Érdekes helyek. Érdekes szokások. Érdekes történetek.

Leszámolás a Közel-Keleten

Az iraki-iráni háború

2020. május 04. - FuraTermék

Amikor 1980. szeptember 22-én Délnyugat-Irán elfoglalásának szándékával az iraki hadsereg hat hadosztályának katonái átlépték a határt, Irak diktátora, Szaddám Huszein úgy gondolta, csapatai néhány hét alatt megsemmisítő győzelmet aratnak majd az előző évi forradalom miatt végletesen meggyengült Irán felett; nézetét a nemzetközi közvélemény nagy része is osztotta.

152_mm_howitzer_d-20_belong_to_military_of_iran.jpg

Szovjet gyártmányú, 152 mm-es űrméretű iráni D-20-as tarack akcióban a háború során. (forrás: Wikipedia)

 

Akkor a többség még nem gondolta, hogy a néhány hetesre tervezett offenzívából végül a 20. század leghosszabb ideig tartó konvencionális háborúja lesz. Következzen az első (igazi) öbölháborúként is emlegetett iraki-iráni háború rövid története!

Új urak Irakban és Iránban

Míg Irán (korábbi nevén Perzsia) több évezredes múltra tekint vissza, addig Irak, mint állam létezése az első világháború utáni közel-keleti brit politikának köszönhető, amely számos szatellitállamot (Londonhoz hű monarchiákat) hozott létre a térségben. Az európai gyarmatosítók által önkényesen meghúzott határok a következő évtizedekben számos konfliktusnak váltak forrásaivá. Ilyen, vitára okot adó terület volt az Irak és Irán tengerpart menti határvidékén húzódó kőolajmező, és Irak tengeri kijáratának kérdése is feszültségforrás volt a két állam között.

A Kuvaitot Irántól elválasztó néhány kilométeres tengerparti sáv Bagdad vezetőinek megítélése szerint ugyanis nem volt kellően biztonságos a kőolajexport szempontjából.

1975_algiers_agreement.gif

1974-1975-ben súlyos összecsapásokra került sor az iraki-iráni határ mentén. A vitás kérdések tisztázására Algírban ült össze tárgyalni majd írt alá egy megállapodást Iráni akkori uralkodója, Reza Pahlavi sah (a kép bal oldalán) és Szaddám Huszein, Irak alelnöke (jobb szélen). A megegyezés hatalmas diplomáciai siker volt Algéria akkori vezetője, Houari Boumédiène számára. (forrás: Wikipedia)

 

Miközben az 1970-es években a Reza Pahlavi sah által irányított, az Egyesült Államokkal szövetséges Irán és a Baasz Párt helyi szárnya által uralt, ezekben az időkben a Szovjetunióval (is) barátkozó Irak számos tárgyaláson és megbeszélésen próbálta elsimítani a nézeteltéréseket, súlyos belpolitikai válsággal is kénytelenek voltak szembenézni, amelyek végül az egymással való leszámolás kísérletéhez és egy pusztító háborúhoz vezettek.

800px-portrait_of_ruhollah_khomeini_by_mohammad_sayyad.gif

Ruholláh Homeini, aki tizenöt éves külföldi száműzetés után 1979-ben tért vissza Iránba, s szinte azonnal átvette az ország irányítását. Vezetése alatt épült ki a mai is létező teokratikus köztársaság a perzsa államban. (forrás: Wikipedia)

 

Irán esetében ez a válság egy (síita) iszlamista alapokon nyugvó, az egyébként egy puccsal hatalomra jutó és meglehetősen antidemokratikusan uralkodó sah hatalmát megdöntő forradalmat eredményezett 1979-ben (így jött létre az Iráni Iszlám Köztársaság (جمهوری اسلامی ایران) Homeini ajatollah vezetése alatt), addig ugyanebben az évben Irakban egy addig a háttérben meghúzódó, szabadidejében mániákus szadistaként is tevékenykedő  korábbi titkosszolgálati vezető, aktuálisan az alelnöki széket elfoglaló Szaddám Huszein ragadta magához a gyeplőt, miután párt- és kormánybeli ellenfeleit sikeresen eltette az útból.

800px-saddam_hussein_1982.jpg

Szaddám Huszein, aki évekig volt - papíron - Irak második-harmadik embere, mígnem 1979-ben magához ragadta a teljhatalmat és Irak elnökévé vált. Az Irán elleni offenzívában gyors győzelmet remélt, végül azonban a 20. század leghosszabb konvencionális háborúja kerekedett a konfliktusból. (forrás: Wikipedia)

 

Nem könnyített a feszültségen az sem, hogy Iránban az iszlám síita ágához tartozó vallási vezetők kerültek hatalomra - Irak népességének nagy része ugyan síita, de az országot irányítók az iszlám szunnita ágát képviselték; pontosabban Irak szekuláris berendezkedésű állam volt, ahol az ország irányításában a vallásnak csak névleges szerep jutott.

