Folytatjuk a 20. és 21. század diktátorait bemutató sorozatunkat - újból visszatérünk az öreg kontinensre, hogy ezúttal megismerkedjünk az egykori keleti blokk egyik legismertebb - és leghírhedtebb - vezetőjével, akit úgy is emlegettek (pontosabban ő saját magát), mint a Kárpátok Géniusza.
Államfői portré a "boldog békeidőkből". (forrás: Wikipedia)
Következzen Nicolae Ceaușescu története!
Út a kommunizmus felé
A nép egyszerű gyermekeként látta meg a napvilágot 1918. január 26-án a romániai Olt megye Scornicești nevű falujában a kis Nicolae Ceaușescu (ejtsd: nikoláje csauseszku). A nép egyszerű gyermekét írjuk, hiszen apja, Andruță pásztorember volt, bár az biztos nem vetett rá jó fényt, hogy az alkoholt jobban szerette, mint a családját, akiket mámoros állapotában gyakran alaposan helyben is hagyott.
Nicolae Ceaușescu szülőháza az Olt megyei Scorniceștiben. (forrás: Wikipedia)
Nicolae nem is sokáig bírta a barátságos otthoni légkört; alig tizenegy éves, amikor az elemi iskola befejezését követően Bukarestbe költözik, s cipészinasként vállal munkát. Itt hatalmas trauma érhette, ugyanis nem sokkal később csatlakozott a Román Kommunista Párthoz (Partidul Comunist Român) - később számtalan alkalommal csukják le a rendőrök a monarchista országban tűrhetetlen bolsevik eszmék terjesztése miatt (első rendőrségi ügyét ugyanakkor egy sima utcai verekedésnek köszönheti).
Az ifjú Nicolae első rabosítási fotója az 1930-as évekből. (forrás: Wikipedia)
A második világháború jó részét különböző romániai börtönökben töltötte - az egyikben ismerkedett össze a román kommunisták nagyágyújával, Gheorghe Gheorghiu-Dej-zsel, aminek a későbbiekben még lesz jelentősége. 1944 augusztusában Románia - miután a király, I. Mihály megpuccsolta saját kormányát - átállt a sötét oldalra Szovjetunió oldalára a háborúban, s mire a harcok véget értek a következő év tavaszán, Nicolae már ismét szabad embernek mondhatta magát.
Elvtársaiban egy román internálótáborban a második világháború idején. (forrás: Wikipedia)
Kommunista Románia
A második világháború végén Ceaușescuék köszöntik a győzdelmes Vörös Hadsereget. (forrás: Wikipedia)
1947-ben Ceaușescu feleségül vette a nála két évvel idősebb Elena Petrescut, akivel még 1939-ben ismerkedett meg (s aki szintén a nép egyszerű leánya volt, s "hithű" kommunista), majd még ugyanebben az évben berobban politikai karrierje is, amikor országos cimborájának, Gheorghiu-Dejnek hála bekerül a kormányba mezőgazdasági miniszterként. A következő években valódi reneszánsz emberként még számos posztot vállal, s a kommunista párt hierarchiájában is egyre magasabbra emelkedik a céltudatos Ceaușescu, aki sikeresen éli túl az '50-es évek sztálinista hangulatú tisztogatásait is.
Elena Petrerscu, Ceaușescu későbbi felesége. (forrás: Wikipedia)
Elena három gyermekkel (egy lánnyal és két fiúval) örvendezteti meg férjét.
A ranglétrán való emelkedés olyan jól sikerül, hogy az 1960-as évek elején Ceaușescu már Románia második emberének számít, s mint ilyen, valószínűleg nem bánta, hogy az ország vezetője 1965-ben elhalálozott...
Gheorghe Gheorghiu-Dej fogadja Hruscsovot (fehér kalappal) romániai látogatásán. Ceaușescu (a háttérben) ekkor már Románia második embere volt. (forrás: Wikipedia)
Gheorghe Gheorghiu-Dej 1965-ös haláláig Románia vezetője. Uralma alatt Ceaușescu a ranglétrán a második fokig emelkedett. (forrás: Wikipedia)
Megszületik a Kárpátok géniusza
...ugyanis mint Románia vadonatúj, teljhatalmú ura (1967-től de iure államfő is), Ceaușescu teljesen új irányba kormányozta hazáját: habár Románia maradt a szocialista blokk tagja, de külpolitikájában igyekezett lavírozni a Szovjetunió és a nyugati államok között. Ennek első jele az volt, hogy Románia 1968-ban nem küldött csapatokat Csehszlovákia megregulázására (s nyíltan elítélte azt), ez pedig egyből egyfajta "jó kommunistává" varázsolta a nyugat szemében Románia diktátorát.
A szocialista Románia államfői lobogója. (forrás: Wikipedia)
Nem mellesleg pedig komoly pénzcsapokat is megnyitott Románia számára az 1970-es években, miközben a keleti blokkban elsőként létrehozta az elnöki tisztséget is 1974-ben (az államfői feladatokat addig egy tanács látta el, ennek elnöke volt a de facto államfő).
