Érdekes helyek. Érdekes szokások. Érdekes történetek.

Barangolás a világban

Egzotikus országok 5.0 - Libéria

2018. május 24. - FuraTermék

1847. július 26-án - szinte az 1848-as európai forradalmak előestéjén - Afrika nyugati részén létrejött egy állam, amelyet amerikaiak alapítottak amerikaiaknak: megszületett Libéria (a szabadság földje), amely hosszú ideig Abesszíniát (a mai Etiópiát) leszámítva az egyetlen független állama volt a kontinensnek. 

liberia_tropical_forest.jpg

Libériai tájkép - az ország területének egy jelentős részét trópusi őserdők foglalják el. (forrás: Wikipedia)

 

Alig másfél évszázados történelme során az ország annyi szenvedést, kínt és vért látott, ami más nemzetek történetében ezer év alatt nem adatik meg (szerencsére); az egzotikus országokat bemutató sorozatunk ötödik epizódjában ennek a természeti szépségekben egyébként gazdag országnak a történetébe és mindennapjaiba nyerhetünk egy kis bepillantást.

A szabadság földje

A 19. század első évtizedeiben a frissen függetlenné vált Egyesült Államokban mind többen gondolták úgy, hogy az országban élő több millió rabszolgának igazán kijárna már a szabadság - persze nem az amerikai kontinensen, hanem ott, ahonnan a szolgasorsba taszított feketéket akaratuk ellenére elhozták: Afrikában.

brooklyn_museum_1998_80_2_helmet_mask_for_sande_society.jpg

Libéria története nem 1847-ben kezdődött - ez a föld már több ezer éve lakott vidék, amit az itt előkerült leletek is bizonyítanak. (forrás: Wikipedia)

 

1816-ban ezen emberbarátok létrehozták az Amerikai Kolonizációs Társaságot (American Colonization Society), amely Afrika nyugati partján - a korábban a fűszerről Bors-partnak elnevezett területen - vásárolt földeket a helyi törzsfőnököktől a frissen felszabadított afroamerikaiak számára. Néhány évvel később (egy fehér misszionárius vezetésével) meg is alapították az első településüket, amelyet az akkor regnáló (és a projektet támogató) amerikai elnökről, James Monroe-ról Monroviának neveztek el.

1024px-flag_of_liberia_svg.png

Libéria zászlaja - nehéz lenne letagadni, hogy miből merítettek ihletet. (forrás: Wikipedia)

 

Az 1820-as és 1830-as években több ezer fekete érkezett az Újvilágból, akik amerikai mintára végül létrehozták saját kis államaikat a part mentén. Ezek egyesítéséből jött végül létre azon a bizonyos 1847. júliusi napon a szabadság és ígéret földje, Libéria. 

Az Afrikába érkező egykori rabszolgák sokszor úgy viselkedtek, mint korábbi uraik - a helybéli őslakosságot lenézték, s gyakran úgy uralkodtak felettük, mint a kiskirályok. A frissen önállóvá váló állam vezető tisztségeit hosszú időn keresztül egytől egyig az afroamerikaiak töltötték be, akik sok tekintetben (öltözködés, vallás, nyelv) megőrizték amerikai származásukat.

Az állam jelképeinek - a lobogó és a címer - megalkotásához is az Egyesült Államok szolgáltatta a mintát.

698px-coat_of_arms_of_liberia_svg.png

Libéria címere. (forrás: Wikipedia)

 

A szürke hétköznapok

Libéria függetlenségét elsőként mégsem az Egyesült Államok, hanem a rabszolgák felszabadításában élen járó Egyesült Királyság ismerte el.

1862_liberian_one_dollar.jpg

Régi libériai dollár a 19. századból. (forrás: Wikipedia)

 

A szomszédos, ma Sierra Leoneként ismert területen elsőként a britek alapítottak települést - Freetown néven - a felszabadított rabszolgáik számára.

A 19. század második felében az ország politikai életét gyakorlatilag egyetlen párt, az Igazi Whig Párt (True Whig Party - az amerikai Whig Párt mintájára) határozta meg. 1877-től kizárólag ezen párt tagjai lehettek a kormányzat tisztségviselői - a névleg létező demokrácia Libériában ezt követően formalitássá vált.

liberiaking.jpg

Charles D. B. King elnök és kísérete Hágában - az ő nevéhez fűződik a történelem legjobban elcsalt választása. (forrás: Wikipedia)

 

A 19-20. század fordulóján Libéria sikeresen őrizte meg függetlenségét a Nyugat-Afrikában előrenyomuló britekkel és franciákkal szemben - habár közben jelentős területekről kellett lemondaniuk az európaiak számára. 