Háború!

destroyed_douglas_c-47_of_iiaf.gif

Elpusztított iráni C-47-es szállító repülőgép. Az irakiak a támadás első napjaiban teljesen meg akarták semmisíteni az iráni légierőt (lehetőleg még a földön), számításuk azonban nem jött be. (forrás: Wikipedia)

 

Mint említettük volt, Irán délnyugati része kőolajban rendkívül gazdag vidék - az Eufrátesz és a Tigris összefolyásából létrejövő Satt el-Arab folyótól keletre fekvő, az iráni Huzesztán tartományhoz tartozó terület volt emiatt a fő célpontja az iraki haderőnek (Szaddám mintegy mellékesen azt is szerette volna elérni, hogy az ifjú teokratikus iráni állam a lehető leghamarabb összeomoljon az irakiak csapásainak súlya alatt), miután nyilvánvalóvá vált, hogy a tárgyalási kísérletek és diplomáciai anyázások nem vezettek eredményre. 

map_of_the_frontlines_in_the_iran-iraq_war.jpg

Az első öbölháborúként is hivatkozott iraki-iráni háború térképe. A háború kezdeti szakaszában az irakiak Irán határ menti sávjának nagyobb részét megszállás alatt tartották - a konfliktus előrehaladtával azonban az irániaknak még iraki területek elfoglalására is futotta erejükből. (forrás: Wikipedia)

 

war_of_the_cities_map.png

A háború közel nyolc éve alatt Irak és Irán is számtalan légitámadást hajtott végre a másik fél ellen (hol vadászbombázó repülőgépekkel, hol pedig ballisztikus rakétákkal). A háború későbbi szakaszában az irakiak még vegyi fegyvereket is bevetettek az iráni csapatok elpusztítása érdekében. (forrás: Wikipedia)

 

A háború végül 1980. szeptember 22-én, az iraki légierő támadásával vette kezdetét: az irakiak megpróbálták a nem túl rózsás állapotban lévő iráni légierő gépeit még a földön megsemmisíteni, majd nem sokkal ezt követően megindult a szárazföldi offenzíva - első lépcsőben a határ mentén fekvő iráni városok, Horramsahr és a vele szinte teljesen egybeépült Ábádán ostromával, azt követően pedig szinte a teljes határ mentén megkezdték előrenyomulásukat az iraki csapatok.

Az iráni haderő az 1970-es években masszív fejlesztésen ment keresztül - a sah által uralt Irán fontos szereplője lett volna egy esetleges Szovjetunió elleni háborúnak, éppen ezért a korszak csúcstechnológiáját képviselő fegyvereket rendszeresítettek az iráni haderőben (többek között a legendás F-14-es vadászrepülőket, amelynek a perzsa állam lett az egyetlen külföldi rendszeresítője).

800px-irani_f-14_tomcats_carrying_aim-54_phoenixs.gif

Iráni F-14-es géppár a háború idején. A korszerű amerikai repülőgéptípusokkal felfegyverzett iráni légierő a forradalmi tisztogatások miatt a háború kezdetén nem volt a helyzet magaslatán, később azonban az iráni pilóták számtalan sikert értek el az irakiakkal szemben a légi összecsapások során. (forrás: Wikipedia)

 

Az 1979-es forradalom azonban nem csak a sahot söpörte el, hanem a jól képzett tisztikarát is: aki megúszta a kivégzést (már ha nem lépett le időben az országból), az könnyedén börtönben találta magát, ahol az új rendszer morcos kihallgatótisztjeinek kellemetlenebbnél kellemetlenebb kérdéseire kellett válaszolnia. Így járt a sátán által kiképzett pilóták többsége is, akiket aztán a háború első heteiben kiengedtek a hűvösről, hogy élesben, a frontvonalon bizonyítsák hazájuk iránti szeretetüket.

iranian_northrop_f-5_during_iran-iraq_war.jpg

Iráni F-5-ös vadászrepülőgépek, készen a bevetésre. (forrás: Wikipedia)

 

A jól képzett, felszerelt és kellően motivált iraki haderő (amely vegyesen alkalmazta a korszerű nyugati és szovjet haditechnikát) győzelmében nem sokan kételkedtek - a kevés kivétel között voltak Teherán új urai is, akik gyorsan reagáltak: több százezer "önkéntest" mozgósítottak Irán-szerte az iraki invázió feltartóztatására - többek között az ő önfeláldozásuknak is köszönhető, hogy megállították Szaddám csapatait.

A Horramsahr védelmét ellátó maroknyi iráni katona két hónapig feltartóztatta az irakiakat, miközben több, mint kétszáz páncélosukat kilőtték, és súlyos veszteségeket okoztak az ostromlóknak élőerőben is Habár végül Horramsahr elesett, ikertelepülését, Ábádánt egy évvel később sikeresen mentették fel az ostromgyűrűből.

battle_of_khorramshahr_4.jpg

Utcai életkép Horramsahr 1980-as ostromakor. (forrás: Wikipedia)

 

Az iráni ellenállás gerincét az egész háború alatt a manapság terrorszervezetként (is) nyilvántartott Forradalmi Gárda alkotta: a vallásilag fanatizált, önkéntes katonák az ágyútöltelék szerepét betöltve, puszta létszámukkal állították meg az iraki rohamokat, így megakadályozták, hogy Irak jelentős területi nyereséget könyvelhessen el az összecsapások során.

