A világon nem egy, nem két és nem három olyan híd van, amelynek fotóját megnézve nagy bizonyossággal meg tudnánk mondani nem csak a nevét, de azt is, hogy pontosan hol fekszik. Ez köszönhető a panorámának, a híd színének, kialakításának vagy éppen funkciójának.
Elágazás a parton: vajon hova vezetnek az utak? (forrás: Wikipedia)
Mai posztunkban röviden bemutatjuk a Garzón-lagúna hídját, amely egy nem mindennapi építmény.
Írásunk helyszíne Dél-Amerika, annak is az egyik legfejlettebb államaként számon tartott Uruguay. Habár fejnehéz országról van szó (a fővárosban, Montevideóban él a népesség mintegy harmada, és a gazdasági és ipari potenciál is itt koncentrálódik), évszázadok óta fontos - és részben megoldatlan - kérdés a vidéki területek közlekedési hálózatának fejlesztése.
Maldonado megye Uruguay délkeleti részén helyezkedik el. Keletről Rocha megye határolja. A két megye tengerparti határán helyezkedik el a Garzún-lagúna, amely hosszú ideig komoly kihívás elé állította a környéken közlekedni vágyókat. (forrás: Wikipedia)
Különösen igaz volt ez a partvidék mentén húzódó lagúnavidék számtalan kisebb-nagyobb szigetére, ahol az összeköttetést a szárazfölddel jobbára csak kompokkal (vagy még úgy se) voltak képesek biztosítani. A délkeleti partvidék mentén elhelyezkedő Maldonado megye egyik ilyen lagúnájának, a Garzón-lagúnának (Laguna Garzón) a két partját hosszú időn keresztül csak több tíz kilométeres kerülővel lehetett megközelíteni.
A közeli Garzón falucska vasútállomásának épülete. (forrás: Wikipedia)
A mintegy 18 négyzetkilométer vízfelületű lagúna és környéke természetvédelmi terület.
1995-től szerény kapacitású komp biztosította az átkelést az egyébként alig kétszáz méter széles vízfelületen. Egyszerre legfeljebb négy-öt autót volt képes szállítani, és rossz időben nem volt használható. (forrás: Wikipedia)
Az uruguayi kormány már az 1950-es években kereste a lehetőséget a Maldonado és Rocha megyék közötti, partvidék menti közúti kapcsolat kialakítására, de az 1990-es évekig túl sok konkrétumot nem tettek az ügy érdekében. 1995-ben végül a lagúna két partja között elindult a kompszolgáltatás (fordulónként három-négy autóval), de rossz időjárás esetén ezt sem lehetett használni.
Rafael Viñoly Beceiro uruguayi építész... (forrás: Wikipedia)
...aki többek között a fenti tokiói épületkomplexum megálmodásával szerzett magának hírnevet a nemzetközi szakmai körökben. (forrás: Wikipedia)
Végül 2014-ben döntés született: a Garzón-lagúna felett hidat kell építeni! Miután a hídépítéshez szükséges három dologból (pénz, pénz és pénz) mindhárom meglett, a tervek elkészítésével megbízták a nagyvilágban magának hírnevet szerző uruguayi építészt, Rafael Viñoly Beceiro-t. Az úriember a nem mindennapi formatervezéssel és kialakítással vált ismertté.
A mintegy tizennégy hónapig tartó építkezés után egy gyűrű jelent meg az uruguayi tengerparton, mintegy jelképezve Maldonado és Rocha megyék eljegyzését. Ha-ha. (forrás: Wikipedia)
Viñoly nem a két pont között a legrövidebb út az egyenes elvet vallotta magának a híd megálmodásakor: ő egy gyűrűt tervezett, amelynek két ívét a két ellentétes irányú sáv foglalja el. Az egyébként 202 méter hosszú vízfelületet átívelő, járdával is kiegészített (kerékpárosok által is használható) híd építkezési munkálatai 2014 szeptemberében kezdődtek, majd a következő év decemberében már át is adták a forgalomnak.
A gyűrű egyik oldala a Maldonado megyéből jövő, a másik a megyébe tartó forgalmat bonyolítja le. A gyalogosoknak kialakított járda mellett az útfelületet kerékpárosok is használhatják. (forrás: Wikipedia)
Azért minimális helyismeret szükséges a híd használatához: egy átlag hidat használó autós ahhoz van hozzászokva, hogy ha felhajt a pályára, akkor nem kell majd kanyarodnia rajta...
A Garzún-lagúna hídja a szárazföld belseje felől fotózva. A híd alatt a környékre jellemző kisebb hajók könnyedén el tudnak haladni. (forrás: Wikipedia)
A mintegy 12 millió USA dollárba kerülő konstrukció a közlekedési probléma egy csapásra történő megszüntetése mellett (forgalmasabb napokon akár ezer autó is használja!) mellett még igazi turistalátványosság is lett: valljuk be, nem minden nap találkozunk egy ilyen unortodox kialakítású hídpályával.
A gyűrű kialakítás akarva-akaratlanul is lassításra készteti az autósokat, mielőtt felhajtanának a hídpályára. (forrás: Wikipedia)
Habár leginkább a levegőből látványos, de azért "talajszintről" is rá lehet csodálkozni.
Zárásként itt egy rövid drónfelvétel a gyűrű alakú hídról:
