Egészen 2003-ig mindössze két olyan ország volt a Földön, amely saját erőből képes volt embert juttatni a világűrbe: az Egyesült Államok és Oroszország (korábban Szovjetunió). Aztán jött Kína, és ez a szám rögtön háromra emelkedett.
(forrás: Wikipedia)
Ez a tény azonban nem jelenti azt, hogy a többi majd' kétszáz állam közül néhánynak ne adódott volna lehetősége, hogy a következővel büszkélkedjen: saját űrhajósa van! Mai posztunkban közülük nézünk meg néhányat.
Mintegy mellékesen: 2011 óta - amikor kivonták az amerikai űrsiklókat a rendszerből - ismét csak két ország rendelkezik az ember űrbe juttatásának képességével.
Dánia
Dánia büszkesége, az ESA (Európai Űrügynökség) űrhajósa. (forrás: Wikipedia)
Az első dán ember a világűrben Andreas Mogensen, aki nem is olyan régen, 2015-ben tett látogatást a Nemzetközi Űrállomáson az európai űrügynökség képviseletében. Az odautat a Szojuz TMA-18-as misszióval tette meg (egy orosz és egy kazah kollégájával), míg tíz nappal később a Szojuz TMA-16-os misszió űrhajójával, két orosz kozmonauta társaságában tért vissza a mérnök-űrhajós (az úriember képzettségét nézve repülőmérnök).
Dél-Korea
I Szojon, az első koreai az űrben. (forrás: Wikipedia)
A Koreai Köztársaság első (és napjainkig egyetlen) űrhajósa egy hölgy, bizonyos I Szojon volt, aki szintén az oroszok segítségével látogathatta meg 2008-ban a Nemzetközi Űrállomást. A tíz napos misszió alatt nem kellett nélkülöznie az otthoni ízeket, dél-koreai tudósok ugyanis kalóriaszegény, ugyanakkor vitamindús kimcsivel lepték meg hazájuk első asztronautáját.
Nem mellesleg I Szojont is nyugodtan jellemezhetjük a "tudós" kifejezéssel: mialatt kiképzésen volt Oroszországban, a műszaki tudományok doktorává nyilvánították hazájában.
India
Habár a Föld népességének egynyolcadát adja, India nem büszkélkedhet sok űrhajóssal: konkrétan eddig egyetlen indiai hagyhatta el a Földet: Rakesh Sharma. az indiai légierő ezredese 1982-ben a szovjet Interkozmosz-program részeként majdnem nyolc napot töltött a Szaljut-7 űrállomáson. Földet érését követően megkapta a Szovjetunió hőse kitüntetést, a légierőtől pedig ezredparancsnokként szerelt le.
Az 1980-as évekig jobbára katonatiszteket küldtek a világűrbe - így lehetett India első kozmonautája Rakesh Sharma, a légierő ezredese. (forrás: Wikipedia)
Az Interkozmosz-program keretében a Szovjetunió számos országnak lehetőséget biztosított, hogy saját polgárát a világűrbe juttassa a Szojuz űrhajók fedélzetén. Ennek köszönhetően jutott az űrbe Farkas Bertalan, de például az első francia (!) űrhajós is a szovjeteknek köszönhetően ugorhatott ki a csillagok közé.
Kiegészítés: mint ahogy arra kommentelőnk felhívta figyelmünket, Rakesh Sharma "csak" az egyetlen indiai, aki indiai állampolgárként hagyta el Földünket - 2003-ban a Columbia űrrepülőgép legénységének volt a tagja Kalpana Chawla, aki indiai származású amerikaiként és az első indiai származású nőként vett részt űrrepülésen. Sajnos a Columbia a légkörbe való visszatérés közben megsemmisült, Kalpana pedig posztumusz megkapta a Kongresszusi Becsületérmet, valamint többek között egy aszteroidát, Indiában pedig egy műhold-családot neveztek el róla.
Mexikó
Mexikó új hőse. (forrás: Wikipedia)
A hidegháború idején a szovjetektől egy picit lemaradva a jenkik is lehetőséget biztosítottak más országok polgárainak, hogy űrhajóikon elhagyhassák otthonunkat. Ennek köszönhetően a mexikói mérnök, Rodolfo Neri Vela az Atlantis űrsiklón tölthetett hat napot Föld körüli pályán 1985-ben.
Egyszerű emberként hagyta el a Földet és kvázi nemzeti hősként tért vissza, akit azóta is nagy tisztelet övez hazájában.
Mongólia
Milliónyi mongol hőse ő, aki később hazája védelmi minisztere is volt. (forrás: Wikipedia)
Mongol barátainknak is az Interkozmosz-program keretén belül adatott meg, hogy embert juttassanak az űrbe. Ez a megtiszteltetés a légierő egyik tisztjét, Dzsugderdemidín Gurragcsát érte, aki 1978-ban látogatta meg egy szovjet kollégája társaságában a Szaljut-6 űrállomást. A mindenféle mongol kitüntetés és állami elismerés mellett ő is bezsebelte a Szovjetunió Hőse kitüntetést, ráadásul nyugdíjas éveiben, 2000 és 2004 között hazája védelmi minisztere is volt.
Szíria
A szíriai nemzet hőséből mára az Aszad-rezsim ellen küzdő áruló/szabadságharcos lett - ami nézőpont kérdése. (forrás: Wikipedia)
A manapság a polgárháborúja kapcsán a hírekben szereplő arab állam egy időben az űrkutatás iránt rajongók figyelmét is felkeltette: az Interkozmosz-programnak hála ugyanis a szír légierő ezredese, Muhammad Faris 1987-ben egy Szojuz űrhajó fedélzetén látogatást tett a vadonatúj Mir-űrállomáson. A később a légierő tábornoki rangjáig vivő Faris manapság az egyik kormányellenes tömörülés védelmi miniszteri posztját tölti be száműzetésben.
Vietnam
Az 1960-as években még amerikai gépeket próbált meg elfogni vadászgépével, hogy aztán alig tíz év múlva már a világűrből csodálhassa a Földet. (forrás: Wikipedia).
Phạm Tuân, aki alezredesként csatlakozott az Interkozmosz-programhoz, korábban számos bevetést teljesített vadászpilótaként a vietnami háborúban. Amellett, hogy az altábornagyként nyugdíjba vonult űrhajós 1978-ban az első vietnami ember lett az űrben, az első ázsiai az űrben megtisztelő címet is kiérdemelte - és (minő meglepetés!) visszatérését követően ő is a Szovjetunió Hőse lett.