800px-me_iraqi_war_tank.jpg

Harcképtelenné tett iraki T-62-es harckocsi Huzesztán tartományban, Iránban. Páncélosok és tüzérség terén az iraki fölény egyértelmű volt az irániakkal szemben. (forrás: Wikipedia)

 

Elhúzódó háború

Az irakiak által tervezett villámháború végül belefulladt a Satt el-Arab mocsárvilágába - a következő években véres lövészárok-hadviselés jellemezte az Irak és Irán közötti összecsapásokat, ahol rendszeresen hajtottak végre nagyszabású offenzívákat és ellentámadásokat a felek.

Az irániaknak a háború elején még arra is futotta erejükből, hogy nagyszabású szárazföldi offenzívát indítsanak a legnagyobb dél-iraki város, Bászra elfoglalására. A Ramadán-hadművelet névre keresztelt ellentámadás végül a város határában kifulladt, habár az irániak ideiglenesen így is elfoglaltak 50 (azaz ötven) négyzetkilométernyi iraki szent anyaföldet. 

children_in_iraq-iran_war4.gif

Iráni gyerekkatona - az irániak a súlyos harctéri veszteségek pótlására tízezerszámra soroztak be fiatalkorú fiúkat, akik aztán többnyire az ágyútöltelék szerepét töltötték be a csatamezőn. Sokan közülük soha nem térhettek haza... (forrás: Wikipedia)

 

A háború előrehaladtával mindkét oldalon meglehetősen kreatívan alkalmazták a rendelkezésekre álló eszközöket: így fordulhatott elő, hogy Irak ballisztikus rakétacsapást mért az iráni fővárosra, Teheránra (az irániakat végül ezek a támadások inspirálták saját ballisztikus rakétaprogramjuk beindításánál), de a kreativitásnak (és a kurázsinak) köszönhető, hogy az iráni légierő sikeres csapást hajtott végre a saját területektől több száz kilométerre, Nyugat-Irakban fekvő H-3-as légi támaszpont ellen, közel negyven iraki repülőgépet megsemmisítve még a földön.

Miközben az osiraki nukleáris központ elleni támadásuk kudarcot vallott, s az iraki atomprogramot végül a zsidó állam légierejének támadása függesztette fel hosszú időre...

800px-operation_h3_map.png

A háború során végrehajtott egyik legvakmerőbb iráni támadás térképe: a légi utántöltő gépekkel megtámogatott iráni vadászbombázók sikeres légicsapást hajtottak végre a Nyugat-Irakban található H-3-as légi támaszpont ellen, megsemmisítve vagy harcképtelenné téve több tucatnyi iraki repülőgépet. (forrás: Wikipedia)

 

Ami még jellemző volt a háborúra az az, hogy a hadakozás nemzetközi írott és íratlan szabályait nem nagyon vették figyelembe a szembenálló felek. Így Irán az egyre növekvő veszteségek pótlására gyerekkorú katonákat küldött a frontra, míg Irak az iráni ellenállás megtörése érdekében több alkalommal, a front több szakaszán is vegyi fegyvereket vetett be - az ilyen tömegpusztító fegyverek harctéri alkalmazására az első világháború óta nem volt példa. 

Becslések szerint legalább százezer iráni katona vesztette életét vagy szenvedett súlyos sérüléseket az iraki vegyifegyver-támadásokban.

these_photograph_was_taken_in_1984_by_the_iraqis_at_salahedin_camp_near_takrit_iraq.jpg

Iráni hadifoglyok csoportképe az iraki Tikrít térségében, 1983-ban. A fotó által sugaltakkal szemben a legtöbbször az ellenség fogságába esett iraki vagy iráni katonák helyzete tragikus volt. (forrás: Wikipedia)

 

A külföld szerepe

chemical_weapon1.jpg

Iráni katona gázálarcban egy iraki vegyifegyver-támadás idején... (forrás: Wikipedia)

 

sardashtchemic.jpg

...és egy 1987-es iraki vegyifegyver-támadás áldozatairól készült fotók. (forrás: Wikipedia)

 

A külföld (amely alatt most Nyugat-Európát és az Egyesült Államokat értjük leginkább) elsősorban abban volt érdekelt, hogy Irak kerüljön ki győztesen a háborúból - éppen ezért a konfliktus egésze alatt folyamatosan vásárolták az iraki kőolajat, amelyet aztán a Perzsa (Arab)-öblön keresztül közlekedő tankerek szállítottak rendeltetési helyükre. Ez persze az irániaknak is feltűnt, így a háború előrehaladtával egyre gyakrabban hajtottak végre támadásokat a sokszor semleges zászló alatt közlekedő kereskedelmi hajók ellen.

