Érdekes helyek. Érdekes szokások. Érdekes történetek.

Barangolás a világban

A fukusimai katasztrófa

2020. április 27. - FuraTermék

2011. március 11-én (és 12-én) a japán és világmédia is az aznap pusztító, a Richter-skálán 9-es erősséget elérő tóhokui földrengés és az azt követő szökőár (cunami) következményeit bemutató felvételekkel volt tele. A második világháború utáni Japán történetének legsúlyosabb természeti katasztrófája több, mint tizenötezer ember halálát követelte és több tízmilliárd USA dollár értékű kárt okozott a szigetországnak. 

chernobyl_disaster.jpg

Tegnap, április 26-án volt a harmincnegyedik évfordulója a csernobili nukleáris katasztrófának, amely máig az emberiség történetének legsúlyosabb polgári nukleáris balesete. A képen a felrobbant csernobili négyes reaktor épületének maradványai láthatóak. (forrás: Wikipedia)

 

Amikor a híradók kommentátorai a borzalmas csapást mutatták be nézőiknek, nem tudták, hogy akkor már készülőben volt egy másik súlyos katasztrófa is a Fukusima Daiicsi Atomerőműben...

Békés atomkor

Japán a Föld egyetlen nemzete, amely háborús körülmények között nukleáris csapást szenvedett el: 1945. augusztus 6-án és 9-én két japán város, Hirosima (広島市) és Nagaszaki (長崎市) neve örökre beégett az emberiség kollektív emlékezetébe. Ennek ellenére a háború után újjáépülő, immáron az Egyesült Államokkal szövetséges Japán a hihetetlen ütemben fejlődő gazdaságának energiával való ellátása érdekében kész volt felhasználni az atomenergiát (is).

800px-hd_15_055_11839699333.jpg

A közvetlenül a tengerparton épülő fukusimai atomerőmű madártávlatból 1971-ben. (forrás: Wikipedia)

 

Az atomerőmű működésének lényege, hogy a radioaktív fűtőanyag (ami lehet urán de akár tórium is) belsejében végbemenő, ellenőrzött láncreakció során felszabaduló hő segítségével vizet gőzzé alakítva és azt turbinákba juttatva elektromos áramot állítanak elő. A láncreakció a külvilágtól megfelelő védelem (konténmentek és biológiai pajzsok) segítségével elválasztott reaktorban megy végbe - jelenleg többféle technológiájú reaktor van használatban világszerte (forralóvizes, nyomottvizes, nehézvizes reaktor és a kevésbé biztonságos gratifmoderátoros reaktor - utóbbi típus volt használatban Csernobilban is).

Ennek részeként a japán fősziget, Honsú északkeleti részén fekvő Fukusima prefektúra tengerpartján az 1960-as években hozzáláttak egy összesen hat reaktorblokkból álló, forralóvizes elven működő atomerőmű építéséhez. A végül Fukusima Daiicsi Atomerőmű (福島第一原子力発電所 - a "daiicsi" jelentése "első", vagy "első számú") nevet kapó komplexum első blokkja 1971-ben kezdte meg hosszú évtizedeken átívelő áramtermelő tevékenységét.

Az atomerőműhöz a nukleáris technológiát az Egyesült Államok, egész konkrétan a General Electric szállította. Ez volt az első (de nem utolsó) együttműködése az amerikai konszernnek a beruházó Tokiói Elektromos Művek (東京電力ホールディングス株式会社 - angol rövidítéssel TEPCO) társasággal.

tepco_head_office.jpg

A japán főváros és környékének áramellátásáért felelős TEPCO vállalat főhadiszállása Tokióban. A közel negyvenezer embert foglalkoztató vállalat napjainkban közel kétszáz erőművet birtokol Japán-szerte; ezek közül három atomerőmű. (forrás: Wikipedia)

 

A harmincnégy évvel ezelőtt bekövetkezett csernobili katasztrófáról huszonöt éven keresztül azt gondolta az emberiség, hogy a történelem utolsó súlyos nukleáris balesete volt - abban a hitben voltunk sokan, hogy a 21. században már nem fog bekövetkezni ilyen esemény, amelyet egyébként is a velejéig romlott és korrupt szovjet rendszer pökhendisége és hozzá nem értése okozott. 2011 tavasza azonban alaposan rácáfolt erre.

