III. Károly néhány héttel ezelőtti királlyá koronázásakor a ceremónia során fontos szerepet jutott egy, a trón alá helyezett kődarabnak, amely egy évezredes hagyomány folytatását jelentette.
A végzet kövének replikája Scone-ban. (forrás: Wikipedia)
Mai posztunkban annak járunk utána, hogy mi ez a kő, és miben rejlik a jelentősége. Következzen a végzet, vagy sors köveként (Stone of Destiny) is ismert scone-i kő (Stone of Scone) története!
A homokkő-darab számos egyéb néven is ismert (attól függően, milyen eredetet tulajdonítanak neki), jelentőségét pedig az adja, hogy hosszú évszázadokon keresztül az új skót királyokat ezen a kövön ülve koronázták meg. Eredete a történelem ködös homályába vész; egyes legendák szerint ez a kő volt a zsidó nép bibliai pátriárkájának, Jákobnak a párnája (Stone of Jacob), míg más történetek szerint Írország és Skócia védőszentjének, Szent Kolumbának volt az utazóoltárja annak Brit-szigeteken tett utazásai során.
I. Kenneth skót király cseppet sem korhű, de annál művészibb ábrázolása a 17. századból. (forrás: Wikipedia)
A földhözragadtabb elképzelések szerint a kőtömböt már a kezdetekkor is koronázókőként használták, legelőször az ősi Dál Riata gael királyságban, amit aztán magukkal vittek Kaledónia (Caledonia) leigázásához, s így jutott el az első évezred végén a kialakuló Skót Királyságba. I. Kenneth - Cináed mac Ailpin - királyt (a 9. század közepén) már ezen kövön ülve koronázták uralkodóvá, utódai pedig a következő bő négyszáz évben szintén ezen a kövön esküdtek fel hazájuk királyának.
A követ a Perth városától északra fekvő Scone apátságában őrizték, innen ered a scone-i kő elnevezés is.
I. Eduárd angol király, aki hadban állt Skóciával, s sikeresen rabolta el ellenségeinek koronázókövét, hogy aztán ezzel is jelezze mindenkinek - ő bizony Skócia uralkodója is. (forrás: Wikipedia)
Az angolokkal folytatott háborúskodás idején, 1296-ban I. Eduárd angol király hadizsákmányként magával vitte a követ, majd a westminsteri apátságban helyeztette el, s az angol koronázási trón, a Coronation Chair részévé tette vaspántok segítségével, így jelképezve, hogy mostantól az angol uralkodók egyben Skócia királyai is.
Egy legenda szerint az angolok nem az igazi kőre tették rá a kezüket, mert a kolostor felprédálásakor az igazi koronázókövet úgy elrejtették a szerzetesek, hogy azóta sem találják.
A koronázókövet az angolok beleépítették a koronázó trónjukba. (forrás: Wikipedia)
Egy 1328-ban kötött angol-skót szerződés szerint a követ vissza kellett volna szolgáltatni jogos tulajdonosaiknak, erre azonban nem került sor a következő hatszáz évben - annak ellenére, hogy a két, korábban ellenséges állam 1707-ben formálisan is egyesült. 1950-ben skót diákok ellopták a westminsteri apátságból a követ - amit közben véletlenül eltörtek -, s az arbroathi apátság oltárán helyezték el. A rendőrség végül rátalált a kőre (vagyis most már kövekre), a (vissza)lopásban résztvevő négy diák ellen pedig nem emeltek vádat, mert féltek, hogy Skóciában komoly felháborodást váltana ki.
A végzet köve hosszú évszázadokon keresztül a londoni westminsteri apátságban pihent, hogy a mindenkori angol (majd 1707-től brit) uralkodót felkenjék rajta. (forrás: Wikipedia)
A végzet köve - amelyen számos szimbólum megtalálható - végül hivatalosan 1996 decemberében, hétszáz évvel elrablását követően tért haza Skóciába, ahol a főváros, Edinburgh várában helyezték el a többi skót koronázási ékszer társaságában...
Amíg létezett önálló Skót Királyság, a 14. század elejétől a mindenkori skót uralkodót a kő replikáján koronázták meg. (forrás: Wikipedia)
...ahonnan 2023 áprilisában ideiglenesen visszaszállították Londonba, hogy III. Károly május hatodikai koronázásán betölthesse történelmi szerepét, mint Skócia aktuális uralkodójának koronázóköve.
Legutóbb 2023. május 6-án kellett "bevetni" követ - mivel állandó otthona most már Skóciában van, ezért áprilisban el kellett szállítani Londonba. (forrás: Wikipedia)