Amikor 1986-ban az irániak elfoglalták az egyetlen iraki tengeri kikötőt, Faót (amit csak két év múlva sikerült visszafoglalni az irakiaknak), az öbölmonarchiák nagylelkűen iraki olajként értékesítették a sajátjukat, így is segítve Bagdadot a háborúban.

800px-bild-prayingmantis5sahand.jpg

Az iráni haditengerészet brit Vosper-osztályú fregattja, az IS Sahand lángokban, miután amerikai repülőgépek rakétatámadást hajtottak végre ellene 1988. április 19-én. (forrás: Wikipedia)

 

1024px-uss_hawes_ffg-53_uss_william_h_standley_cg-32_and_uss_guadalcanal_lph-7_escort_tanker_gas_king_in_the_persian_gullf_on_21_october_1987_6432283.jpg

Amerikai hadihajók egy semleges tankert kísérnek az iraki-iráni háború idején. (forrás: Wikipedia)

 

Az irakiakat sem kellett félteni: egy Mirage F1-es vadászbombázójuk Exocet rakétákkal találta telibe az öbölben hajózó jenki USS Stark fregattot - bagdadi álláspont szerint véletlenül...

A nemzetközi teherhajózás zavartalanságának biztosítása ürügyén az Egyesült Államok végül egy flottaköteléket vezényelt a Perzsa (Arab)-öbölbe, ahol aztán konvojrendszerben védelmezték az olajszállító hajókat 1987-től Az amerikaiak és az irániak között számos összecsapás zajlott le, és sor került egy légi katasztrófára is, amelyben 290 civil vesztette életét.

small_boats_of_iran_in_taker_war_3.gif

Az iráni Forradalmi Gárda haditengerészetének csónakjai közelítenek meg egy tankert - az irániak egyik legfőbb célja volt, hogy blokkolni tudják az iraki kőolaj tengeri exportját a Perzsa (Arab)-öböl vizén keresztül. (forrás: Wikipedia)

 

Az amerikai flottakötelék légvédelmét ellátó USS Vincennes cirkáló 1988. július 3-án tévedésből (?) lelőtte az Iran Air légitársaság Bandar-Abbászból Dubajba tartó 655-ös járatát. Túlélő nem volt.

Az amerikaiak közben igazi janusi politikát folytattak: miközben a felszínen inkább Bagdadot támogatták, addig a színfalak mögött nem állt érdekükben, hogy az irakiak túlnyerjék magukat. Éppen ezért a háború folyamán komoly támogatást biztosítottak Iránnak is: az iráni haderő jenki hardverjéhez szállítottak utánpótlást (repülőgép-alkatrészek és fegyverzet, lőszerek - köztük TOW páncéltörő-rakéták - formájában). Az üzletben részt vett Izrael is, amely a sah idején szoros kapcsolatokat ápolt a perzsa állammal.

wafiq_al-samarrai.gif

Iraki parancsnokok vitatják meg a következő lépést. (forrás: Wikipedia)

 

Nincs ebben semmi meglepő, mert az "ellenségem ellensége a barátom" elvet követték Jeruzsálemben: Irak akkoriban nagyobb veszélyt jelentett a zsidó államra, mint az ajatollahok állama.

Egyébként a nemzetközi (amerikai, szovjet, francia, satöbbi) katonai támogatásnak köszönhetően Irak a háború végén az elszenvedett veszteségek ellenére jóval több harceszközzel (harckocsik, repülőgépek) rendelkezett, mint 1980-ban. 

Vége a háborúnak

capture_in_khorramshahr.jpg

Fogságba esett iraki katonák Horramsahr felszabadítása után, 1982-ben. (forrás: Wikipedia)

 

A közel nyolc évig tartó háborúskodás teljesen kimerítette a két országot: Irak teljesen eladósodott az iszlamista térhódítástól félő, éppen ezért Bagdadot dollár-milliárdokkal támogató öböl-menti olajmonarchiák felé (ezzel a pénzzel fizették ki a bőkezű külföldi fegyverszállítmányokat), az iráni gazdaság bevételeinek döntő többségét biztosító olajipari létesítmények nagy része pedig megsemmisült, miközben a teheráni rezsim egyre inkább elszigetelődött. Éppen ezért 1988. augusztus 20-án az ENSZ közvetítésével tűzszünetet kötöttek a felek, s visszavonultak az 1980-as határok mögé, lezárva a 20. század történetének leghosszabb konvencionális háborúját. Ahogy mondani szokás: sakk-matt patthelyzet a javából.

iranian_soldier_holding_iv_bag_during_iran-iraq_war.jpeg

Háborús életkép: sebesült iráni katona magának tartja az infúziós tasakot. (forrás: Wikipedia)

 

A két ország gazdasága együttesen több, mint ezermilliárd (!) USA-dollárnyi kárt szenvedett a háborúban. Mármint 1990-es értéken számolt USA-dollárnyi kárt.

iraq_baghdad_04.gif

Bagdadi emlékmű az iraki-iráni háború hőseinek tiszteletére. (forrás: Wikipedia)

 

Irak a háborús veszteségeket újabb hódításokkal próbálta kompenzálni: alig két évvel később mondvacsinált okokkal megszállták a kicsiny Kuvaitot - emiatt azonban a néhány évvel korábban még szövetségesnek számító Egyesült Államok már Szaddám ellen szervezett nemzetközi koalíciót (de az már egy másik történet).

