Mai barangolós posztunkban egy válogatást olvashattok néhány nemzetközi hídról, amelyek nem csak fizikailag, de jelképesen is összekötnek gyakran teljesen különböző országokat.
Az egyik Szingapúrt Malajziával összekötő nemzetközi híd, amelyről mai posztunkban több szó nem fog esni. (forrás: Wikipedia)
Mint azt már megszokhattátok, válogatásunk ezúttal is szubjektív, ezért ha esetleg valamely kedvenc kimaradt volna, elnézést kérünk!
Afganisztán-Üzbegisztán
A Barátság-híd
A Barátság-híd 1989 elején szerzett nemzetközi hírnevet magának, amikor pályáján hagyták el az utolsó harcoló szovjet csapatok Afganisztánt. 1991 után a híd immáron Üzbegisztánt kötötte össze Afganisztánnal. (forrás: Wikipedia)
A napjainkban Afganisztánt Üzbegisztánnal összekötő, az Amu-darja folyót átívelő Barátság-híd (Мост Дружбы) építését még a Szovjetunió idején kezdték el, s aztán 1982-ben adták át a forgalomnak, amely akkoriban még jobbára a szomszédban baráti céllal állomásozó szovjet csapatok utánpótlásának biztosítására szolgált.
A szovjetek 1979 végén megkezdett afganisztáni háborújának első éveiben az Amu-darján még pontonhidak biztosították a szárazföldi összeköttetést.
A hídpálya napjainkra elég leromlott állapotba került. (forrás: Wikipedia)
A közúti és vasúti hídként egyaránt funkcionáló Barátság-híd végül 1989. február 15-én vonult be a történelembe véglegesen, amikor a híd pályáján hagyták el Afganisztánt az utolsó szovjet katonák, véget vetve egy majd' tíz éves, gyakorlatilag teljesen értelmetlen intervenciónak. 1997-ben a hidat a tálibok és az Északi Szövetség erői között fokozódó harcok miatt le kellett zárni, s újbóli megnyitására csak az amerikaiak bevonulását követően, 2001 után került sor.
Dánia-Svédország
Az Øresund-híd
Távoli kapocs Dánia és Svédország között. (forrás: Wikipedia)
Mai második hidunk szintén kombinált, vasúti és közúti forgalomnak is helyet adó hídpálya (itt azonban két külön szinten halad a közúti és vasúti forgalom), amely a két skandináv államot, Dániát és Svédországot - pontosabban a dán fővárost, Koppenhágát a svéd "metropolisszal", Malmövel - köti össze az Øresund (avagy svédül Öresund) tengerszoros felett - innen ered a híd neve is, amely a rendkívül találó Øresund-híd (dánul Øresundsbroen, svédül Öresundsbron) nevet viseli.
A hídpálya két pilonja között szintén biztonságosan átkelhetnek a hajók, a fő tengeri forgalom azonban azon a szakaszon folyik (úszik), ahol a forgalmat a dán oldalon alagútba terelik. (forrás: Wikipedia)
Igazság szerint a hídpálya nem íveli át a teljes szorost, hanem egy mesterséges szigeten (Peberholmon) ér véget a közepén, ahonnan alagút formájában biztosítja az összeköttetést Dánia és Svédország között, hogy a világ egyik legforgalmasabb tengeri útvonalán ne zavarják a hajózást.
Az autók a felső, a vonatok az alsó szinten közlekednek. (forrás: Wikipedia)
A 7845 méter hosszú híd megépítésének ötlete egyébként már a 20. század elején felvetődött, de gyakorlati megvalósítására csak az 1990-es években került sor: az 1995-ben kezdődött építkezés után 1999-ben nyitották meg a forgalom előtt, így a dánok és svédek már nem csak repülőn vagy hajón (kompon) tudtak átkelni egymás országába - a tranzitforgalomról nem is beszélve.
Kína-Észak-Korea
A Kínai-Koreai Barátság hídja
A Kínát előbb Koreával, majd Észak-Koreával összekötő híd amerikaiak általi lebombázása a koreai háború idején. (forrás: Wikipedia)
Kínát és a nagyobb területű koreai államot több közúti és vasúti híd is összeköti - mai válogatásunkban az egyik legikonikusabbnak számítót, a Kínai-Koreai Barátság hídját (kínaiul 中朝友谊桥, koreaiul 조중우의교) mutatjuk be nektek. A Jalu (Amnok) folyó telett Dadong kínai és Szinidzsu észak-koreai várost összekötő, 940 méter hosszúságú közúti-vasúti híd egy régebbi szerkezettől alig száz méterre került megépítésre a japánok által 1937 és 1943 között, hogy megkönnyítsék a Mandzsúriában állomásozó egységeik utánpótlását.
