyolódik

Miután Hitler kiduzzogta magát, utasítást adott a Szovjetunió elleni háború terveinek részletes kidolgozására, és a németek folytatták a felkészülést a nagy keleti leszámolásra. 1941 tavaszán tettek még egy kis balkáni kitérőt, 1941. június 22-én pedig a történelem legnagyobb (több, mint hárommillió katonát számláló) inváziós serege zúdult Sztálin birodalmára. A Barbarossa-hadművelet kezdetét vette.

wehrmacht_panzergruppe_3_1941.gif

Német csapatok a keleti fronton a Barbarossa-hadművelet idején, 1941 nyarán. (forrás: Wikipedia)

 

Franco külügyminisztere, Ramón Serrano Suñer még aznap felvázolta főnökének a nagy keleti  bolsevikellenes kereszteshadjáratban való spanyol részvétel terveit, amelyet a hadsereg rangidős tábornokai is támogattak. Az ötletet tett követte: a spanyolok jelezték részvételi szándékukat a vörösök elleni hadjáratban, mégpedig egy önkéntesekből álló, a német szárazföldi hadsereg (Heer) közvetlen alárendeltségében működő hadosztály formájában.

A németek ugyan nem örültek annak, hogy a spanyoloknak eszük ágában sem volt feladni semlegességüket (azaz hadat üzenni a Szovjetuniónak, amellyel egyébként a polgárháború óta nem voltak diplomáciai kapcsolatai Madridnak), de mivel éppen nyerő szériában voltak (és ezért jó kedvük volt), hozzájárultak a tervhez.

Irány a Szovjetunió!

alistdivazul.jpg

A Szovjetunió elleni harcba igyekvő önkéntesek egészségügyi vizsgálata. (forrás: Wikipedia)

 

Alig néhány nap alatt a spanyol hadvezetés hozzálátott a hadosztály megszervezéséhez - mivel Spanyolország semleges volt, szó sem lehetett egy reguláris hadosztály mozgósításáról, emiatt igyekeztek önkéntesekkel feltölteni az állományt. Ezzel nem volt különösebb probléma: rövid időn belül több ezer falangista (azaz Franco-párti) önkéntes jelentkezett a bolsevikok elleni harcra, többségük a polgárháború tapasztalt veteránja volt. 

Öt nap alatt közel húszezer ember jelentkezett szolgálatra, több százan jöttek a szomszédos, akkoriban szintén németbarát Portugáliából is.

800px-agustin_mu_oz_grandes_1.jpg

Agustín Muñoz Grandes tábornok, a spanyol önkéntes hadosztály első parancsnoka. Az alakulat tiszti állománya a frontra érkezés előtt intenzív német nyelvtanfolyamon is részt vett, hogy gördülékeny legyen a kommunikáció a német hadsereg többi egységével. (forrás: Wikipedia)

 

A hadosztály tiszti állományának felét végül a hadsereg aktív tagjai közül verbuválták, két héttel később pedig útnak indult az első különvonat Németországba, további kiképzés és felszerelés céljából. Az öt hétig tartó felkészítés végén hivatalosan is megalakult a Heer 250. gyalogoshadosztálya (250 Infanterie-Division), aminek beceneve a falangisták védjegyéül szolgáló kék felsők után a Kék Hadosztály (División Azul, azaz németül Blaue Division) lett, első parancsnokának pedig a polgárháború veteránját, Agustín Muñoz Grandes tábornokot nevezték ki.

A hadosztály német egyenruhát és felszerelést kapott, megkülönböztetésül azonban a katonák viselhették az ingujjukun egy pajzs formában hazájuk trikolórját. 

A hadosztály egyébként három gyalogezredből, egy páncéloszászlóaljból, egy tüzérezredből, valamint a kiszolgáló és támogató alakulatokból (utászok, híradósok, egészségügyiek) állt.

A harcok sűrűjében

Miután végeztek a felkészüléssel (és július 31-én letették az esküt Adolf Hitlerre), a hadosztályt vonatra rakták, s útnak indították a keleti frontra 1941 augusztusában. Az eredeti tervek szerint az önkénteseket a Moszkva elleni hadműveletben vetették volna be, de mire odaértek volna, a német parancsnokság úgy döntött, hogy a Leningrád elleni offenzívában nagyobb szükség lesz rájuk.

despedida_a_los_soldados_integrantes_de_la_division_azul_tras_una_comida_en_el_patio_del_hospital_militar_mola_antes_de_partir_14_de_20_fondo_car-kutxa_fototeka.jpg

Önkéntesek búcsúztatása. (forrás: Wikipedia)

 

A hosszú vonatutat egy még hosszabb(nak tűnő), háromszáz kilométeres gyalogmenet követte (a német haderő legnagyobb része az egész háború alatt nem volt gépesített), majd a Kék Hadosztály elfoglalta harcállásait a Volhov folyó és az Ilmeny-tó mellett, Novgorod közelében. 