800px-mosque_damage.gif

Háborús mementó: a harcok során legtöbbet szenvedett iráni város, Horramsahr épületein a mai napig láthatóak golyó ütötte nyomok. (forrás: Wikipedia)

 

A háborúban több, mint egymillió ember vesztette életét (iráni oldalon a kiképzett és bevetett több tízezer gyerekkatona közül is sokan maradtak holtan a harcmezőn), közülük százezernyi civil volt, aki rosszkor volt rossz helyen. A sebesültek és életük végéig nyomorékká váló veteránok száma szintén közelíti az egymilliót. 

A háború után Irán-szerte emeltek emlékműveket a háború áldozatainak (vagy ottani szóhasználattal a mártíroknak), a temetőkben pedig országszerte külön parcellákat kaptak a harcokban elesettek. Irakban szintén hosszú ideig voltak megemlékezések a háborúról, de az 1991-es, majd a 2003-as öbölháború után (az azokban elszenvedett súlyos veszteségek miatt) ezek jelentősége valamelyest elhalványult.

iran_2007_229_golestan_war_heros_1732762968.jpg

Iszfaháni katonatemető az iraki-iráni háború elesettjeinek (mártírjainak) tiszteletére. (forrás: Wikipedia)

 

És hogy a történelemnek milyen furcsa fintora van: az elmúlt másfél évtizedben (nem kis részben az Egyesült Államok később dilettánsnak bizonyuló Irak-politikájának köszönhetően) Irak és Irán már egymással szövetséges államnak tekinthető (sokan az iraki kormányzatot Teherán bábkormányának tekintik). 

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagbarangolo.blog.hu/api/trackback/id/tr10015632560

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Örömhernyó 2020.05.05. 09:09:25

Hosszabban lehetett volna írni arról, hogy a sah, akit ma is ajnároz a nyugati média, mint nyitott, felvilágosult uralkodót, milyen véres, elnyomó diktatúrát épített ki és hogy előtte volt egy nagyon normális, mérsékelt, sikeres demokratikus kísérlet Mossadegh miniszterelnök alatt, amit a nyugati (brit és amerikai) titkosszolgálatok puccsal felszámoltak: Operation Ajax.
Tehát mind Irakban, mind Iránban az angolok és amerikaiak sz@rkavarása juttatott a saját hazájukat kizsákmányoló diktátorokat hatalomra, akik aztán bőszen költötték az olajbevételeket a nyugati fegyverekre, amikkel aztán a saját népeiket elnyomták és egymás népeit irtották.

Iránnal többször súlyosan kicsesztek az amerikaiak és britek a 20. század során. Aki ma meglepődik, hogy az irániak miért gyűlölik az amerikai imperializmust, azoknak talán felnyílik a szeme. Mellesleg az iráni emberek nem gyűlölik az amerikaiakat, se az zsidókat. Az amerikai imperializmust és az izraeli cionizmust utálják.

Szaddám Husszein az amerikai politikusok nagy kedvence volt ebben az időben,.ahogy Oszama bin Laden is.
Szaddámmal nem kisebb arcok ráztak buzgón kezet, mint Donald Rumsfeld:

m.youtube.com/watch?v=9QwxlygaDHA

Harrison Bergeron 2020.05.05. 09:50:25

Remek írás, köszönjük!

teleorman 2020.05.05. 09:55:41

A háború csakugyan bővelkedett furcsaságokban, ilyen volt a nyilván a tömörségre törekvés miatt említést sem kapott amerikai kontra-botrány. (A nicaraguai antimarxista ellenzéket a kongresszusi tilalom ellenére e forrásból támogató amerikai kormányzat adott el fegyvert Iránnak.)

Az is figyelemreméltó, ahogyan Szaddam az iszlám fundemantilista fenyegetést - amelyik különösen a fontos szövetséges Szaúd-Arábia ellen irányult - feltartóztató jófiúból alig két év alatt főellenség majd másfél évtized múlva az amerikaiak akasztott embere lett.

Az is érdekes volt, ahogyan a Khomeini rezsimjét végülis stabilizálta ez az Iránban Nagy Honvédő Háborúként megélt konfliktus. Teljes volt az egyetértés abban, hogy Szaddamot vissza kell verni, ettől persze a középosztály még jellemzően külföldre menekítette saját sorköteles korú fiúcsemetéit, az agyútölteléket a Khomeini által fanatizált szegények adták.

teleorman 2020.05.05. 09:55:41

A háború csakugyan bővelkedett furcsaságokban, ilyen volt a nyilván a tömörségre törekvés miatt említést sem kapott amerikai kontra-botrány. (A nicaraguai antimarxista ellenzéket a kongresszusi tilalom ellenére e forrásból támogató amerikai kormányzat adott el fegyvert Iránnak.)

