Érdekes helyek. Érdekes szokások. Érdekes történetek.

Barangolás a világban

Egzotikus országok 30.0 - Az Athosz-hegyi Köztársaság

2023. május 15. - FuraTermék

A Vatikánt úgy tartják számon, mint az egyetlen olyan országot, ahol egy vallási közösség (itt konkrétan a római katolikus egyház) rendelkezik állammal. Az tény, hogy a Vatikán az egyetlen független állam, amely az előbbi kritériumnak megfelel, de Rómától nem is olyan messze találunk még egy olyan területet, ahol az egyház az úr...

vatopedi_2.jpg

Tipikus athoszi táj, az elszórtan elhelyezkedő, szerzeteseknek otthont adó épületekkel. (forrás: Wikipedia)

 

...az egzotikus országokat, területeket bemutató sorozatunk harmincadik epizódjában így látogassunk el a görögországi Athosz-hegyi Köztársaságba!

Félsziget az Égei-tengeren

athos_in_greece_svg.png

Az Athosz-hegyi Köztársaság az Égei-tenger északi partvidékén húzódó Halkidikí félsziget legkeletibb nyúlványán helyezkedik el. (forrás: Wikipedia)

 

Az Égei-tenger északnyugati partvidékén a vízbe nyúló Halkidikí (Χαλκιδική) félszigetének keleti földnyelvén, az úgynevezett Ájion Órosz (Szent Hegy)-félszigeten (Άγιο Όρος), nagyjából Máltával megegyező területen (336 négyzetkilométer) helyezkedik el az Athosz-hegyi Köztársaság, amely nevét a félsziget végében emelkedő, sűrű erdőkkel borított, 2033 méter magasságba nyúló Athosz-hegyről (avagy Szent Hegy) kapta nevét.

A terület hivatalos megnevezése a Szent Hegyi Autonóm Kolostorköztársaság (Αυτόνομη Μοναστική Πολιτεία Άγιον Όρος).

karta_athos.png

A húsz kisebb-nagyobb kolostorközösségnek és néhány kisebb településnek otthont adó Athosz-félsziget nagyjából Máltával megegyező területtel rendelkezik. (forrás: Wikipedia)

 

A mintegy 60 kilométer hosszú, átlagosan 7-12 kilométer széles félsziget partvidéke erősen csipkézett; az itteni áramlatok miatt a hajósok életét már hosszú évezredek óta megkeseríti a közlekedés a környéken - nem egy és nem kettő hajó lelt örök nyugalomra az Athosz-hegyi-félsziget körüli hullámsírokban.

mt_athos_3939757657.jpg

A félsziget délkeleti részét a névadó Athosz-hegy 2033 méter magas csúcsa uralja. (forrás: Wikipedia)

 

A keleti kereszténység jelképe

A helyi legendárium szerint 49-ben egy vihart követően itt kötött ki a Ciprusról János apostol társaságában induló Szűz Mária, akinek annyira megtetszett a félsziget szépsége, hogy megkérte az immáron az égben kapcsolatokkal rendelkező fiát, hogy az legyen az ő kertje - Jézus pedig készséggel teljesítette földi anyja kívánságát.

athanasios.jpg

Athoszi Szent Atanáz, aki az első kolostort megalapította az Athosz-félszigeten a 10. század közepén. (forrás: Wikipedia)

 

Ha a hiteles történelmi tényeket nézzük, a sziget első kolostorát a 10. század derekán alapította egy bizonyos Athoszi Szent Atanáz (Athanasziosz) nevű szerzetes - a következő évszázadban a (Kelet)római Birodalom segítségével még tucatnyi kisebb-nagyobb kolostor létesült a külvilágtól meglehetősen elzárt félszigeten, amelyeket hamarosan egységes irányítás alá vontak a keleti keresztény egyház égisze alatt.

1060-ban az aktuális császár alkotmánnyal látta el az athosz-hegyi szerzetesközösségeket.

Időközben, 1046-ban IX. Kónsztantinosz császár rendeletet hozott a nők Athosz-hegyről történő kitiltásáról; sőt, azon hajók, amelyek fedélzetén nők tartózkodtak, csak nagyjából ötszáz méternyi távolságra közelíthették meg a partokat (nyilván akkor még nem méterben adva meg a távolságot) - mivel a legendák szerint a terület Szűz Mária szent kertje, ezért rajta kívül más nők nem léphetnek területére. A 14. században IV. István Uroš szerb cár a feleségével menekült ide a pestis elől; hogy ne szegjék meg a nők tilalmáról szóló rendeletet, az asszony lába nem érinthette a talajt, így itt-tartózkodásuk alatt végig egy kocsiban élt.

athos2.jpg

A keletrómai (bizánci) időkben a part mentén épült őrtorony. (forrás: Wikipedia)

 

A nők tilalma nem csak az emberekre terjed ki - a szigeten a nőstény állatok tartása is szigorúan tiltott.

Az Athosz-hegy az évszázadok folyamán lassan a keleti (ortodox) kereszténység egyfajta jelképévé vált; a területet a 15. századra elfoglaló Oszmán Birodalom fennhatósága alatt is megőrizhették autonómiájukat a szerzetesek, sőt, egyes szultánok bőkezű adományokban részesítették a kolostorközösségeket, ezzel elősegítve fennmaradásukat és fejlődésüket.