A két háború között, 1927-ben tartották meg a történelem legsúlyosabban elcsalt választását az országban.

A második világháború idején Libéria (amely 1944-ben hadat is üzent Németországnak és Japánnak - ez a tény biztosan nagyon megrendítette Berlin és Tokió urait) jelentős gazdasági támogatásokat kapott az Egyesült Államoktól (például modern kikötőt építettek a fővárosban, Monroviában) - cserébe az nyersanyagokkal (kaucsuk) látta el az amerikai hadiipart.

liberia_us_troops_wwii.jpg

Amerikai katonák a második világháború idején Libériában. (forrás: Wikipedia)

 

Nem mellékesen pedig Libéria 1945-ben alapító tagja volt az Egyesült Nemzetek Szervezetének.

Puccsok és polgárháborúk

1980-ig viszonylagos nyugalom jellemezte a libériai belpolitikát - ha nem számítjuk a folyamatos és az egész állami gépezetet átható korrupciót. Ekkor azonban egy Samuel Doe nevű őrmester úgy döntött, hogy magához ragadja a hatalmat, és támogatóival együtt megpuccsolta a regnáló elnököt. 

carter_and_tolbert.png

Jimmy Carter amerikai és William Tolbert libériai elnök. Utóbbi hatalmának (és életének) egy puccs vetett véget 1980-ban. (forrás: Wikipedia)

 

Doe stabil szövetségese volt az Egyesült Államoknak annak hidegháborús Afrika-politikájában (értsd: tűzzel-vassal irtotta a kommunistagyanús elemeket, cserébe a jenkik elnézték neki a stiklijeit) egészen addig, amíg 1989-ben korábbi politikai szövetségese, Charles Taylor a másvilágra nem küldte.

liberian_rebels_second_civil_war.png

A polgárháborús időkben számtalan milícia alakult Libériában - gyakori volt a gyerekkatonák bevetése is. (forrás: Wikipedia)

 

A Doe-hoz hű erők hamarosan támadást intéztek a főváros ellen: kezdetét vette az első libériai polgárháború, amely óvatos becslések szerint is négyszázezer (!) halálos áldozatot követelt a következő nyolc évben. A harcokból végül a Taylor vezette Nemzeti Hazafias Front került ki győztesen, amelyet egy 1997-ben tartott választással pecsételtek meg: Charles Taylort hivatalosan is Libéria elnökévé tették a választópolgárok.

800px-26th_meu_secure_freeport_of_monrovia_001.jpg

2003-ban több ezer békefenntartó érkezett Libériába. A stabilitás helyreállításában és fenntartásában külön parancsnokság alatt amerikai csapatok is részt vettek. (forrás: Wikipedia)

 

Alig két év múlva a harcok ismét kiújultak - a felkelők nem tettek le szándékukról, hogy az illegális gyémántkereskedelemből komoly vagyonra szert tevő (s nem mellesleg a szomszédos Sierra Leone polgárháborújába is tevékenyen beavatkozó) Taylort megbuktassák. Az újabb háromszázezer áldozatot követelő harcok végén a főváros elesett, Taylor Nigériába menekült, Libériába pedig bevonultak az ENSZ és az Egyesült Államok békefenntartó erői.

Ha egyszer véletlenül szobrot fognak állítani az emberiességnek, becsületességnek, akkor biztosan nem Charles Taylor fog modellül szolgálni hozzá. Az egykori elnök jelenleg is életfogytiglani börtönbüntetését tölti a háborús bűnök elkövetése miatt egy angliai fegyházban.

A közelmúlt

650px-topographic_map_of_liberia-en_svg.png

Libéria térképe. (forrás: Wikipedia)

 

2003 augusztusában a szemben álló felek a ghánai Accrában kötötték meg a véres polgárháborút lezáró békeszerződést, amelyet követően demokratikus választásokat tartottak Libériában - az elnökként hatalomra jutó Ellen Johnson Sirleaf vezetésével (aki az első Afrikában megválasztott női államfő) megindult az ország újjáépítése. 

ellen_johnson-sirleaf3.jpg

Ellen Johnson Sirleaf, Libéria (és Afrika) első női elnöke. (forrás: Wikipedia)

 

Sirleaf tevékenységével kiérdemelte a Nobel-békedíjat is.