Az is figyelemreméltó, ahogyan Szaddam az iszlám fundemantilista fenyegetést - amelyik különösen a fontos szövetséges Szaúd-Arábia ellen irányult - feltartóztató jófiúból alig két év alatt főellenség majd másfél évtized múlva az amerikaiak akasztott embere lett.

Az is érdekes volt, ahogyan a Khomeini rezsimjét végülis stabilizálta ez az Iránban Nagy Honvédő Háborúként megélt konfliktus. Teljes volt az egyetértés abban, hogy Szaddamot vissza kell verni, ettől persze a középosztály még jellemzően külföldre menekítette saját sorköteles korú fiúcsemetéit, az agyútölteléket a Khomeini által fanatizált szegények adták.

chrisred 2020.05.05. 10:03:07

@Örömhernyó: Soha nem volt vitás, hogy Szaddám a Reagan adminisztráció kreatúrája volt.

www.democracynow.org/2004/6/9/the_reagan_saddam_connection_we_create

Azt se felejtsük el megemlíteni, hogy ennek a háborúnak, ahogy az oroszok afganisztáni nyomulásának is, ott volt a hátterében a hetvenes évek olajárrobbanása.

hami · http://toriblog.blog.hu 2020.05.05. 10:08:20

Az önkényes határ meghúzásnak semmi köze nincs a konfliktushoz, ugyanis az iraki - perzsa határ nem az első világháború után jött létre, hanem az az ottomán - perzsa határból alakult át. Az pedig viszonylag állandó volt, és semmi köze hozzá az európai imperializmushoz. Az irakiak által elfoglalni akart területnek egyébként viszonylag jelentős arab lakossága is van, aminek szintén jelentősége volt a konfliktusban.

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2020.05.05. 10:41:02

A legviccesebb: mára Amerika sikeresen iránbarát országot csinált Irakból.

Argus_ 2020.05.05. 11:05:57

@MAXVAL bircaman közíró: Legalább egyszerre lehet leszámolni a két iszlamista állammal mert mindenki tudja, hogy mindkettő ellenség!

gigabursch 2020.05.05. 11:46:51

Ismét hasznos cikk volt.

Mindenesetre volt már a XIX. sz. elején is egy iraki háború, amit a britek kavartak és az is Öböl-háború néven futott.

Buchhalter 2020.05.05. 11:53:56

@Örömhernyó: szerintem egy új Öböl háború sajna sanszos lesz.A járvány hiszti gazdasági csapása főleg a szegényebbeket fogja érinteni,akik aztán egy kis kajáért nem sokáig fognak hezitálni,hogy harcoljanak valaki ellen.Kapnak egy olcsó Ak-47-st max 3 tárral ,aztán hadd szóljon. Nem baj,hogy a tankok,vadászgépek ellen esély az nulla.

feribácsi 2020.05.05. 12:52:23

@MAXVAL bircaman közíró: Bizony. Pont erről szól az utolsó bekezdés.

Szalay Miklós 2020.05.05. 13:40:52

Egy alapos kis összefoglaló a háborúról, arról, hogy a politikai konfliktusok kapcsán hogyan manipulálják a népet, és hogy mit lehet tenni egy békésebb világért:

egyvilag.hu/temakep/077.shtml

Örömhernyó 2020.05.05. 13:48:23

@Buchhalter: Nem tudom miért emlegetsz AK-47-est, inkább M4-es karabélyt kellene, ugyanis jelenleg az amerikai szegények azok, akiknek szüksége lenne egy kis háborúra, mert az amerikai gazdaság annyira leggatyásodott, hogy most egy friss háborúval akarják felrázni. Egyelőre Kína ellen megy a fenekedés persze.
Az iráni emberek hozzászoktak a córeszhez, évtizedek óta nyomorban élnek, hozzászoktak. Az amerikaiak azok, akik most hiteleket nem tudnak fizetni, tandíjhitelben fuldokolnak, a megszokott életszínvonalukat nem tudják tartani. Az amerikai recept az, hogy a gazdaságot a military-industrial complexen keresztül rúgják be, ha válság van. És a szegényeknek Amerikában a haderő különböző fegyvernemei a legnagyobb foglalkoztatói.

Örömhernyó 2020.05.05. 15:09:12

@Buchhalter: egyébiránt az új öbölháború me tart egy ideje, a szaúdi dinasztia harcol a térségben Iránnal Jemenben és Szíriában, de beszállt a saját pecsenyéjét sütögető Erdogan is újottomán víziójával, aki Katart támogatja.
Irakkal már valószínűleg sose fog háborúzni Irán, mert Irakban a többségi síiták vannak a kormányrúdnál.
A törésvonal most már a wahabbita szaúdi diktatúra és a síita népek (jemeni, szír, iraki, iráni) közt húzódik. A Nyugat megint beáll a rosszabb oldal mellé, Erdogant és a szaúdiakat támogatja a kurdok és síiták ellen. Hálából Erdogan évente elárasztja Németországot több tízezer álmenekülttel, csak hogy tudassa Merkellel, hogy ki diktál ebben a kapcsolatban. Mint egy régi ottomán szultán, aki az európai vazallusait leckéztette.

chrisred 2020.05.05. 15:30:24

@Örömhernyó: Mitől lenne jobb oldal a siíta félhold olyanokkal, mint Hezbollah vagy a tömeggyilkos Aszad? Nincs különbség. Erdogan pont azért dobta be a blöfföt a menekültekkel, mert Macron látványosan átállt Putyin oldalára például a szíriai rendezés ügyében is, tehát pont az ellenkezője történt, mint amit állítasz.