A baleset(ek)

1024px-sh-60b_helicopter_flies_over_sendai.jpg

Égő olajfinomító a pusztító 2011. március 11-i földrengést követően - a tóhokui földrengés és az azt követő szökőár a második világháború utáni Japán történetének legsúlyosabb természeti katasztrófája volt. (forrás: Wikipedia)

 

800px-devastation_after_tsunami_in_rikuzentakata.jpg

Szökőár által elpusztított japán falu. (forrás: Wikipedia)

 

Tehát mikor a híradók a földrengéssel és a cunamival voltak tele (eléggé el nem ítélhető módon egyébként), a fukusimai atomerőmű mérnökei már kétségbeesetten próbáltak elhárítani egy még nagyobb katasztrófát. A földrengés kipattanásakor az erőmű összesen hat reaktorából három (a négyes, ötös és hatos) karbantartás miatt nem működött, az egyes, kettes és hármas pedig a beépített biztonsági algoritmusoknak köszönhetően automatikusan leállt. 

fukushima_i_powerplant_tsunami_height.png

A fukusimai atomerőmű tengerhez képesti elhelyezkedésének sematikus rajza. "A"-val az atomerőmű helyzete látható, a "D" a normál körülmények közötti tengerszintet jelöli, az "E" az erőmű védelméért felelős hullámtörő gátat és magasságát, míg a "C" az erőmű tengerszinthez képesti magasságát. "B"-vel látható a március 11-i szökőár becsült magassága - mint az látható, esély sem volt az erőmű tengerrel szembeni menekülésére. (forrás: Wikipedia)

 

fukushima_16-mar_svg.png

Az egyes, kettes, hármas és négyes fukusimai reaktorok sematikus rajza, illetve a belsejükben március 11-ét követően végbement folyamatok ábrázolása. (forrás: Wikipedia)

A reaktor leállítása azonban nem úgy működik, mint a villanykapcsoló: a leállítási parancsot követőn a fűtőanyagban még termelődik hő, ezért szükséges a hűtésük; viszont mivel az erőmű már nem termel áramot, ez csak a tartalék dízelgenerátorok segítségével lehetséges (mivel az egész régióban összeomlott az áramszolgáltatás) - végül ez bizonyult az erőmű gyenge pontjának, és ez okozta Csernobil óta a legsúlyosabb nukleáris katasztrófát.

1024px-23_3_22_17.jpg

A reaktorok leolvadása során és azt követően több helyen tűz ütött ki az erőműben. A tüzek és a magas hőmérséklet miatt számos kémiai robbanás is bekövetkezett Fukusimában, amelyet követően jelentős mennyiségű sugárzó részecske jutott a légkörbe. (forrás: Wikipedia)

 

Alig egy órával a földrengést és a vészleállítást követően ugyanis elérte Fukusimát a szökőár, amelynek tízméteres tizenöt méteres hullámai könnyedén átcsaptak a mindössze harmad akkorára épített védőgátak felett; a víz elárasztotta az erőmű területét, kiütve a reaktorok hűtőrendszerének működését biztosító aggregátorokat is.

