A hatvanas éveket számos esemény meghatározta a majdnem atomháborúba torkolló kubai rakétaválságtól a Kennedy elnök elleni merényleten át egészen a vietnámi háborúig. A hidegháborús feszültség része volt az Egyesült Államok és a Szovjetunió által váltakozó eredménnyel folytatott űrverseny is.
Az 1960-as évek meghatározó eseménye volt az Egyesült Államok és a Szovjetunió között a Holdra való jutásért folytatott űrverseny. (forrás: nasa.gov)
Legalábbis mindenki úgy gondolta, hogy kizárólag a két szuperhatalom között folyik az igazi versengés; senki nem számolt azonban egy frissen függetlenné váló dél-afrikai állammal, Zambiával, amely nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint elérni a Holdat és a Marsot. Nézzük meg az elfeledett zambiai űrprogramot!
Történetünk valamikor 1919-ben kezdődik, ekkor született meg ugyanis az akkor brit gyarmati státuszt "élvező", a térképeken Észak-Rodézia néven jelölt ország északi részén Edward Festus Makuka Nkoloso. Kezdeti évei úgy elröppentek, mint a könnyed nyári légyottok hangulata, ezért csak annyit jegyzünk meg: Nkoloso kiveszi részét a második világháborúból a brit észak-rozédiai gyarmati csapatok híradós alakulatának tagjaként, később pedig tanári képesítést szerezve próbál visszailleszkedni a civil társadalomba.
A Spanyolországnál másfélszer nagyobb területű Zambia Afrika déli részén helyezkedik el. (forrás: Wikipedia)
Az 1950-es években csatlakozik a gyarmati uralom ellen küzdő ellenállási mozgalomhoz, később pedig a mai posztunk szempontjából releváns tudományos érdeklődését is kamatoztatja, amikor 1960-ban megalapítja a Zambiai Tudományos, Űrkutatási és Filizófiai Nemzeti Akadémiát (Zambian National Academy of Science, Space Research and Philosophy).
Még ebben az évben (amikor az ország még brit uralom alatt állt) Nkoloso életre hívja hazája űrprogramját, amelynek részeként nem kevesebb célt tűzött ki, minthogy egy embert és két macskát juttasson a Holdra (ekkor még Gagarin első űrrepülése előtt vagyunk!).
A zambiai űrprogram atyja és vezetője, Edward Festus Makuka Nkoloso. (forrás: uselessinformation.org)
A tervet szinte rögtön tett követte: a fővárostól, Lusakától alig 11 kilométerre egy külön erre a célra kialakított telepen hozzá is látott az önkéntes űrhajósjelöltek kiképzéséhez - mivel Nkoloso felvilágosult elme volt, nem tett különbséget a nemek között, sőt, az első repülésre egy ifjú, alig tizenhét éves hölgy, bizonyos Matha Mwambwa tűnt a legalkalmasabbnak.
Nkoloso tájékoztatja a nemzetközi sajtó megjelent képviselőit az űrprogram aktuális állásáról az 1960-as évek második felében. (forrás: Twitter)
Amikor kiképzésről írunk, kiképzésre is gondolunk: a súlytalanságot például úgy próbálták szimulálni, hogy a leendő afronautákat (köszönjük Nkolosónak a szóalkotást) betették egy üres, kétszáz literes olajoshordóba, amit azután legurítottak egy dombon...Időközben a zambiai űrhivatal hozzálátott egy repülésre alkalmas rakéta összeeszkábálásához kifejlesztéséhez is, amelynek eredményeként megszületett a D-Kalu 1 nevű űrhajó (amit Zambia első elnökéről, Kenneth David Kaundáról neveztek el).
Az afronauták kiképzésében fontos szerep jutott a súlytalanság szimulálásának, amelyet a helyi viszonyoknak megfelelően úgy oldottak meg, hogy üres olajoshordóban legurították a jelölteket egy domboldalon. (forrás: uselessinformation.org)
Evés közben jön meg az étvágy, tartja a mondás. Ennek tudható be, hogy Nkolosóék a holdi misszió után már a marsi expedícióra kezdtek koncentrálni az 1960-as évek második felében. Kitalálták, hogy az első marsi űrhajóra az afronauták és macskák mellett felpakolnak egy keresztény misszionáriust is, hogy ha értelmes életre bukkannának a vörös bolygón, megismertethessék velük Jézus tanait, ezáltal bolygóközi szintűre emelve az egyetemes keresztény értékeket.
Az űrhajósok űrhajós szkafander nélkül nem igazi űrhajósok. (forrás: media.mg.co.za)
A grandiózus zambiai űrprogramnak végül két dolog vetett véget. Az egyik a pénzhiány volt: nem sikerült ugyanis kellő tőkét felhalmozni a D-Kalu 1-et majdan űrbe juttató rakéta üzemanyaggal feltöltésére. A másik ok még az előbbinél is jóval prózaibb: a zambiai űrkikötőben a kemény kiképzésen részt vevő fiatalok számára ugyanis nem sikerült kellő szórakozási lehetőséget biztosítani, ezért az első afronauta-jelölt Mwambwa kisasszony teherbe esett.
A soha nem használt zambiai űrhajó, a D-Kalu 1 egy fantáziarajzon. (forrás: behance.net)
Nkoloso később az űrkutatásról a napi politikára fordította a figyelmét (a program sikertelenségét pedig a külföldi erők szabotázsakciójának tudta be), s arra is jutott ideje, hogy jogi diplomát szerezzen a lusakai egyetemen. 1989-ben, a zambiai hadsereg tiszteletbeli ezredeseként hunyt el az első afrikai űrprogram atyja.