Érdekes helyek. Érdekes szokások. Érdekes történetek.

Barangolás a világban

Egzotikus országok 23.0 - Karácsony-sziget

2021. december 13. - FuraTermék

Közeledik a keresztény világ egyik legfontosabb ünnepe, a karácsony - ennek apropóján folytatjuk a világ egzotikus országait, területeit bemutató sorozatunkat.

1280px-flying_fish_cove.jpg

Indiai-óceáni naplemente a Karácsony-sziget északi részéből. (forrás: Wikipedia)

 

A mai epizódban a Húsvét-sziget után meglátogatjuk a második szigetet, amely egy keresztény ünnepről kapta a nevét; irány a Karácsony-sziget!

 

Piciny földdarab

A mindössze 19 kilométer hosszú és legszélesebb pontján 15 kilométer széles, vulkanikus eredetű, 135 négyzetkilométer területű sziget az Indiai-óceán északkeleti részén, Jáva szigetétől 350 kilométerre délre helyezkedik el. A parányi földdarab megközelítőleg 60 millió évvel ezelőtt emelkedett a tenger szintje fölé a vulkáni tevékenységek köszönhetően, felszínét pedig azóta formálják a természeti erők.

australia_on_the_globe_christmas_island_special_southeast_asia_centered_svg.png

A Budapestnél negyedével kisebb területű, vulkáni eredetű sziget az Indiai-óceán északkeleti részén, Jáva szigetének közelében helyezkedik el. (forrás: Wikipedia)

 

A hosszú ideig lakatlan szigetet az európaiak közül elsőként 1615-ben pillantotta meg egy angol hajóskapitány, majd 1643-ban - karácsony napján - egy szintén angol kapitány, William Mynors nevezte el Karácsony-szigetnek (Christmas Island). A következő másfél évszázadban a tengerészek inkább navigációs pontként használták a lakatlan szigetet, a nagyhatalmak érdeklődését ekkor még nem keltette fel.

hms_flying_fish_1873.jpg

Az 1873-ban vízre bocsátott HMS Flying Fish hajó, amelyről a sziget legnagyobb települését elnevezték. (forrás: Wikipedia)

 

A 19. század második felében számos kutatóexpedíció érkezett a Karácsony-szigetre, ezek egyikén, 1886-ban a Flying Fish hajó kapitánya, John Maclear a sziget északi részén fekvő öblöt el is nevezte hajójáról Flying Fish Cove-nak, ahol egy évtizeddel később a szomszédos Kókusz (Keeling)-szigetek aktuális tulajdonosa egy kis települést létesített. Megkezdődött a benépesítés kora.

Még az évszázad vége előtt jelentős mennyiségű foszfátot találtak a szigeten.

A 20. században

1899-ben megkezdődött a Karácsony-szigeten a nagyüzemi foszfátbányászat brit irányítással, kínai és maláj vendégmunkások részvételével. Az előbb a British Phosphate vállalat, majd később brit gyarmati hivatalnokok által Szingapúrból irányított Karácsony-sziget népessége és gazdasága gyors virágzásnak indult. 

japanese_marines_in_christmas_island_1942.jpg

Japán katonák ünneplik 1942 áprilisában, hogy elfoglalták a Karácsony-sziget egyetlen partvédő ágyúját. A megszállást követően a sziget gazdag foszfáttelepei már a japán háborús erőfeszítéseket szolgálták ki. (forrás: Wikipedia)

A boldog békeidők nem tartottak túlzottan sokáig: a második világháború során a Karácsony-sziget jelentősége a hatalmas foszfáttelepek miatt felértékelődött - a britek gyorsan gondoskodtak is a védelméről, mégpedig 32 katona (!) és egyetlen (!) partvédelmi ágyú formájában. 1942. március 31-én befutott egy kisebb japán flotta, amely egy zászlóaljnyi tengerészgyalogos partra tételét követően gyorsan el is foglalta a szigetet. 

A foszfáttelepek bányászatát ezt követően a japánok felügyelték, akik 1943-ban a népesség jelentős részét szumátrai munkatáborokba szállították át. A Karácsony-szigetet csak 1945 októberében "foglalta vissza" a tucatnyi megmaradt japán katonától egy brit fregatt, az HMS Rother.

cococrb2.jpg

A Karácsony-sziget egészen a 19. század végéig lakatlan volt. Pontosabban emberek nem éltek rajta, mert a tápanyagokban gazdag vulkáni talaj kedvezett a bőséges flóra és fauna kialakulásának. A képen egy helybeli rákféle, a pálmatolvaj látható. (forrás: Wikipedia)

Miután a britek visszatértek, nem sokáig maradtak, 1958-ban ugyanis átadták a sziget feletti fennhatóságot Szingapúrtól Ausztráliának (utóbbi ezért húsz millió USA dollárt fizetett előbbinek). 1958. október 1-jétől így a sziget Karácsony-szigeti Terület (Territory of Christmas Island) néven hivatalosan is Ausztrália tengerentúli területe lett - a kontinenstől egyébként 1550 kilométer víztömeg választja el.

1995 óta a Karácsony-sziget a Kókusz (Keeling)-szigetekkel együtt közös ausztrál szövetségi igazgatás alatt áll Ausztrál Indiai-óceáni területek (Australian Indian Ocean Territories) néven. 

