A világon számos ország van, amely (történelmi vagy földrajzi okokból) elmondhatja magáról, hogy területe két (vagy adott esetben több) kontinensre is kiterjed.
Európa és Afrika határa: a Gibraltári-szoros. (forrás: Wikipedia)
Mai posztunkban ezen államok között nézünk szét.
Mielőtt még belevágnánk, le kell szögeznünk: mai válogatásunk szubjektív, ahogy sok esetben maga a kontinensköziség meghatározása is az - Európa, Ázsia és (legalábbis a Szuezi-csatorna megépítéséig) Afrika földrajzilag egyetlen hatalmas szuperkontinensnek volt tekinthető (ahogyan a két Amerika is), ahol az adott kontinensrészek határait gyakran politikai érdekek mentén húzták meg; arról, hogy ezek pontosan hol is húzódnak, sokszor a mai napig nincsen megegyezés.
Egyiptom
Az egyiptomi-izraeli határ az Afrika és Ázsia határát jelentő Sínai-félszigeten. (forrás: Wikipedia)
A fáraók egykori birodalma elmondhatja magáról, hogy Afrikában és Ázsiában is vannak területei: míg központi része, a Nílus völgye egyértelműen Afrika, addig a Szuezi-csatornával a 19. század végén leválasztott Sínai-félsziget már Ázsiához tartozik.
A világ egyik legősibb keresztény kolostora, a Szent Katalin-kolostor a Sínai-félszigeten. (forrás: Wikipedia)
A Sínai-félsziget a híd szerepét is betölti a két kontinens között: a hagyományok szerint a területén át vándoroltak az ígéret földjére Egyiptomból a zsidók évezredekkel ezelőtt, a déli hegyvidékek pedig az egyik legősibb keresztény kolostornak (Szent Katalin-kolostor) adnak otthont a döntően muzulmánok lakta országban.
Franciaország
Micsoda? Hogy lehetne Franciaország kontinensközi állam, amikor Nyugat-Európában helyezkedik el? - teheti fel teljesen jogosan a kérdést a Tisztelt Olvasó. Itt jön képbe a már említett politika: a francia közigazgatás szerint ugyanis számos tengerentúli terület is az ország szerves részét képezi.
Francia Guyana
Francia Guyana révén Franciaország elmondhatja magáról, hogy határos Brazíliával és Suriname-mal is. (forrás: Wilkipedia)
A Suriname és Brazília között elhelyezkedő, kétharmad-magyarországnyi terület (amely megye és régió is egyben) Dél-Amerikában fekszik. A 17. században foglalták el a francia gyarmatosítók, majd a második világháború után, 1946-ban Franciaország tengerentúli megyéje lett. Manapság leginkább a Kourou űrközpontról ismert.
Gouadeloupe és Martinique
Franciaország két karibi megyéjének, Gouadeloupe-nak és Martinique-nak a fő bevételi forrása az idegenforgalom. (forrás: Wikipedia)
A két kicsiny sziget a Karib (Antilla)-tengeren, azaz Észak-Amerikában helyezkedik el. Az évszázadokkal ezelőtt francia birtokba került szigetek szintén 1946-ban lettek a Köztársaság megyéi, ezáltal Franciaország szerves részei.
Természetesen Észak-Amerika alatt a kontinenst értjük - ennek a déli régiója (ha tetszik, szubkontinense) a karibi szigetvilágnak is otthont adó Közép-Amerika.
Mayotte és Réunion
Mayotte-i tájkép. (forrás: Wikipedia)
A két sziget Afrika partjaitól keletre fekszik az Indiai-óceánban. Előbbi földrajzi értelemben a ma már független Comore-szigetcsoport részét képezi (Mayotte végül 2011-ben lett francia tengerentúli megye), míg utóbbi Mauritiustól délnyugatra hirdeti az egykori francia gyarmatbirodalom hajdanvolt dicsőségének emlékét. Mindkét sziget fő bevételi forrása az idegenforgalom.
Franciaország tehát azzal büszkélkedhet, hogy területe négy kontinensre is kiterjed (ha a tengerentúli területeket nem számítjuk, ugyebár), amivel rekorder a kontinensköziség képzeletbeli versenyében.
Oroszország
Európa és Ázsia határa: az Urál hegység. (forrás: Wikipedia)
A Föld legnagyobb területű állama két kontinensen fekszik: kisebb (ugyanakkor népesebb) része Európában, nagyobb (szinte teljesen lakatlan) része pedig Ázsiában található (ezt a vidéket Szibériaként is ismerik). A két országrész (és egyben a két kontinens) hagyományos (politikai értelemben vett) határa az észak-déli irányban több ezer kilométer hosszan húzódó Urál hegység.
Igen, tudjuk, hogy a gyakorlatban Eurázsia egyetlen kontinenst alkot, s csak a történelem viharainak köszönhetjük, hogy tágabb pátriánkra önálló kontinensként tekintünk.
Panama
A Panama-csatorna amellett, hogy fontos kereskedelmi útvonalakat köt össze, a két Amerika határaként is funkcionál. (forrás: Wikipedia)
A panamázásnak nevet adó ország nem csak a franciák által elkezdett, majd a jenkik által befejezett (és majd száz évig birtokolt - vagy bitorolt?) csatornájáról híres, hanem arról is, hogy területe a határvonala az észak- és a dél-amerikai kontinensnek, így a panamaiak egyszerre tekinthetik magukat észak- és dél-amerikainak is.
Jó, ők kulturális szempontból latin-amerikaiak, de ez most mellékes.
Spanyolország
Spanyolország két észak-afrikai autonóm városának egyike Melilla... (forrás: Wikipedia)
Az egykor Dél-Amerika nagy részét uraló ország korábbi marokkói gyarmatai révén mondhatja el magáról, hogy kontinensközi ország: miután Marokkó 1956-ban elnyerte függetlenségét, a spanyol korona megtartotta két észak-marokkói város, Ceuta és Melilla felett a fennhatóságot: a két, a Földközi-tenger partján fekvő, egymással szárazföldi összeköttetésben nem álló település manapság leginkább arról nevezetes, hogy migránsok és menekültek egyaránt itt próbálnak meg bejutni az Európai Unió területére.
...a másik pedig Ceuta. Mindkét települést határkerítések választják el Marokkótól. (forrás: Wikipedia)
Azon túl, hogy Marokkó nem tett le arról, hogy egyszer megszerezze a két települést, s emiatt mindkét városban katonai helyőrség állomásozik.
Törökország
Műholdfelvétel Európa és Ázsia határáról: Isztambul és a Boszporusz tengerszoros. (forrás: Wikipedia)
Ha Oroszország az alfája, akkor Törökország egyértelműen az ómegája a kontinensköziségnek (de mai válogatásunknak mindenképp): az Ázsiát és Európát egymástól elválasztó tengerszoros, a Boszporusz két partja ráadásul a kontinens(ek) egyik legnépesebb településének, a kultúrák és vallások egyik olvasztótégelyének, Isztambulnak (Konstantinápoly) is otthont ad.