2020.05.05. 15:52:47

Gyűlnek a trollok, gyűlnek. Zdrásztvjutye táváris, vagy hogyismondják!

Örömhernyó 2020.05.05. 16:33:11

@chrisred: Szíriát fel kellene osztani, ahogy Irakot is. Mert ezek a gyarmatosítók által összetákolt posztkoloniális államok, csak diktátorok tarthatják össze őket. De ha elkezdik felosztani Szíriát és Irakot, akkor a törökök rögtön megszállják a hozzájuk közel eső részeket és újabb genocídiumot hajtanak végre a kurdok ellen. Európa a törökök kezében van sajnos, akik Amerika helyi bunkósbotjaként NATO-tagként bármit megcsinálhatnak.
A síita félhold egy létező jelenség, erről nem Irán tehet, hanem tényleg ott élnek a síiták. Nem kellene őket megint szunnita uralom alá lökni. Sőt, egyiket se kellene a másik uralma alá lökni. Csak hát ehhez országok felosztása kellene (Szíriát alavita-keresztény, kurd és arav szunnita részre oszthatnák), amit Törökország ellenez ugyanis akkor Törökországból is kiválhatna Kurdisztán.
A Hezbollah pont úgy politikai párttá fog szelídülni, ahogy a PLO és a Fatah tette. A zsidó államot alapítók közt is több volt a terrorista, mint a békeharcos.
Akit az egyik oldal terroristának tart, azt a másik oldal szabadságharcosnak.
Libanonban vannak keresztény (Izrael-párti) és szunnita milíciák is, de valahogy az ő rémtetteikről nem regél a nyugati sajtó.
A síitákkal annyiszor kicsesztek az utóbbi száz évben, hogy náluk jobban csak a kurdokkal.

Buchhalter 2020.05.05. 17:11:03

Amerika szerintem a saját földrészén is találhat "olcsóbb" ellenséget : Venezuela.A híradások szerint állítólag egy tucat zsoldos leakarta rohanni Venezuelát.Vicces a venezuelai elnök. Erdogan szerintem elment a falig. Vagy befékezik az emberei ,vagy lesz sírás rívás. Jelen pillanatban zsarolni a menekültekkel a legótvarabb lépés lenne.Az egész Unió vergődik. Max még komolyabb lesz a határvédelem.A görög-bolgár most elég keményen megállította.Még egy kis büntetővám belengetése és emiatt egy újabb török líra gyengülés és Erdogan inkább másfele veszi az irányt.

tireless treehugger 2020.05.05. 17:43:24

Nem akarom megmagyarázni az itt következő ábrát, mindenki úgy értelmezi ahogy a már meglevő és tényekkel megváltoztathatatlan világnézetébe illik.

images.squarespace-cdn.com/content/52abb9b9e4b0cb06a591754d/1507673278529-ADJNUBOIBVNVN5L1MPK4/20-geopolitical-events-vs-oil-prices.png?content-type=image%2Fpng

Kovi1970 2020.05.05. 17:51:24

@Örömhernyó: elég nagy szakirodalma van a Sah uralmának, de alighanem mindenki (még a legagymosottabb hatalomközeli emberek) jobban járt volna a Sah rendszerével mind a vallási fundamentalista rémuralommal.

Vicces szavakat használsz, "amerikai imperializmus", az idióta komcsik tolták ezt a rizsát sok-sok évtizedik, miközben az amerikaiak pénzt piacot és jólétet biztosítottak a szövetségeiseiknek, addig a félkegyelmű oroszok vitték amit találtak és kivégezték az értelmiséget.

A maradék prolinak maradt az hogy kiélheti a kisebbségi komplexusát meg aki tehetségesebb az sem jut előbbre nála...

Kovi1970 2020.05.05. 18:00:35

A cikk amúgy eláég sokat torzít, nagyon durván szelektíven válogat, és ismerve a kifacsart elturzult "jobboldali" vilgáképet ez eléggé veszélyes manapság. Nem nehéz egy ennyire bonoyult lőporos hordó régióban jól lépni, az amerikaiknak nemcsak az oroszokkal de az egykori európai gyarmatosítókkal is számolni kellett. Mindezek fényében nem lehet olyat mondani hogy "nyugat", pláne közvélemény, itt Japán vagy Németország csak potyautas volt egy szakadék felé száguldó vonaton.

Az oroszoknak pedig szokás szerint az elkúrűs volt az egyetélen stratgéiai céljuk. Az oroszok szempontjából tényleg csak anny számított hogy még jobban elqúrják az ottani világrendet. A nyugatbarát rendszereket destabilizálni, olajtermelést csökkenteni, minden ezen felül bónusz.