A hadosztállyal párhuzamosan felállítottak egy vadászrepülő-századot is, amely a Kék Század (Escuadrilla Azul) nevet viselte, és német Messerschmitt Bf 109-es és (később) Focke-Wulf Fw 190-es repülőgépekkel volt felszerelve. 

800px-j_mmue_210057_00001.jpg

Német egyenruhába bújtatott spanyol katonák gyalogmenetben a keleti fronton. (forrás: Wikipedia)

 

Végül Leningrád ostroma lett a hadosztály alfája és ómegája: a város délkeleti részén kialakult frontvonalon a spanyolok számos elkeseredett összecsapást vívtak a szovjet erőkkel. Miután a sztálingrádi csata miatt több német alakulatot is kivontak Észak Velencéje alól, a spanyolok arcvonalára is nagyobb nyomás nehezedett: az 1943 februárjában Krasznij Bor mellett megvívott csatában a Kék Hadosztály egységei csak súlyos veszteségek árán tudták feltartóztatni a kialakuló szovjet gőzhengert. 

A mediterrán klímához szokott spanyolok helyenként mínusz negyven fokos hidegben voltak kénytelenek felvenni a harcot az ellenséggel.

800px-fotografia_del_ejercicio_tactico_en_el_frente_de_leningrado.jpg

A Kék Hadosztály katonái akcióban. (forrás: Wikipedia)

 

Hazatérés

A februári harcok után Spanyolországban felerősödtek a fronton harcoló katonák hazatérését követelő hangok. Francónak végül sikerült elnyernie Hitler hozzájárulását a Kék Hadosztály kivonásához, így 1943 őszén hazahívtak minden keleti fronton harcoló spanyol katonát. Közel háromezer falangista azonban megtagadta a visszahívó parancsot; többségük később az SS különböző alakulataiban bukkant fel, majd esett el.

seguro_el_ojo_y_los_nervios_firmes_los_rusos_estan_ya_vistos_en_los_barrios_de_madrid_20_aproximadamente_1941-1943.jpg

A spanyol katonáknak nem csak a szovjetekkel, de a rendkívüli hideggel is meg kellett küzdeniük 1943 telének végén. (forrás: Wikipedia)

 

A németek elismerték a spanyolok kitartását, ezért a Kék Hadosztály lett a német hadsereg egyetlen alakulata, amelynek saját kitüntetést (Kék Hadosztály-medál) alapítottak (maga Hitler úgy nyilatkozott, hogy a spanyolok a legkiválóbb német egységekkel egyenrangú teljesítményt nyújtottak).

A Kék Század pilótái két év alatt 160 szovjet gépet lőttek le, miközben húsz pilótájuk meghalt vagy eltűnt. 

j_mmue_200519_00001.jpg

Spanyol katonatemető. (forrás: Wikipedia)

 

A fronton töltött közel két év alatt összesen 47 ezer fő fordult meg a hadosztálynál (az első lelkesedést követően sokakat már parancsra küldtek ki a Szovjetunióba, habár az alakulat hivatalosan mindvégig önkéntes maradt), közülük közel ötezer fő elesett, 8700 pedig megsebesült.

Külön kálvárián ment keresztül az a közel négyszáz spanyol katona, akik a Vörös Hadsereg fogságába estek. Kétharmaduk végül a Vöröskereszt támogatásával 1954-ig hazatérhetett hazájába. 

bf_109f-2_azul.jpg

A Kék Század egyik Messerschmitt Bf 109-es vadászrepülőgépének rajza. (forrás: Wikipedia)

 

A második világháború után az addig németekkel szövetséges Spanyolország az új szuperhatalom, az Egyesült Államok barátságát kereste, éppen ezért a Kék Hadosztály emléke szépen-lassan kezdett kényelmetlenné válni Madrid számára. Ennek ellenére 1962-ben a spanyol és a nyugatnémet kormány megállapodott abban, hogy a háború spanyol veteránjai jogosultak a német szolgálati nyugdíjra.

nevtelen_6.gif

A Kék Hadosztály emlékműve egy madridi temetőben. (forrás: Wikipedia)

 

A Kék Hadosztály egykori veteránjai közül sokan szélsőséges jobboldali terrorcsoportokban talált munkát - egy részük még a demokratikus spanyol kormány és János Károly király elleni 1981-es puccskísérletben is részt vett, a többségük azonban csendes nyugdíjas éveket élt meg. 