800px-fukushima_1_power_plant_control_room.jpg

A fukusimai atomerőmű egyik irányítóközpontja 1999-ben. A szolgálatban lévő operátorok nem sokat tudtak tenni a katasztrófa megakadályozásáért. (forrás: Wikipedia)

 

A szökőárt követő alig három nap alatt a baleset pillanatában aktív három reaktor mindegyike leolvadt - ez azt jelenti, hogy a hűtés nélkül maradt reaktorok aktív zónájában (ahol a láncreakció végbemegy) több ezer Celsius fokos hőmérséklet alakult ki, a cseppfolyóssá folyékonnyá, lávaszerűvé váló fűtőanyag pedig a reaktor alján gyűlt össze.

exposed_reactor_pressure_vessel_at_fukushima_daiichi_nuclear_power_plant_unit_4.jpg

A négyes blokk épületének romjai - a négyes reaktor a katasztrófa idején üzemen kívül volt, így itt nem következett be a reaktor leolvadása. (forrás: Wikipedia)

 

A helyzetet súlyosbította, hogy mindhárom reaktorblokkban kémiai (hidrogén-) robbanás következett be a kialakuló, khm, kedvezőtlen feltételeknek köszönhetően (az épületekben tüzek gyulladtak ki). Így komoly mennyiségű sugárzás jutott ki a légkörbe (is).

A katasztrófa a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (International Atomic Energy Agency - IAEA) hétfokozatú baleseti skáláján a legmagasabb, hetes fokozatot kapta meg (Csernobilhoz hasonlóan).

Evakuáció

800px-fukushima_doses_30mars_svg.png

A nukleáris baleset miatt levegőbe jutott szennyeződés az atomerőműtől északnyugatra fekvő területeket érintette a legsúlyosabban. A legsötétebb narancs árnyalattal jelzett területen való huzamosabb tartózkodás már súlyos veszélyt jelent az emberi szervezetre. (forrás: Wikipedia)

 

Az erőművet üzemeltető vállalat, a TEPCO vezetése első körben nem vette túlzottan komolyan a helyzetet, illetve nem érezte szükségét a közvélemény tájékoztatásának sem - csak jóval azután ismerték el a reaktorok leolvadásának tényét, hogy a csepfolyósodott sugárzó massza már azok alján gyűlt össze és a környéken (valamint a környező tengervízben) iszonyatosan megnőtt a sugárzás.

800px-nit_combined_flights_ground_measurements_30mar_03apr2011_results.jpg

A katasztrófát követő hetekben még az erőműtől több száz kilométerre fekvő fővárosban, Tokióban is kimutatható volt a háttérsugárzás kismértékű emelkedése. A térképen szereplő adatok a 2011. április 3-i állapotot tükrözik. (forrás: Wikipedia)

 

A katasztrófát követő napokban az erőmű dolgozói az időközben kivezényelt Önvédelmi Erők (自衛隊 - Dzsietai) katonáinak segítségével (a szárazföldi erők helikopteres alakulatai egymás után juttattak oltóanyagot az égő reaktorblokkok fölé) megfeszített munkát végeztek annak érdekében, hogy sikerüljön lehűteni a reaktorblokkokat - ennek során nagy mennyiségű tengervizet is szivattyúztak a kritikus helyekre (az oltáshoz használt víz egy része később visszafolyt a Csendes-óceánba, tovább fokozva a környezeti katasztrófát).

800px-radiation_hotspot_in_kashiwa_02.gif

A kiürített és lezárt terület határát jelző tábla Fukusima környékén. A katasztrófa utáni hetekben több mint százötvenezer ember kényszerült elhagyni lakhelyét. (forrás: Wikipedia)

 

Mint írtuk volt, komoly mennyiségű sugárzás jutott ki a légkörbe (egyes becslések szerint a csernobili baleset során levegőbe jutott sugárzás mennyiségének akár 40%-a), beszennyezve ezzel az erőműtől északra-északnyugatra fekvő területek egy részét. A kijelölt kitelepítési zónákból végül százötvenezer embert evakuáltak a hatóságok - Csernobilhoz hasonlóan itt is csak a legszükségesebb holmikat vihették magukkal, a háziállatokat pedig ott kellett hagyniuk.