Ha pedig elkúrásról van szó akkor igazán sztahanovisták a komcsk (jut eszembe, látom a főbirka már itt van).

chrisred 2020.05.05. 18:00:42

@Örömhernyó: Na de én pont azt írtam, hogy egyik se különb a másiknál.

chrisred 2020.05.05. 18:03:51

@tireless treehugger: Pedig megtehetnéd, mert a magam részéről, főleg távlatilag, semmi rendszert vagy logikát nem látok benne. (Azon kívül, hogy általában minden piaci mutató reagál egyes, a világban megtörtént eseményekre. Lehet, hogy a forint árfolyamának alakulásánál is ki lehet mutatni hasonló pontokat.)

tireless treehugger 2020.05.05. 18:16:48

@chrisred:

Dehát megválaszoltad, eltaláltad.

De akkor mit jelent ez?

CalabiYau 2020.05.05. 19:34:15

Szerintem jól hozza az összefüggéseket a cikk, de "élőben" részt venni abban a háborúban, test közelből megtapasztalni a katonák és civilek életét, az az igazi kuriózum. Ugyanis magyarok is ott voltak a frontvonalban. Basra-ban "csőgyárat" -hadiüzemet- építettünk egy osztrák fővállalkozó alvállalkozójaként. Az áramszünetek és becsapódások alatt a személyes találkozások során lehetett valamennyire valós képet kapni a harcokról. Akit érdekel, egy könyvet ajánlanék: Tényi Dénes, "Allah megveti a gyávát". Jó karantén könyv.

Örömhernyó 2020.05.06. 01:45:19

@Kovi1970: A sah uralmáról gyönyörű propagandafotók vannak a neten. Miniszoknyás perzsa lányok egyetemen kémcsövekkel bajlódnak, amerikai luxusautókkal furikáznak. Igen, ez a felső 0,00001% élete volt. A sah kiárusította az országát a nyugati olajcégeknek.
Te megint hozod azt az elvakult formádat, miszerint aki nem az amerikai imperializmust támogatja, az csak kommunista lehet vagy a mostani teokratikus diktatúrát élteti. Emlékeztetnélek, hogy Iránban volt egy demokratikus (nem kommunista), valóban népszerű folyamat Mossadegh vezetésével. Amit a nyugatiak által szervezett puccs tett semmissé. Pont ugyanazt csinálták a nyugati titkosszolgálatok a harmadik világban, mint a szovjetek Kelet-Európában. Magyarországon lenullázták a demokráciát, Rákosiékat ültették a nép nyakába az oroszok. Iránban és máshol pedig az amerikai és brit titkosszolgálatok nullázták le a demokratikus folyamatokat és a saját kiképzésű katonatisztjeiket, sahjaikat ültették a nép nyakába. Pont úgy kiszipolyozták Iránt az amerikaiak, mint ahogy a szovjetek Kelet-Európát. Sőt! Iránból felbecsülhetetlen olajvagyont talicskáztak ki. Neked csak két választás lebeg a szemed előtt: a sah vagy az ajatollah. Illetve a szovjetek. Volt azonban egy Mossadegh is... ha az ő irányvonala marad, Irán egy mintaország lett volna, a közel-keleti stabilitás forrása. Ha ő marad hatalmon, akkor az ajatollah labdába se rúg, ahhoz, hogy a fundamentalisták népszerűvé váljanak, kellett a sah rémuralma, az ország kiszipolyozása. A sah nem volt népszerű! Csak ezt a látszatot keltették a külföldre emigrált iráni elit tagjai. Nyilván az emigráns katonatisztek közt népszerű volt...
Az meg, hogy a véreskezű, vegyi fegyvereket bevető Szaddámot támogatta a nyugat a perzsa néppel szemben, az mindent elárul arról, hogy ki való a történelem szemétdombjára.

Örömhernyó 2020.05.06. 02:13:23

@Kovi1970: Az iraki-iráni háborúban pont ugyanazon az oldalon álltak a szovjetek és a nyugatiak. A mindkét nagy világrendtől eltérni, elszakadni kívánó irániak ellen az iraki diktátort támogatták. Ugyanis Szaddám egy arab szocialista rendszert építgetett. Nem véletlen, hogy annyi orosz haditechnikai eszköz volt Irakban, ugyanis a szovjetek tolták nekik a hadianyagot. A nyugat hadianyagot tolt Szaddámnak és vásárolta az iraki olajat, ezzel fűtve a háborús erőfeszítéseit. Irán kb. magára maradt, a sah idejéből maradt nyugati fegyverekkel próbalták felvenni a harcot Szaddám ellen. Ezért van Iránnak ma is sok-sok régen elavult amerikai repülője, helikoptere, mert azóta nem kaptak újat.

gigabursch 2020.05.06. 07:22:41

@Szalay Miklós:
Szerinted rajtad kívül ki kíváncsi az ömlengéseidre?