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagbarangolo.blog.hu/api/trackback/id/tr816403226

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gmihaly621 2021.02.02. 08:40:38

"Hitler joggal várhatta el" - az Anschlussal kezdődő "magyar példa" nyomán többről lehetett szó, mivel akkor már Spanyolország a megszállt Franciaországgal volt határos. Bizonyára a megbeszélés során egy félmondat erejéig ott is felmerült a megszállással való fenyegetődzés, csak "elfelejtették" jegyzőkönyvezni.

apro_marosan_petergabor 2021.02.02. 09:02:13

Franconak volt esze, mikor semlegességet hirdetett, s volt szíve, mikor önkétes haderőt ajánlott a kommunista Szovjetunió ellen, amely a kommunizmust akarta exportálni Spanyolországba.
Franco a nemzeti érdeket nézte, amikor elfogadta Hitler segítségét a kommunizmus elleni harcban, apolgárháboróban, s utána volt esze, mikor ki tudott maradni a II. VH. -ból. Ehhez persze hozzájárult Spanyolország földrajzi fekvése, hegyés domborzati viszonyai is. Hitler tudta, milyen volt apolgárháború, milyenek a spanyolok (tapasztalt gyarmatosítók, a konkvisztádorok leszármazottai)
így biztos vagyok benne - ellentétben az előző hozzászólással - fel sem merült benne Spanyolország megszállása.
Franco rafinált és rugalmas, de kellőképpen kemény is volt - nem véletlenül nem szeretett volna vele tárgyalni Hitler mégegyszer. Az is figyelmre métő, hogy igen hamar összejött a sok önkénte a SZU ellen, ezek az emberek nagyon utálhatták a kommunizmust, sokat láttak belőle a "köztársaságtól" megygilkolt papok, apácák, felgyújtott templomok, megerőszakolt, kifosztott, megölt emberek által.
S ezért nagyon odatették magukat Leningrádnál...
Most szocialista kormánya(fél kommunista-libero) van Madridnak, mindent elkövetnek Franco és harcostársainak emléke elfelejtésére, eltorzítására. A libero kézben lévő "scince adók" ontják a hamis "dokumentum filmeket" a "köztársaságról" s "fasiszta" ellenfelükről...
Azt se feledjük, Sztalin az "önzetlen" elvtársi segítséget (tankok, repülők s más hadfelszerelés) majdnem a teljes spanyol aranykészletért adta cserébe - azaz a köztársaságiak a teljes spanyol aranykészletetoadaajándékoták a Szovjetuniónak némi ócskavasért - ahogy Margaret Thatcher
mondta, aszocilasiták értenek ahhoz, hogy elajándékozzák mások pénzét....
Hát ezekért a dolgokért jelentkezett pillanatok alatt sok tízezer spanyol önkéntes, aki a lelkét is kitette Leningrádnál a kommunizmus ellen harcolva.

kewcheg 2021.02.02. 10:14:57

Egyrészt: Franco tábornok kb.úgy kezelte Hitlert, ahogy kellett, és ezért Hitler is tisztelte őt, ellentétben a mi tengernagyunkkal....
Másrészt: tisztelet a spanyol hősöknek, különösen annak tudatában, hogy 56-ban csak ők akartak nekünk tevőlegrsen segíteni.Ergo- Franco tábornok valóban tisztában volt a kommunizmus természetével....

MAXVAL birсaman közíró · http://bircahang.org 2021.02.02. 10:47:54

Minden hibája ellenére Franco tiszteletreméltó, jól kormányzó politikus volt.

Kései időszakában viszont súlyos hibákat vétett, melyekkel megágyazott a mai liberális tombolásnak Spanyolországban.

MAXVAL birсaman közíró · http://bircahang.org 2021.02.02. 11:05:52

@matyas.kiraly:

Franco sose volt náci. Eszméi valahol a spanyol nacionalizmus és az olasz fasizmus között voltak.

gigabursch 2021.02.02. 11:56:35

1.) @FuraTermék
Köszi

2.) @apro_marosan_petergabor:
Erről az aranykérdésről még sosem halottam, de meg sem lepődök

3.) @matyas.kiraly_3:
Bloggyilkos Brendel! Dögölj meg az anyád neve napján!!!

Untermensch4 2021.02.02. 12:23:09

@gigabursch: Sztem ő nem az igazi Brendel.