Az állatok bundájában, tollazatában ugyanis könnyedén megtapadnak a radioaktív részecskék, komoly sugárzás-forrássá alakítva őket.

voa_herman_april_12_2011_namie-11.jpg

Csernobilhoz hasonlóan a lezárt Fukusima környéki területeket is elkezdte visszahódítani a természet - a felügyelet és ellátás nélküli, visszavadult háziállatok mindennapos látványnak számítanak a szellemvárosok utcáin. (forrás: Wikipedia)

 

voa_herman_april_12_2011_namie-04.jpg

Az egykoron húszezer ember által lakott Namie (浪江町() város egyik utcája. A települést a fukusimai katasztrófa után ürítették ki - napjainkban alig ezer ember él a településen. (forrás: Wikipedia)

 

A kitelepített emberek többsége (mintegy százhúszezer fő) azóta visszatérhetett otthonába, a legsúlyosabban szennyezett területek azonban azóta is tiltott zónának számítanak, s valószínűleg még több száz évig nem lesznek lakhatóak.

Utóhatás

A fukusimai baleset következtében Japán összes atomerőművét leállították - az elképzelések között szerepelt az atomenergia teljes felszámolása a szigetországban, de a gazdasági realitás (az ország energiaszegénysége és a fejlett ipar magas áramfogyasztása) ezt a szándékot felülírta: azóta a biztonságosnak ítélt atomerőműveket újraindították.

A fukusimai atomerőművet 2011 decemberére sikerült teljesen (és biztonságosan) leállítani, a reaktorok alján összegyűlt olvadt (pontosabban addigra megszilárdult) fűtőanyaghoz azonban csak 2018-ban jutottak el az első felderítőrobotok. Az, hogy mikorra sikerül eltüntetni onnan ezt az életveszélyes masszát, még a jövő zenéje.

iaea_experts_at_fukushima_02813336.jpg

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (angol mozaikszóval IAEA) szakemberei a fukusimai atomerőmű területén. (forrás: Wikipedia)

 

2011 tavaszán a japán kormány nagyszabású mentesítő programot indított az erőmű térségében, amely még napjainkban is zajlik (és fog is még jó néhány évig) - a legfontosabb cél az erőmű környéki talajvizek megóvása  és mentesítése (ez csak részben sikerült, mert az erőmű környékének vízkészletei végül szennyeződtek), illetve a már szennyezett vizekből és talajból a sugárszennyezés továbbterjedésének megakadályozása volt, de a teljes siker még nagyon-nagyon messze van.

És addig további több tízmilliárd USA dollárnak megfelelő jent fognak még elkölteni.

1024px-chopperdecon2011.jpg

A katasztrófa elhárításában és a támogató műveletekben a japán Önvédelmi Erők egységei mellett a Japánban állomásozó amerikai csapatok is tevékenyen részt vettek. A képen egy amerikai SH-60 Seahawk tengerészeti helikopter vegyvédelmi mentesítése látható. (forrás: Wikipedia)

 

A balesetnek szerencsére közvetlenül nem volt halálos áldozata (az első napokban viszont több TEPCO-alkalmazott is súlyos sérüléseket szenvedett többek között a robbanásokban), azonban máig nem tudni pontosan, hogy a sugárzás okozta betegségek mennyi emberrel végeztek azóta.

Egyes becslések szerint a sugárzás miatt kialakult daganatos megbetegedések akár 1500-1800 emberrel is végezhettek az elmúlt kilenc évben.

fd2_pcv_survey_january_2018_460_tepco.jpg

A kettes blokk aljára folyt, a leolvadást követően lávaszerű sugárzó, immáron megszilárdult fűtőanyag-masszáról 2018-ban készült felvétel. (forrás: TEPCO)

 

Zárásként itt egy rövid riport Fukusimából (benne az atomerőmű területén készült felvételekkel):

Csernobil és Fukusima áldozatainak emlékére.

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagbarangolo.blog.hu/api/trackback/id/tr7915641956

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gábor Ármin Barna · https://patibulum.blog.hu/ 2020.04.28. 11:19:18

"...fukusimai katasztrófa több, mint tizenötezer ember halálát követelte.."