Libéria elmondhatja magáról, hogy a világ egyik legnagyobb kereskedelmi hajóflottájával rendelkezik: a kedvező adófeltételek miatt napjainkban több, mint 1500 kisebb-nagyobb hajó szeli a habokat libériai zászló alatt - habár ezekben a hajókban és legénységükben legtöbbször annyi a libériai, mint mackósajtban a brummogás.

liberian_flag_on_mol_pride.jpg

Japán hajó libériai zászló alatt - a biznisz az biznisz. (forrás: Wikipedia)

 

A 2013 végén Nyugat-Afrikában kitörő Ebola-járvány gyakorlatilag megroppantotta Libériát és annak meglehetősen szerény egészségügyi rendszerét; a nemzetközi közösség hathatós támogatásával végül sikerült felülkerekedni a vérzéses lázzal járó betegségen - bár ez a tény valószínűleg nem vigasztalta az időközben meghalt ezreket. 

monrovia_medical_unit_october_8_2014.jpg

A 2013-ban kirobbanó Ebola-járvány gyakorlatilag megroppantotta Libéria egészségügyi rendszerét - végül a nemzetközi közösség támogatásával (például a fenti képen látható mobil kórházak és egészségügyi személyzet telepítésével) sikerült megfékezni a járványt. (forrás: Wikipedia)

 

S hogy ne ilyen szomorú témával zárjunk és kedvezzünk a futballrajongóknak is: 2018 óta Libéria elnöki tisztét az 1990-es években Európában (Monaco, PSG, Milan) szép karriert befutó George Weah tölti be.

800px-downtown_monrovia_3348917715_67a2002529.jpg

Libéria fővárosa, Monrovia nyüzsgő afrikai nagyváros. (forrás: Wikipedia)

 

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagbarangolo.blog.hu/api/trackback/id/tr1413938894

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

közép dunántúli régió 2018.05.25. 23:29:53

Ezeken a szánalmas afrikai államparódiákon tényleg csak röhögni lehet.

HARP3R 2018.05.26. 00:59:06

Parányi kis ország, főleg afrikai léptékkel nézve. Éppen akkorka mint Magyarország (na jó, nem 93 ezer, hanem 96 ezek km2) de csak 4 millióan lakják. Egyébként a visszatelepítés ötletét az angolok adták, akik a közeli Freetownt éppen ebből a célból alapították az Oroszlán parton, azaz Sierra Leonébab.

retkeslaci 2018.05.26. 03:21:36

Libéria mellett Haiti is példája is bizonyítja, hogy mindegy, hogy ha nincs is jelen fehér ember (Haitin kiirtották a fehéreket a feketék), és ha minden lehetőséget, támogatást, kipróbált, máshol működő alkotmányt (amerikai, francia), jogot, intézményrendszert, politikai struktúrát is adnak nekik, a feketék képesek eljátszani a lehetőséget és elnyomni egymást, kannibállá válva polgárháborúzni és lesüllyedni a világ legszegényebbjei közé.

Manapság a feketék gazdagodását és az afrikai gazdaságok felpörgését az új gyarmatosítás, a kínai nyomulás biztosítja. Az, hogy mindenhol mobiltelefon tornyok, stadionok, utak, hidak épülnek, az nem a feketék érdeme, hanem a a kínai kolonizáció jele.
100 év múlva lehet majd ezen sírni, hogy a gonosz kínaiak odacsinálták a vasutat, hidakat, utakat, amivel eladósították szegény afrikaiakat. Ugyanis Kína se ingyen adja az infrastruktúrát.
A másik forrás, amiből gazdagodik Afrika, az a nemzetközi humanitárius segélyek. Kiapadhatatlan forrás, amit úgy nyúlnak le, ahogy akarnak.
Ha pedig túlnépesednek, akkor irány Európa... Németországban mindig lesznek olyan ostobák, akil tárt karokkal és refugeeswelcome transparensekkel várják a feketéket, arabokat, mohamedánokat.

Én örülnék legjobban, ha végre belépne Afrika a 21. századba és lecsökkenne a születésszámuk, nőne ott a jólét.

bkkzol 2018.05.26. 05:05:17

Kísérletek, kísérletek!
Az usa megpróbálta vissza tuszkolni a szellemet a palackba, de sikertelenül (mint az várható volt). Valószínű soha nem fognak felnőni egy ország biztonságos vezetéséhez legyen ez bármilyen államforma. A libériai kísérlet is azt mutatja, hogy önállüóan képtelenek működő államformát létrehozni illetve a gyarmatosítás után felszabadult államok gazdasági, erkölcsi mélyrepülésbe kezdenek kivétel nélkül (pl. legutóbb Dél-afrikát tették tönkre pár év alatt).
Az teljességel rejtély, hogy a mostani EU-s vezetés , milyen potenciát lát a fekete afrikai migráció támogatásában. Az eddigi kísérletek elég negatívak. A munkaerő piacon nem jelentek meg. Képtelenek a rendszeres munkavégzésre ha nincs ott a gazdájuk.