Persze nem csak államférfi volt ő, hanem igazi családapa is, aki gondoskodni akart a feleségéről és gyermekeiről; ezt úgy tette meg, hogy gyakorlatilag az ország második emberévé tette párját, aki férjéhez hasonlóan igazi polihisztornak bizonyult. A kémia területén folytatott állítólagos kutatásai eredményeként PhD-fokozatot szerzett, majd számos nyugati egyetem díszdoktori címmel ajándékozta meg a Románia tudományos életének irányításáért felelős first ladyt.
Elena Ceaușescu átveszi újabb díszdoktori címét a Fülöp-szigeteken. (forrás: Wikipedia)
Románia külön jó pontot szerzett Nyugaton azzal, hogy nem bojkottálta az 1984-es olimpiát Los Angelesben, és Izraellel sem szakította meg a diplomáciai kapcsolatokat, amikor a szocialista blokk az arabokkal barátkozott.
Miközben a világ felé jó arcát igyekezett mutatni, Ceaușescu odahaza Sztálint megszégyenítő személyi kultuszt és elnyomó diktatúrát épített ki, amelyben elsődleges segítségére az állambiztonsági szolgálat, a híres-hírhedt Securitate volt. Az egész országot behálózták a besúgók (több százezren), a titkosszolgálat pedig az élet minden területén igyekezett megfigyelni a népet, hogy még ideje korán elejét vegyék egy esetleges lázadásnak.
Az elnöki házaspár élvezi az őket imádó nép hódolatát. (forrás: Wikipedia)
A hivatalosan Departamentul Securității statului, azaz Állambiztonsági Osztály névvel illetett titkosszolgálat az 1980-as években hivatalosan "csak"11 ezer főt alkalmazott, a "hivatásos" besúgók számára azonban megközelítette a félmilliót az akkor 22 milliós országban.
A csodálatos intézkedések
Ceaușescu eltökölt eltökélt szándéka volt, hogy Romániát ismét (?) nagy és befolyásos nemzetté fogja tenni - ennek érdekében például megtiltotta a fogamzásgátlást, aminek következtében árvaházak tucatjai teltek meg nem kívánt (az 1980-as évektől gyakran AIDS-ben szenvedő) gyermekekkel, akik a fekete-afrikai és dél-ázsiait megszégyenítő körülmények között voltak kénytelenek felcseperedni.
Egy washingtoni látogatáson Carter elnök társaságában. Ceaușescu jó kapcsolatokra törekedett a nyugati államokkal (is). (forrás: Wikipedia)
Miközben saját születésnapjából nemzeti ünnepet csinált, szülőfalujának futballcsapatából pedig első osztályú klubot varázsolt, arra is jutott ideje, hogy a román könyvesboltokat elárassza több száz, természetesen csak és kizárólag általa írt művel. Miközben az átlagos román lakosok életszínvonala egyre inkább elkezdett esni (főleg azután, hogy a "Kárpátok Géniusza" megtisztelő címet felvevő diktátor elhatározta, hogy bármi áron visszafizeti a felvett nyugati kölcsönöket, amit meg is tett), Ceaușescu és közvetlen környezete elképesztő fényűzésben élte mindennapjait.
Az 1980-as évek Romániájában megszokottá vált a sorban állás - gyakorlatilag mindenért. (forrás: Wikipedia)
Villák, paloták és egy luxusberendezésű különvonat is a Ceaușescu-házaspár kényelmét szolgálta, ráadásul a divatdiktátor Nicolae az év minden napjára külön-külön öltönnyel rendelkezett.
Bukarestet és számos román nagyvárost igyekezett a saját szája-íze szerint modern szocialista településsé formálni. Leggrandiózusabb programja végül egy saját elnöki palota létrehozása lett: a Bukarest történelmi városrészében 1984-ben meginduló építkezés eredményekét a világ második legnagyobb alapterületű (340 ezer négyzetméter) épületét húzták fel több háztömb földig rombolását követően, amelyet a helyiek a Nép Házának (Casa Poporului) kereszteltek el, Ceaușescu azonban a kezdetektől a saját rezidenciájának szánta.
Megalomán természetének leglátványosabb eredménye lett a manapság a törvényhozás otthonául szolgáló elnöki palotája, a Nép Háza. (forrás: Wikipedia)
A városrendezésben segítségére volt a néhány évvel korábban a főváros egy részét elpusztító nagy földrengés is.
Ha szorul a hurok, akkor érdemes egy külső ellenségképet felhasználni a figyelem elterelésére és a nemzeti egység megteremtésére - és Romániában mi más lehetett volna ez az ellenségkép, mint a magyarok, nem? Az 1980-as évektől kezdve Bukarest egyre élesebb hangot ütött meg mind a helyi magyarsággal, mind pedig az elvileg szövetséges Magyarországgal szemben. Az egy tömbben élő erdélyi magyarság meggyengítését célozta a település-szisztematizálási terv meghirdetése 1988-ban; ha megvalósul, akkor felszámolták volna az ősi magyar településeket Erdélyben.