Ezt én kijavítanám, bár lehet a címlapszerkesztő írta.

Pipas 2020.04.28. 12:55:19

@Gábor Ármin Barna: Pontosan. Igen nagy hazugság, tudomásom szerint egyetlen egy ember sem halt meg a sugárzás miatt!

ostvan2 2020.04.28. 12:58:12

Nem tetszik, hogy a cikk szerzője minden Fukusimai probléma okozójának az atomerőműveket tekinti.
Szögezzük le, hogy Fukusimában senki sem halt meg közvetlenül az atomerőmű-katasztrófa miatt.
Az a 2008. március 11-i földrengés 9-es erősségű volt. Az emberiség által tapasztalt fölrengések legerősebbikei tartoznak a 9-es rengésekbe.
Az atomerőmű (mindegyik blokkja!) repedés nélkül kiállta ezt a brutális terhelést. Normál módon megtörtént a vészhelyzeti leállás. Azonban ilyenkor a reaktor belsejében kb 100 tonna izzó fém van és a reakció sem 0%-os, tehát hűteni kell. Alapvetően külső áramforrásból kapnak áramot a szivattyúk.
Jelen esetben Fukusima környékén szétszaggatta a villamos távvezetékeket a földrengés, kívülről nem jutott áramhoz az erőmű.
Nem gond, erre vannak a Diesel-generátorok. Szépen meg is indultak, ment a hűtés.
Erre jött a cunami és elmosta a generátorok üzemanyagát tároló tartályokat. Teljesen eltörölte a föld színéről. Az is tény, hogy a tenger betört a generátor-gépházba is, víz alá kerültek a Díeselek, de, ha lett volna üzemanyag, akkor azoknak az újraindítása nem lehetetlen.
Még ekkor sincs veszve minden, mert még kb 24 órán át tart, amíg a reaktor elforralja azt a hűtővizet, amelyikben áll és elkezd leolvadni. Tudni kell, hogy az atomreaktor hűtésére különlegesen tisztított és adalékolt vizet kell használni. Ha másmilyen víz éri, akkor tönkremegy. Örökre.
És ebben a 24 órában a japánoknak meg kellett volna hozni azt a döntést, hogy ráeresztik a reaktorra a tengervizet. Most itt ismertetnem kellene a japán gondolkodásmódot (munkakultúrát és a munkahelyhez való viszonyukat). Lényeg az, hogy mindent megcsinálnak, amire van előírás, de semmit, amire nincs. És az atomerőművek üzemeltetési előírása (akkor még) nem tartalmazta azt a fejezetet, ami már benne van, hogy a leolvadást BÁRMI ÁRON el kell kerülni.
Nos, a japán vállalatvezetés nem merte bevállalni azt, hogy tönkreteszik sokezer kollégájuknak a munkahelyét, hogy okoznak a vállalatnak több, mint 8 Milliárd USD kárt (az vesse rájuk az első követ, akinek ez könnyű döntés lett volna).
A nem döntés miatt a reaktorok leolvadtak, és a cikknek a további része már igaz.

thek 2020.04.28. 12:58:47

Te írtad az Index címszövegét is, ami elvezet a blogodra? Mert az súlyosan félrevezető. Légy szíves intézkedj a módosításáról!
Üdv: Thék György

Big Blaster 2020.04.28. 13:02:45

Igen, a cím és az alatta lévő pár soros kiemelés félrevezető, mert a cunami miatt volt ennyi áldozat és nem az atomerőmű baleset miatt. Nagyon kellene vigyázni ezekkel a hatásvadász címekkel, mert sokan csak ezek alapján "informálódnak". Aztán mennek a Facebook-ra észt osztani, hogy az index is megírta, hogy 15 ezren haltak meg a fukusimai erőmű balesetben. Pont az index-nek, akik sokszor cikkeznek a fake news, áltudomány témakörben, nagyon kellene vigyázni, hogy ne erősítse ezt a jelenséget. Csak gondolom az üzleti érdekek felülírják a szép elveket. :-(