BölcsÉsz 2021.02.02. 16:32:43

Franco felmérte, hogy Gibraltárt a németekkel közösen sem tudják elfoglalni. Egyébként már birtokon belül volt, nem szorult tovább Hitler segítségére.
A SzU elleni háború kimenetelét a spanyol önkéntesek nem befolyásolták, nem az érdemi spanyol segítség elmaradása miatt veszítettek a németek.

apro_marosan_petergabor 2021.02.02. 17:28:22

gb:
"Erről az aranykérdésről még sosem halottam, de meg sem lepődök"
"A Köztársaság a szovjet fegyverekért a Banco de España aranytartalékaival volt kénytelen fizetni, ami a nacionalista propaganda gyakori célpontjává vált „moszkvai arany” néven. A leszállított fegyverek ára 1936-os árfolyamon 500 millió amerikai dollárra rúgott, az egész spanyol aranytartalékot felemésztve, amely akkoriban a negyedik legnagyobb volt a világon. Ebből 176 tonnát Franciaországon keresztül szállítottak el.[131]"

"A második világháborúban Franco a bolsevizmus elleni harcra (és vélhetően a Szovjetuniónak a köztársaságiak részére nyújtott támogatást megbosszulandó) elküldte a keleti frontra az úgynevezett Kék Hadosztályt (División Azul).[136] Spanyolország ugyan nem vett részt a világháborúban, de összesen 47 000 spanyol katona önkéntesként harcolt a németek oldalán. Ez a hadosztály 1944-ben megszűnt, de sok spanyol önkéntes az utolsó pillanatig harcolt a szovjetek ellen még Berlin romjai között is. A Kék divízió emberei közül többen is ironikus módon a hajdani köztársasági katonákból kerültek ki, akik így próbálták a Franco-rezsim számára legitimizálni magukat és elfeledtetni korábbi tevékenységüket.[137]"

apro_marosan_petergabor 2021.02.02. 17:32:11

@BölcsÉsz:
Senki nem gondolta, hogy néhány tízezer ember jelentősen befolyásolja azt a háborút, ahol az oroszok 25millió embert veszítettek..., a németek meg több milliót...
A nagy jelentősége ott van, hogy az önkéntesek azok közé (kevesek...) tartoztak nyugaton, akik megismerték a kommunizmus igazi arcát, s ezért önként felvállalták vele szemben a harcot, ezért nagy tisztelet illeti őket!

Untermensch4 2021.02.02. 23:09:39

@MAXVAL birсaman közíró: "Preventorio de Aguas de Busot"

apro_marosan_petergabor 2021.02.03. 18:40:12

@gigabursch: Úgylászik, ha valaki odafigyel, s akarja, mégis csak meg tudja állítani ezt a szerencsétlen majmot...

FuraTermék · www.furatermek.blog.hu 2021.02.03. 18:44:51

Azért ha kérhetem a Tisztelt Kommentelőket, a személyeskedéstől (anyázós stílustól), troll-etetéstől, valamint a nagyon-nagyon nem a poszthoz kapcsolódó témák itteni megvitatásától tartózkodjunk. Én sem szívesem használom a moderálós funkciót.

Köszönöm!

gigabursch 2021.02.04. 07:26:34

@FuraTermék:
Úgy legyen!

@apro_marosan_petergabor:
Személy szerint már elég sok blognál vettem a fáradtságot és megírtam a bloggazdának (levélben vagy a kommentek között), hogy mi a megoldás a Bloggyilkos Brendel ellen (persze ezzel még több esetben adtam előzetes egyeztetés nélkül munkát @Kurt úrfinak - aki ezen egyszer sem akadt fenn).
Mégis van sok blog, amelyik ezzel a megoldással nem él (még).
Mindezt tisztességes hangnemben!
Talán ennyit kell tennie a közösségnek.
Sőt! Olyan is fordult elő többször, hogy tévedésből engem is kizártak. Ez sem tragédia, mert ez is egy normális üzenetváltással feloldható és túl is lendül az ember a véletlen problémán.

gigabursch 2021.02.04. 07:29:16

@gmihaly621:
A független spanyol kikötők nagyon is kellettek a németeknek egyes termékek behozatalához, amit független lobogók alatti hajók intéztek.

Untermensch4 2021.02.06. 01:34:20

@gigabursch: Pont ezért érthetetlen hogy miután az olaszokat majdnem megállították az etiópok (kis túlzással, lándzsákkal... ) miért nem tiltotta le adolf benitót az emberkedésről. Pont elég lett volna ha a francia határon akkora hadgyakorlatot tartanak ami miatt sok francia katonának kell a túloldalon készültségben lenni, de nem mennek át hogy pár határőr meg helyi huligán pofára ejtse a római birodalmat :) Melldöngetni lehetett volna a földközi-tengeren (meg afrikában) utána is, semlegesként. Plusz külkereskedelemben tranzitország, mégiscsak jobb a szföldi összeköttetése a németekkel mint a spanyoloknak.

Untermensch4 2021.02.06. 01:37:53

@FuraTermék: Vhol olvastam hogy Franco nagy trükkje az volt hogy olyanokat is "kiküldött" a németekhez (esetleg meghalni) akik később politikai játszmákban kellemetlen kortársai lehettek volna.

gigabursch 2021.02.06. 07:10:29

@Untermensch4:
Ez nem új dolog.
Szilágyi Mihály is tudta mikor kell mennie...
süti beállítások módosítása