Bal oldalon a japánok által épített Barátság-híd, jobb oldalon a még a kínai császári idők végén, 1911-ben átadott, majd amerikaiak által részben lebombázott hídpálya a kínai Dandong városa felől nézve. (forrás: Wikipedia)
A régebbi, 1911-ben átadott hidat az amerikaiak a koreai háború során lebombázták - pontosabban a hídpálya koreai oldalát, arra vigyáztak, hogy kínai oldalon ép maradjon a szerkezet.
A hídon vasúti és közúti közlekedés lehetséges, a gyalogosforgalom számára azonban nem épített járdát. (forrás: Wikipedia)
A híd érdekessége, hogy a gyalogosforgalom számára nem került kialakításra járda (na nem mintha olyan élénk lenne a két ország közötti gyalogosforgalom) - az egyetlen vasúti sínpár mellett egy sávnyi út fért el, amely hosszú időn keresztül a legfontosabb kapocs volt Kína és Észak-Korea között.
Magyarország-Szlovákia
A Mária Valéria híd
1969-es panoráma a híd pilléreivel Esztergom felől nézve. (forrás: Wikipedia)
A magyarországi Esztergomot a szlovákiai Párkánnyal összekötő, Duna felett átívelő Mária Valéria híd (szlovákul most Márie Valérie) története annyiban különleges, hogy pályafutását nem nemzetközi hídként kezdte (a Ferenc József lányáról elnevezett hidat 1895-ben adták át), a történelem azonban közbeszólt, miután 1920-ban a trianoni békeszerződés a Duna ezen szakaszát Magyarország és Csehszlovákia közötti államhatárrá változtatta.
Ekkor a csehszlovák légionáriusok felrobbantották a közel 520 méter hosszú hídpálya északi részét, amelyet néhány évvel később állítottak helyre.
2001 óta újra összeköti a Mária Valéria híd Esztergomot a szemközti Párkánnyal. (forrás: Wikipedia)
A második világháború során a hídpálya egyes részeit ismét felrobbantották, így a következő évtizedekben mementóként emlékeztette a két szemközti település lakóit és a látogatókat a háborús pusztítás értelmetlenségére. A rendszerváltást követően Magyarország egyezményt kötött az újonnan létrejövő Szlovákia vezetőivel a híd második újjáépítéséről, amely végül 2001 októberében fejeződött be, újból összekötve Esztergomot Párkánnyal.
Zambia-Zimbabwe
A Viktória-vízesés hídja
A Viktória-vízesés hídjának (Victoria Falls Bridge) építése 1904-ben. (forrás: Wikipedia)
Mai posztunk utolsó szereplője a Mária Valéria hídhoz hasonlóan szintén belföldi átkelőhelyként kezdte meg működését - a brit gyarmati fennhatóság alatt ugyanis nem sok különbség volt a névleg külön igazgatott Észak- és Dél-Rodézia között.
A napjainkban Zambiát Zimbabwével összekötő híd szintén kettős (közúti-vasúti) rendeltetésű. (forrás: Wikipedia)
A világ egyik leggyönyörűbb panorámájával - háttérben a híres Viktória-vízeséssel - büszkélkedő híd építését 1904-ben kezdték meg a britek a Zambézi folyó felett, hogy aztán egy évvel később már át is adhassák a forgalomnak. A 128 méteres szakadék felett átívelő közel kétszáz méteres, szintén kettős rendeltetésű (vasúti-közúti) hídpálya de facto 1964-ben vált nemzetközi kapoccsá, amikor Észak-Rodézia Zambia néven elnyerte függetlenségét az Egyesült Királyságtól - a szomszédos Dél-Rodézia fehér kormánya a következő évben nyilvánította ki egyoldalúan önállóságát.
A világ egyik legszebb panorámájával a háttérben. (forrás: Wikipedia)
A rodéziai függetlenség kikiáltása után a hidat lezárták a forgalom elől, s zárva is maradt a következő tizenöt évben: csak 1980 óta használhatják a vasúti szerelvények és az autók, hogy az évről évre ide látogató több tízezer külföldi turistáról már ne is beszéljünk.