CCnick 2020.04.28. 13:06:52

Többször volt ez már téma, azokat a hatásvadász baromságokat az indexesek írják, a bloggazdák nem tudnak semmit csinálni vele.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2020.04.28. 13:40:09

A földrengés+szökőár együttes egyenlege 11417 halott, 2409 sebesült, 16 273 eltűnt. Az atomerőműnél közvetlen haláleset nem volt 16 személy sérült meg a hidrogén-robbanásban, 2 dolgozónál volt radioaktivitás eredetű égési sérülés. Hivatalosan 1 később rákos halálozást hoztak összefüggésbe a balesettel.

midnightcoder2 2020.04.28. 14:30:52

Ez és a csernobili baleset sok ezer tonna CO2-t juttatott a levegőbe azzal hogy segített a sötétzöldeknek bezáratni egy rakás atomerőművet.

Kopi3.14 2020.04.28. 15:20:57

Van egy súlyos hiba a cikkben is, ami nem aindex valamelyik idiótája munkája: cseppfolyós! Nem, nem cseppfolyós. Az ugyanis a folyadék halmazállapotra hozott gáz (nagy nyomáson, vagy alacsony hőfokon. Olvadék. Még csak nem is folyadék, a fémeknek olvadékuk van, csak jóval magasabb hőmérsékleten lesznek folyadékok.

weasel 2020.04.28. 15:39:43

A cím erősen clickbait.

FuraTermék · www.furatermek.blog.hu 2020.04.28. 16:31:34

@Gábor Ármin Barna: @weasel: @CCnick: @Pipas: Köszönöm az észrevételt, jeleztem az Index felé (és nem, nem én fogalmaztam clickbait-re).

FuraTermék · www.furatermek.blog.hu 2020.04.28. 16:32:29

@thek: Köszönöm. Nem én írtam, jeleztem a problémát.

Szabványok 2020.04.28. 17:19:05

Durva csúsztatás.
Volt egy cunami. Ebben a természeti katasztrófában közel húszezer ember meghalt, óriási anyagi kár keletkezett. a sok tízezer épület, autó, stb. mellett a cunami tönkretett egy erőművet is.És???
Nem abba halt bele a 20000 ember, hogy ott volt egy atomerőmű, hanem abban, hogy cunami volt. Hányan is haltak meg (igazoltan!) sugárfertőzésben?
Felment 20uSv/h-ra a sugárzás? 20uSv/h az bakkfitty. Alig több, mint a háttérsugárzás. Egy évig kellene ennek a szintnek megmaradnia és folyamatosan ott tartózkodni, hogy már statisztikailag kimutatható legyen a rákos halálesetek számának növekedése. Egy CT felvétel 10-20mSv. 1000(!) óra ott tartózkodás ér fel egy CT-vel.
De nem marad ez a szint, mert az atomerőműből származó nagyon aktív izotópok felezési ideje rövid.

Hány ember halt meg a sugárzás miatt és hány amiatt, hogy fejére esett a csillár?
Most akkor az egész világon tiltsuk be a csillárokat, mert ha az ember fejére esik veszélyes lehet?
Nagyon mérges vagyok emiatt a néphülyítő propaganda miatt.
A németek emiatt állították le az atomerőműveiket. Azóta fokozódott a szénerőműveik termelése, azon erőművek környezetszennyezésébe többen haltak meg, mint Fukusimában sugárzás következtében.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2020.04.28. 17:22:20

@Kopi3.14: A fizika négy halmazállapotot ismer, gáz, folyadék, szilárd, plazma. Hogy a folyadéknak melyik szinonimáját használja, olvadék, folyadék, cseppfolyós, lötty, stb, az maximum zavaró, de nem hibás.
Bocsi, vegyész diplomám van, a cseppfolyós kifejezés fém olvadékokra teljesen megszokott.

www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/ttkuj/27het/kemia/kemia27.html

"A fémek
A fémek közé tartozik az ismert elemek nagyobbik része (négyötöde). Éles határ nincs a fémek és a nemfémek tulajdonságai között, de elektromos vezetőképességük hőmérsékletemelés hatására bekövetkező változása alapján az elemek e két csoportját egymástól egyértelműen megkülönböztethetjük. A fémek elektromos vezetőképessége a hőmérséklet emelésével csökken. A jellegzetesen fémes tulajdonságok csak cseppfolyós és szilárd állapotban érvényesülnek."