1280px-christmas_island_immigration_detention_centre.jpg

Az ausztrál szövetségi kormány által létrehozott és fenntartott menekülttábor, amely a koronavírus-járvány kezdete óta karanténhelyszínként is funkcionál - ezzel mondjuk a helyiek nem feltétlenül értenek egyet. (forrás: Wikipedia)

 

Az ausztrál kormány hosszú ideig a foszfátbányászaton túl nem igen tudott mit kezdeni a szigettel, a 2000-es évektől azonban menekülttábort létesítettek a Karácsony-szigeten (Christmas Island Detention Centre, azaz Karácsony-szigeti Menekülttábor), ahova az Ausztráliába igyekvő illegális bevándorlókat helyezték el helyzetük elbírálásáig. 

flag_of_christmas_island_svg.png

A Karácsony-sziget zászlaja az ausztrál lobogóról kölcsönzött Dél keresztjével, középen a sziget, a jobb felső részen pedig egy helyben őshonos madárfaj, a fehérfarkú trópusimadár sziluettjével. A zászlót nem hivatalosan 1986 óta használják, 2002 óta pedig hivatalosan is a Karácsony-sziget lobogója. (forrás: Wikipedia)

 

Ami mondjuk a helyieknek nem nagyon tetszett, bár sok beleszólásuk nem volt a dologba.

Napjainkban

800px-map_of_christmas_island_1976.jpg

A Karácsony-sziget térképe. (forrás: Wikipedia)

 

Napjainkban alig ezernyolcszáz ember lakja állandó jelleggel a Karácsony-szigetet; többségük az eredetileg ide telepített kínai, maláj és indiai foszfátbányászok leszármazottja, a népesség harmada pedig Ausztráliából érkezett. A lakók nagy része (mintegy ezerhatszáz fő) a közigazgatási központként funkcionáló Flying Fish Cove-ban él. A hivatalos angol mellett a leginkább beszélt nyelv a mandarin és a maláj, miközben a Karácsony-sziget vallásilag is rendkívül sokszínű (jól megférnek itt a muzulmánok, buddhisták, taoisták és keresztények is).

christmas_island_5774564505.jpg

Taoista templom a Karácsony-szigeten. Az ide betelepült maláj, kínai és indiai vengédmunkások hozták magukkal a vallásukat és szokásaikat is, ami kulturálisan sokszínűvé tette a szigetet. (forrás: Wikipedia)

 

A népesség mintegy kétharmada férfi.

christmas_island_population_pyramid-2011.png

Karácsony-szigeti korfa - a foszfátbányászatban dolgozó munkások többsége férfi, ezért minden nőre két férfi jut. (forrás: Wikipedia)

Az ausztrál szövetségi kormányzat közvetlen irányítása alatt álló, korlátozott belső önkormányzattal rendelkező sziget fő bevételi forrását napjainkban is a foszfát bányászata és exportja képezi (1987 és 1991 között rövid időre szünetelt a bányászat) - természetesen a jelentős ausztrál támogatások mellett. Igyekeztek ugyan több lábat is kialakítani a gazdaságnak (az 1990-es években rövid ideig kaszinó üzemelt itt, a 2000-es években pedig felmerült egy űrkikötő létesítése az Egyenlítő közelsége miatt), de ezek a próbálkozások a mai napig nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.

flying_fish_cove_at_christmas_island.jpg

A sziget közigazgatási központja, az egyszerűen csak "Település" (The Settlement) néven is hivatkozott Flying Fish Cove látképe. (forrás: Wikipedia)

 

stamp_christmas_island_1958_2c.jpg

Az ausztrál szövetségi kormány támogatásai és a foszfátkitermelés mellett egy időben fontos bevételi forrást jelentett a bélyegritkaságok kibocsátása is a Karácsony-szigetnek. (forrás: Wikipedia)

 

A sziget területének mintegy 63%-a nemzeti park, ahol igyekeznek megóvni a különleges karácsony-szigeti flórát és faunát - a megóvás mellett pedig meg is mutatják ezeket az ide látogató turistáknak. 

A sziget közlekedési hálózatát mindössze néhány műút jelenti - 1987 előtt a foszfátbányászat támogatására üzemelt egy 18 kilométer hosszú, normál nyomtávú (1435 mm-es) vasútvonal is a bánya és a kikötő között -, a külvilággal való kapcsolatot pedig a kikötő és a Karácsony-sziget keleti részén fekvő repülőtér biztosítja. 

1024px-christmas_island_5775114458.jpg

A sziget úthálózatának nagy része ilyen és ehhez hasonló földutakból áll. (forrás: Wikipedia)

 

A szerény sportéletet a krikett és rögbi képviseli - mindkét sportban a nyugat-ausztráliai bajnokságokban játszanak a sziget csapatai.

Zárásként itt egy kis képgaléria a Karácsony-szigetről:

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagbarangolo.blog.hu/api/trackback/id/tr3316781040

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

FuraTermék · www.furatermek.blog.hu 2021.12.14. 08:08:16

@ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró: a sorozat nem csak szuverén országokat, hanem országrészeket is bemutat - a címadásnál viszont korlátozott a karakterek száma. :)

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2021.12.14. 08:12:04

@FuraTermék:

Nyilván értem.

Csak azt szeretném hozzátenni, hogy az ausztrál közjog szerint az országnak nincsenek külbirtokau, minden az ország szerves része. Hasonlóan a francia joghoz, ahol mondjuk Martinique ugyanúgy az ország része, mint Párizs.

Persze nyilván, a Karácsony-sz. messze van, így szokás esetenként külön is felsprolni.

]{udarauszkasz 2021.12.15. 07:58:41

@gigabursch: foleg ilyen ferfitobblettel.
Mint egy tropusi kaszarnya.
süti beállítások módosítása