A litvániai Šiauliai városa 2004 óta arról nevezetes, hogy az itteni repülőtéren települ a NATO baltikumi légirendészeti missziója - három alkalommal már a Magyar Honvédség Gripenjei is oltalmazták innen balti szövetségeseink légterét.
Mai írásunkban azonban egy másik nevezetesség kapcsán látogatunk el Litvánia negyedik legnagyobb városába, ez pedig nem más, mint a keresztek dombja (vagy keresztek hegye).
Itt, a Barangolás Blogon már számos alkalommal foglalkoztunk különböző, egzotikus vagy különleges vasutakkal; mai posztunkban folytatjuk ezt a szép (?) hagyományt, s megismerkedünk a tajgán és tundrán keresztül vezető sarkvidéki vasútvonallal.
A "Tovább" gomb után következzen a Winnipeg-Churchill vasútvonal rövid története!
Ha a Google népszerű térképszolgáltatásának műholdas verzióját használva éppen Arizona felett barangolunk, a Tucson városa melletti Davis-Monthan Légibázist (Davis-Monthan Air Force Base) szemlélve furcsa kép tárulhat szemünk elé: több száz különböző típusú repülőgép - az apró kiképző repülőgépektől kezdve a vadászbombázókon és szállítógépeken át a nehézbombázókig - és helikopter "parkol" a sivatagi talajon, legtöbbjük szép, katonás rendben.
Mai barangolásunk során röviden ismerkedjünk meg ennek a repülőgéptemetőnek (aircraft boneyard) a történetével!
A Föld déli vidékeinek felfedezése hosszú évszázadokon keresztül adott munkát a különböző (elsősorban európai, majd amerikai) nemzetek szolgálatában álló, vállalkozó szellemű kutatóknak, felfedezőknek. Miután kiderült, hogy a déli óceánokon túl van egy hatalmas kontinens (az Antarktisz), a 19-20. század fordulóján az ezen kontinensen fekvő Déli-sark elérésre vált fő céllá.
A célt végül 1911-ben egy norvég felfedező, Roald Amundsen és csapata abszolválta először - őket nem sokkal később követték Robert Scott irányításával a britek; előbbinek lehetősége volt még életében sütkérezni a dicsőség rivaldafényében, míg utóbbiak a jégmezőn lelték halálukat. Napjainkban e két felfedező emlékét őrzi nevében egy antarktiszi kutatóállomás, amely a Déli-sark közelében van. Következzen az Amundsen-Scott déli-sarki kutatóállomás (Amundsen-Scott South Pole Station) rövid története!
Az Egyesült Államok híres (hírhedt?) arról, hogy megszámlálhatatlan, egymástól független keresztény közösségnek ad otthont - a legtöbbjük már az Újvilágban alakult ki, majd tett szert kisebb-nagyobb befolyásra (hogy az adómentességről már ne is beszéljünk), néhány ilyen közösség eredetét azonban térben és időben is távol, több száz évnyire a múltban, Európában kell keresnünk.
Az egyik ilyen közösség a modern eszközök használatát jobbára mellőző amishoké, akikkel 2023 első barangolós posztjában röviden is megismerkedünk.
Amikor egy véletlenszerűen kiválasztott utcai járókelőt megkérünk, hogy soroljon fel néhány első világháborús résztvevőt, a többség meg tudja nevezni kis hazánkat, a németeket, oroszokat, netán az antantot megmentő amerikaiakat, az érdeklődőbb a románokat, törököket, bolgárokat is bedobhatja - ha különösen szerencsések vagyunk, akkor pedig találkozhatunk olyannal, aki megnevezi az Ibériai-félsziget kisebbik államának képviselőit.
Mai írásunkban röviden bemutatjuk Portugália első világháborús részvételének történetét.
Benito Mussolini hosszú ideig volt egyfajta példaképe a náci Németországot megteremtő, majd romba döntő osztrák ex-festőnek, de az olasz diktátornak is megvolt a maga ideálja, mégpedig az egykori Római Birodalom képében. Irányítása alatt Olaszország megpróbálta a kétezer évvel korábbi dicsfényt helyreállítani inkább kevesebb, mint több sikerrel.
Mai írásunkban Mussolini kevés sikeres hódításainak egyikét, Etiópia (Abesszínia) elfoglalásának történetét mutatjuk be nektek röviden!
A himnuszok a modern kori nemzetek fontos jelképeinek számítanak - közös éneklésük (vagy mint legutóbb az iráni férfi labdarúgó-válogatott esetében láthattuk: nem éneklésük) erősítheti az összetartozás érzését, segíthet kifejezni a hazaszeretetet.
Előfordul azonban, hogy különböző okok miatt egy-egy ország lecserélni kényszerül himnuszát - vagy komoly módosítást kénytelen végrehajtani rajta (például a szövegén). Mai posztunkban néhány ilyen himnuszcserét mutatunk be nektek, amely a szokásosnál több videós hivatkozással jár.
Talán nem véletlen, hogy éppen Latin-Amerikában értek el hihetetlen népszerűséget az úgynevezett szappanoperák - úgy gondolhatnánk, hogy az itt felvillantott kapcsolati hálók (ki kivel van, ki kit csal meg kinek a kijével) csak a képzelet szüleményei; ezzel szemben az Egyesült Államoktól délre fekvő államok történelme igencsak bővelkedik a fent nevezett "műalkotások" történetvezetéséhez hasonlóan bonyolult eseményekkel.
Egy ilyen időszak Mexikó történelme is az 1910-es években; s hasonlóan bonyolult személyiség Pancho Villa is, aki meglehetősen kalandos életutat járt be. Mai írásunkban az ő történetével ismerkedünk meg röviden.
A televíziózás hőskorában, amikor egy-egy adó még nem sugárzott a nap huszonnégy órájában, az adás kezdetét és végét is jellegzetes szignállal jelezték. De mi a helyzet egy olyan adóval, amely folyamatosan sugároz?
Egy amerikai üzletember frappáns (?) megoldást eszelt ki erre.