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2020.04.28. 17:25:46

Fukusimáról annyit, hogy pár kilométerre már csak annyi a plusz sugártermelés évente, mintha megennél egy év alatt harminc banánt. A banánnak magas a kálium tartalma. A kálium béta bomlása másodpercenkét 4000 bomlás egy emberi szervezetben.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2020.04.28. 17:27:22

@Kopi3.14:

mek.niif.hu/02100/02115/html/5-1233.html

"Ezekben a kemencékben már cseppfolyós nyersvas keletkezett, ami újabb hevítéssel, ún. frissítéssel (a széntartalom csökkentésével) acéllá vagy kovácsvassá alakítható"

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2020.04.28. 17:33:57

"Az atomerőmű működésének lényege, hogy a radioaktív fűtőanyag (ami lehet urán de akár tórium is) belsejében végbemenő, ellenőrzött láncreakció során felszabaduló hő" - a tórium nem hasadóanyag, hanem szaporító anyag. A tóriumos erőművekben az urán-233 hasad, amiből a keletkező neutronok a tórium-232-t Th-233-má alakítják, amely Pa-233 majd U-233-á alakulva ismét hasadó anyagot termel. Nem tartom hibának ezt a fenti idézetet, csak pontosítom.

Kopi3.14 2020.04.28. 17:42:24

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: Attól még nem cseppfolyós a fém olvadéka, mivel az olvadáspont környékén még olvadt anyag és szilárd anyag elegye, Ahogy az üveg sem lesz folyékony, hanem olvadék lesz. A metallográfia, öntészet ismer mást is, valamint az is hamis információ, hogy négyféle halmazállapot van: mert létezik a plazma és a Bose-Einstein kondenzátum is. Plusz egyéb állapotok, amelyek nem simán folyadékok, vagy gázok, szilárd halmazállapotok.

Kopi3.14 2020.04.28. 17:43:50

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: Szakmailag ez is teljesen dilettáns írás, nem érdemes rá hivatkozni.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2020.04.28. 17:52:07

@Kopi3.14: Nyilván ez is az, igaz? Dilettáns. Foglalkoztál kohászattal? Mert én például alumínium gyártásból írtam a szakdolgozatom. Tessék! Itt egy anyag az Óbudai Egyetemről.

FÉMEK SZERKEZETE, TULAJDONSÁGAI ÉS
ALKALMAZHATÓSÁGA A TECHNOLÓGIAI
HATÁSOK TÜKRÉBEN
Dr. Bagyinszki Gyula
egyetemi docens

atdi.uni-obuda.hu/sites/all/files/bagyinszki-gyula-femek-2014-03-10.pdf

"• A szilárd és a cseppfolyós fázist vákuumszűréssel szétválasztják, az Al-hidroxidot
1200…1300 C-on kalcinálják (kiizzítják), ekkor keletkezik a szilárd, finom,
porszerű timföld (Al2O3"

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2020.04.28. 17:57:22

@Kopi3.14: Olvass alaposan, a plazmát írtam! Az ismereteid pedig eléggé felületesek.