Nincs diktátor bélyeg nélkül... (forrás: Wikipedia)
De közbejött a történelem és a valóság...
A diktátor bukása
A román haditengerészet Mărășești fregattja, amely eredetileg a Kárpátok Géniuszának ötleteként - cirkálóként - született meg, s állt hadrendbe 1986-ban. A hadihajón alkalmazott "csúcstechnika" már a rendszerbe állításkor is elavultnak számított. (forrás: Wikipedia)
Az 1980-as évek végére Románia a teljes összeomlás szélére került - nemcsak az élelmiszer-ellátás, de az alapvető közszolgáltatások is akadoztak (az áram- és vízszolgáltatás mellett a hideg téli hónapokban gyakran hetekre leállt a távfűtés a nagyvárosokban), miközben Románia vezetése olyan hihetetlenül fontos dolgokra költötte a kevés rendelkezésre álló lejt, mint a haderőfejlesztés és a katonai célú nukleáris program. Ceaușescu kezdett egyre kényelmetlenebbé válni az időközben a glasznoszty és peresztrojka útjára lépő Szovjetunió számára is, noha egyelőre nem érezte meg az idők szavát.
Ceaușescu és Indira Gandhi indiai miniszterelnök-asszony. A harmadik világ országaival szintén igyekezett szoros kapcsolatokat kialakítani - inkább kevesebb, mint több sikerrel. (forrás: Wikipedia)
Azt azért az észak-koreai példából el tudjuk képzelni, mekkora zsarolási potenciál lett volna Románia kezében a saját nukleáris fegyver.
Szerencsére ebből sem lett semmi.
1989 végén - miközben Közép- és Kelet-Európa egykor szocialista államaiban sorra mentek végbe a rendszerváltások - Romániában mintha megállt volna az idő. Persze az a bizonyos hordó egyre csak telt puskaporral, s már csak egy szikrára volt szükség a berobbanásához...ez a szikra pedig egy Temesváron szolgáló magyar református lelkész, Tőkés László személye körül gyulladt ki. Amikor 1989 decemberében a román hatóságok végrehajtották a lelkész és családja kitelepítését, a város lakossága gyakorlatilag fellázadt a kormány ellen.
Tüntetők Temesváron 1989 decemberében... (forrás: Wikipedia)
...és Bukarestben. (forrás: Wikipedia)
A kezdet kezdetén még úgy tűnt, hogy a Securitate kézben tartja a helyzetet (Ceaușescu még Iránba is elutazott pár napra), nem sokkal később azonban már országszerte tüntetések borzolták a kedélyeket. Ceaușescu erre a tömeg szétveretése és demonstratív célzatú kivégzések elrendelése helyett elhatározta, hogy egy nagygyűlésen nyugtatja meg a felfokozott hangulatot - a Bukarest főterére rendelt több százezer ember előtt elkezdett beszédet azonban már nem tudta befejezni (szabályosan kifütyülték az ehhez nem szokott, megszeppent diktátort), s a megnyugtatás olyan jól sikerült, hogy neki és feleségének végül helikopterrel kellett menekülni...
Ion Iliescu itt még vidáman nyaral a diktátor társaságában 1976-ban... (forrás: Wikipedia)
...itt pedig már a Nemzeti Megmentési Front (Frontul Salvării Naționale) vezetőjeként nyilatkozik a televíziónak a forradalom idején. (forrás: Wikipedia)
Azóta szárnyra keltek olyan összeesküvés-elméletek, hogy az egész lázadást a Ceaușescu-ellenes kommunista klikk szervezte meg a hatalom átmentése céljából.
A diktátor-párt végül egy rövid autós menekülést követően vidéken elfogták, az időközben megalakuló átmeneti kormány - amely főként a Ceaușescu által korábban félreállított, s meglehetősen hanyag módon ki nem végeztetett kommunista tisztviselőkből állt - pedig döntött egy rögtönítélő bíróság felállításáról. A látszatra nem sokat adtak, a Victor Atanasie Stănculescu tábornok (és nem sokkal később honvédelmi miniszter) vezetésével működő törvényszék halálos ítéletet mondott ki a Ceaușescu-házaspárra - az ítéletet nem sokkal később egy sebtében összegründolt kivégzőosztag hajtotta végre a "bíróság" épületének oldalában 1989. december 25-én.
Victor Atanasie Stănculescu tábornok, aki a forradalom idején átállt a felkelők oldalára, s levezényelte a diktátor-házaspár kivégzését. (forrás: Wikipedia)
A még néhány napig tomboló romániai forradalomban nem sokan gyászolták őket, talán nem véletlenül.
Nem mellesleg az új román kormány december 26-án az államfői pár összes román állami kitüntetését visszavonta - volt is mit visszavonni, mert gyakorlatilag minden létező plecsnit kiosztottak maguknak.
A Ceaușescu-házaspár sírja napjainkban Bukarestben. (forrás: Wikipedia)