Dániáról sok minden eszünkbe juthat: a vikingek, az, hogy a második világháborúban a németek egy nap alatt megszállták, vagy éppen Hans Christian Andersen csodálatos meséi.
A világszerte népszerű építőkockák. (forrás: Wikipedia)
Mai írásunkban pedig bemutatjuk azt a vállalatot, amellyel a modern korban a legtöbben azonosítják a legdélibb és legkisebb skandináv államot: a LEGO-t.
Történetünk 1932-ben egy nyugat-dániai kisvárosban, Billundban kezdődik, ahol ekkor alapított játékgyártó vállalkozást egy szegény sorsú családból származó, negyvenesztendős asztalosmester, Ole Kirk Christiansen. A nagy gazdasági világválság idején Christiansen elvesztette munkáját, nem sokkal később feleségét is, így négy fiúgyermeküket egyedül kellett nevelnie és eltartania - ekkor készített nekik fából különböző játékokat, amelyek annyira megtetszettek nekik, hogy új vállalkozását is e tevékenység köré építette.
A sorozatgyártást a korábbi munkáiból megmaradt faanyag felhasználásával indította el.
Az alapító, Ole Kirk Christiansen. Eredeti szakmája asztalos volt, ennek köszönhetően az első legókockák még fából készültek. (forrás: Wikipedia)
A vállalkozásnak Christiansen nem sokkal később a LEGO nevet adta, amely egy dán kifejezés, a "Leg godt!" (azaz "Játssz jól!") mozaikszava. 1942-ben egy tűzvész leégette a műhelyét, amelyet követően a nulláról kellett újrakezdenie. 1947-től pénzügyi okok miatt a fánál jóval olcsóbb műanyag-alapanyagra váltott - ekkor még nem tudta, hogy a LEGO-t ezzel indította el a világhírnév felé. Az új alapanyag új építőkockákat eredményezett, amelyek legfőbb újdonsága abban rejlett, hogy az építőelemek alja lyukas volt, a tetejükön pedig "bütykök" helyezkedtek el, így a gyerekek könnyedén össze tudták azokat nyomni, majd szét tudták szedni, miközben "építkeztek".
Az 1940-es évek elején számos építőkocka volt kapható a játékpiacon. (forrás: Wikipedia)
Hasonló felépítésű építőkockák már korábban is kaphatóak voltak a piacon, de Christiansen fejlesztette tovább a technikát.
A Lego első logója... (forrás: Wikipedia)
...és az 1940-es években. (forrás: Wikipedia)
A következő években még akadtak gondok a minőséggel, de miután az alapító fiának, az akkor a céget átvető Godtfred Christiansen javaslatára némileg változtattak a LEGO-kockákon, 1958-tól már a ma is ismert kialakítással találkozhattak a vásárlók. 1970-ben már több, mint kilencszáz embert foglalkoztatott a vállalat, amely a következő évtizedekben igazi játék-birodalommá nőtte ki magát: napjainkban a továbbra is Billund központú LEGO-csoport világszerte közel huszonötezer embert foglalkoztat, s a világ számos országában (köztük Magyarországon) működtet gyárakat.
A viszonteladókon túl pedig saját üzletekkel is rendelkezik.
Építkezés 1958-ban. (forrás: Wikipedia)
A szabványosításnak köszönhetően egy ma fröccsöntött Lego-kocka éppúgy kompatibilis a 2020-assal, mint a negyven évvel ezelőtt gyártottal. (forrás: Wikipedia)
A népszerű (ezzel párhuzamosan pedig nem olcsó) játék igazi ereje abban rejlik, hogy az egyes gyártási szériák építőelemei teljesen kompatibilisek egymással, térben és időben egyaránt, így a felhasználók (akik között nem csak gyerekek vannak) egészen extrém dolgokat is létre tudnak hozni a legóból. Emellett nem csak építőkockák, hanem játékfigurák (1978-tól) és egyéb kiegészítők is megjelentek a cég kínálatában.
Az első Lego-figurák 1978-ból, még "arc" nélkül. (forrás: Wikipedia)
A mai Lego-figurák meglehetősen részletgazdagok. (forrás: Wikipedia)
Talán nem véletlen, hogy a nyelvbe is beépült a "legózni" kifejezés.
Az első Legoland a dániai Billund mellett az 1960-as években. (forrás: Wikipedia)
A LEGO azóta együttműködik számos márkával, így akár Star Wars-, akár Marvel-, akár DC-tematikájú LEGO-szettekkel is találkozhat az ember a boltok polcain - a dán vállalat még a szórakoztatóiparba is betört, amit a Legoland-vidámparkok és a számtalan LEGO-tematikájú rajzfilm és mozifilm is bizonyítanak (a számítógépes játékokról nem is beszélve); ennek köszönhetően a vállalat bevételeinek egy jelentős része ma már nem a kis kockák értékesítéséből, hanem ezekből a jogdíjakból származik.
Csehországi Lego-gyár. (forrás: Wikipedia)
A dániai központban megtervezett minták alapján ilyen gépek készítik a műanyag Lego-kockákat és figurákat. (forrás: Wikipedia)
Persze a kis kockák nem csak játékként, hanem oktatási segédeszközként is használhatóak: a tanárok már az 1960-as évektől világszerte használják a legót a gyermekek problémamegoldó képességének fejlesztésére.
A Lego számos márkával működik együtt világszerte - de a NASA-val is, mint a Kennedy Űrközpontban látható fenti rakétakiállítás is bizonyítja. (forrás: Wikipedia)