"A Bose–Einstein-kondenzáció (BEK) bozonokból álló híg gáz állapotú anyag, mely le van hűtve az abszolút nulla fokhoz igen közeli hőmérsékletre. Ilyen körülmények között a bozonok nagy része a legalacsonyabb kvantumállapotot veszi fel, ahol a makroszkopikus kvantumjelenség figyelhető meg. Ez úgy állítható elő, hogy egy igen kis sűrűségű gázt lehűtenek, közel a normális légkör százezred részének sűrűségén, ultraalacsony hőmérsékleten. Ezt az állapotot először Albert Einstein és Satyendra Nath Bose jósolta meg 1924-25 körül."

yourmomtits 2020.04.28. 18:40:34

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: az nem bozon hanem bozont te marha

tireless treehugger 2020.04.28. 19:01:49

"Nem volt leolvadás" Édes istenem mekkorát ment az aszódi a médiákban.
Úgy hiányzik már a nagy energiasűrűségű atompropaganda, molnibalage hol vagy?

röf 2020.04.28. 19:28:16

Háááát... az összes atomkatasztrófa témájú írás kockázat, meg kell gondolni minden szótagot...
Van néhány kommentelő, aki jobban tisztában van a magfizikai, magkémiai törvényszerűségekkel, mint az aktuális szerző. Szép lehetsz, okos nem(biztos)..... :)

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2020.04.28. 21:25:54

@Kopi3.14: Még egy kicsit szemétkedek. google higany cseppfolyós Hát lesz egy pár találat...

wrstjnethn 2020.04.28. 21:36:26

@ostvan2: Mondjuk azért egy földrengésekkel gazdagon ellátott országban számítani lehetett az azokat kísérő cunamikra is. Akkor mégis miért építettek atomerőművet a tengerpartra, a tengerszint felett tíz méterrel??? Egy tízméteres hullám nem a hihetetlen kategória, egy profi szörfös fel sem izgul rá.

Pipas 2020.04.28. 22:17:16

A történelem legnagyobb ipari balesetében körülbelül 16000 ezer ember halt meg és mintegy félmillióan szenvedtek egészségkárosodást. Persze ezek csak becslések és minden irányból vitatják. Az biztos, hogy több ezren haltak meg.

Ez egy kémiai üzemben történt gázszivárgás volt. Atomerőmű ilyen súlyos balesetet még soha nem okozott, ennek ellenére mégis állandóan az atomerőmávek veszélyességéről beszél mindenki és senki sem követeli a vegyi üzemek bezárását.

en.wikipedia.org/wiki/Bhopal_disaster

ostvan2 2020.04.28. 22:18:26

@wrstjnethn: Utólag könnyű okosnak lenni. Ha jól tudom az elmúlt 100 évben bekövetkezett 9-es földrengéseket meg tudnám számolni az ujjaimon. És, mint írtam, az erőmű ezt kibírta. Az atomerőművet azért telepítették a tengerpartra, mert a nehéz alkatrészeket legegyszerűbb hajón odaszállítani. 15 méteres cunami valószínűsége meg olyan kicsi volt, hogy elhanyagolták. A bajt a következők okozták: a diesel-üzemanyag mind egy tartályban volt (a katonaság minden raktára sok kisebbre van szétosztva). A másik gond a japán döntésképtelenség. Európai ésszel nehezen felfogható. A katasztrófa után ezeket (és még sokminden tanulságot) beírtak a szabálykönyvbe. Ezek már nem fognak megismétlődni.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2020.04.28. 22:23:23

@wrstjnethn: A NAÜ már több évvel előtte figyelmeztette a japcsikat, hogy csak 6 méteres cunaminak áll ellen az erőmű és ez kevés.

Untermensch4 2020.05.02. 18:19:52

@Pipas: Nemde azért került indiába az a technológia mert még ha be is tartottak volna minden szabályt, európában már nem akartak a népek olyan technológiájú vegyi üzemet?

@ostvan2: Nem volt a csapatban egy bevállalós japán aki azt mondta volna az erőműben amikor elszállt a gázolaj hogy "Én most felhívom a katonaságot éss megmondom nekik hogy vagy hoznak gázolajat most vagy felrobban az erőmű"? Mentalitása miatt arra gondolva hogy ne kerüljön a cég és a nemzet nagyobb szégyembe mint az oroszok csernobillal..?
süti beállítások módosítása