DFK 2018.05.26. 05:12:55

Sajnos soha nem lesz európai típusú politikai és gazdasági berendezkedés aAfrikában. Az afrikaiak mentalitása miatt.

HgGina 2018.05.26. 05:21:37

Amerika visszaküldhetné a fekákat Afrikába. Európa a cigányokat Indiába. Az egész világ a zsidókat Izraelbe.
Akkor az amerikai sötét fekák összeugorhatnak az afrikai fekákkal. A cigányok megpróbálhatnának dolgozni a betevőért Indiában. A zsidók meg szétrúghatnák a muszlimokat. Vagy fordítva.
Az biztos, hogy Amerika és Európa is békésebb lenne.
Ja, és a sok szőnyegcsókolgató török is visszatakarodhatna Németországból.

ToyDolls 2018.05.26. 06:17:36

@HARP3R: Ha jol tevedek , sierra az hegy, es nem part.

FogarasiArpi 2018.05.26. 06:25:43

@retkeslaci: A listához Dél-Afrikát is hozzá lehetne csapni rossz példának. Addig volt fejlett ország, amig a fehérek irányitották.
Most meg a nagy "black empowerment" keretében mindenhová a feketéket ültetik be és esik is meredeken az életszinvonal.

Ráadásul a fehér farmerek ellen folytatott irtóhadjáratra már a nemzetközi közösség is felfigyelt, asztráliával az élen, ahol menedékjogot is ajánlottak fel számukra.

Sajnos a világ abba az irányba fejlődik, hogy egyre jobban összemosódnak a népek, Londonnak pakisztáni a polgármestere, Irországban nigériai fekete a polgármester, a németeknél arab a politikus, egyedül a közép európai országok tartják még a frontot.
Ha mást nem is, de ezt Orbán javára kell irnunk itthon.

retkeslaci 2018.05.26. 06:50:07

@FogarasiArpi: Dél-Afrikát és Rhodesiát (Zimbabwét) azért nem említettem, mert ott előbb volt egy fehér uralom és a mai feketék a jelenlegi szar helyzetért a fehér gyarmatosítókat okolják.
Direkt csak Haitit és Libériát írtam, ahol évszázadok óta magukat kormányozzák a feketék, fehér államoktól önként átvett//lenyúlt máshol szuperül működő törvények és alkotmányok alapján. És a több száz év önkormányzatának, szuverenitásának eredménye a mai áldatlan állapot.

FILTOL · http://hulyekkimeljenek.blog.hu/ 2018.05.26. 07:09:58

@retkeslaci: a jelenlegi szar helyzetért a fehér gyarmatosítókat okolják.'
Hat tanuljunk tőlük. Machetezzuk le az egykori elnyomókat....

Ezeknek semmi nem való. Mindenhol káosz es halál es járvány.de basszanak.mint a nyulak szaporodjanak vadul.majd küld a zusa lőszert abortusztabletta helyett.

Kelly és a szexi dög 2018.05.26. 08:12:17

Ez lesz ha az afroamerikaiak lehetőséget kapnak - az afroamerikai is fekete, tudomásul kell venni, mégha sok helyen nem is illendő négernek hívni...

fofilozofus · http://megmondomhogymihulyeseg.blog.hu/ 2018.05.26. 08:54:00

Két fontos megjegyzés:
1. Az amerikaiak nem emberiességi okokból csinálták Libériát, hanem a megunt rabszolgákat visszabszták Afrikába.
2. Libériában az átlag-IQ 67. Nem nem csoda, hogy nem sikerült államot alkotniuk.

iq-research.info/en/average-iq-by-country

Wildhunt 2018.05.26. 09:27:14

@maxval balcán bircaman: ja. kellett őket felszabadítani, mi?

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2018.05.26. 09:29:07

@Wildhunt:

A gyarmatosítás akkor is gyarmatosítás, ha négerekkel csinálják.

Pop40 2018.05.26. 10:00:15

Jó a poszt, de ez már idejétmúlt:

"Charles D. B. King elnök és kísérete Hágában - az ő nevéhez fűződik a történelem legjobban elcsalt választása. "

Idén április 8 óta Orbán főtitkár személyében új birtokosa van eme megtisztelő címnek.
süti beállítások módosítása