Út a modern korba

Görögország 1828-ban az európai nagyhatalmak hathatós támogatásával kivívta függetlenségét az Oszmán Birodalomtól, ez azonban akkor még csak a mai ország területének déli részére terjedt ki, így a szerzetesek továbbra is török fennhatóság alatt éltek. 1830-ban a keleti kereszténység megmentőjének, egyfajta új Bizáncnak a képében tetszelgő Orosz Birodalom hivatalosan is védnöksége alá helyezte a félszigetet, amely a 18. századtól a görög felvilágosodási mozgalom egyfajta központjaként szolgált, s oktatási központként működött.

athoniada_scholi_1930-1931.jpg

Az 1746-ban alapított úgynevezett Athoszi Akadémia (Αθωνιάς Εκκλησιαστική Ακαδημί) oktatói kara az 1930-as évek elején. Az intézmény hosszú időn keresztül a tanulni vágyó görög fiatalemberek legfontosabb oktatási helyszíne volt. (forrás: Wikipedia)

 

Az 1912-1913 között dúló első balkáni háborúban a félszigetet a görög haditengerészet elfoglalta, de az Oszmán Birodalommal kötött békeszerződés után semleges területté nyilvánították, így a szerzetesek továbbra is megőrizhették belső autonómiájukat. Az 1920-as és 1930-as években számos hölgy álcázta magát férfinak, hogy bejuthasson a szerzetesköztársaság területére, nem kis felháborodást váltva ki ezzel a meglehetősen konzervatív terület vezetésében.

flag_of_the_greek_orthodox_church_svg.png

A görög ortodox egyház hivatalos lobogója, amely az Athosz-hegyi Köztársaság nemhivatalos zászlaja is egyben. (forrás: Wikipedia)

 

1926-ban Görögország vezetése teljes körű belső autonómiát biztosított az Athosz-hegyi Köztársaságnak, amelyet az azóta elfogadott összes görög alkotmány tiszteletben tartott. A második világháború idején, 1941-ben Görögország német és olasz megszállás alá került, a szerzetesköztársaság azonban megúszta a komolyabb pusztítást, sőt, Adolf Hitlert felruházták a Szent Hegy fővédnöke (Hoher Protektor des heiligen Berges) címmel is.

Erre valószínűleg azóta sem túl büszkék a szerzetesek.

800px-diamonitirion_1978.jpg

Egy 1978 júliusában kiállított beutazási engedély. Nők ilyet a mai napig nem kaphatnak a kolostorköztársaságban. (forrás: Wikipedia)

 

Napjainkban

Az Athosz-hegyi Köztársaság manapság is Görögország széles körű belső autonómiával rendelkező területe - közel ezernyolcszáz állandó lakójának többsége ortodox szerzetes, akik a húsz kisebb-nagyobb kolostor valamelyikében élnek. 

karies_agion_oros.JPG

A kolostorköztársaság közigazgtási központjának, Kariésznek a főutcája... (forrás: Wikipedia)

 

800px-_panoramio_1.jpg

...és egy másik utcarészlete. (forrás: Wikipedia)

 

A szerzetesi közösség "fővárosa" a 160 lelket számláló Kariész (Καρυές) község, másik jelentős település még Dafni (Δάφνη), amely a köztársaság fő kikötőjeként funkcionál. A köztársaság irányításáért egy vegyes, polgári-vallási közigazgatási rendszer felelős; a polgári ügyekben a görög külügyminisztérium által kinevezett adminisztrátor, míg az egyházi ügyekben a konstantinápolyi pátriárka alá tartozó vallási vezető a felelős. A mindennapi irányításért a Szerzetesi Tanács a felelős, amelynek elnöke a terület de facto vezetője.

mount_athos_administration_building.jpg

A félsziget adminisztrációs központja. (forrás: Wikipedia)

 

Habár számos idegenforgalmi szempontból érdekes történelmi emlékkel rendelkezik, a köztársaság területére csak korlátozottan léphetnek be idegenek (és kizárólag férfiak): naponta száz ortodox hívő és tíz nem ortodox látogatót engednek be, akiknek előzetesen engedélyt kell kérniük a félsziget hatóságaitól a látogatásra, hogy aztán felszállhassanak az Athosz-hegyre tartó kompra.

mount_athos-_nea_skiti.jpg

Tengeri panoráma Dafniból, a fő kikötőből nézve. A csipkézett partvidék hosszú időn keresztül elősegítette a félsziget elszigeteltségének fenntartását. (forrás: Wikipedia)

 

A szerzetesközösség annak idején nem támogatta Görögország csatlakozását a schengeni övezethez, mert attól tartottak, hogy ez véget vetne a nők beutazási tilalmának - habár az Európai Unió ezt szerette is volna elérni, a tilalmat sikerült a mai napig fenntartani.

athos_grenze_frangokastro_01.jpg

Az egyik szárazföldi belépési pontnál elhelyezett információs tábla. (forrás: Wikipedia)

 

A félszigeten kizárólag tizennyolcadik életévüket betöltött férfiak élhetnek életvitelszerűen - mint írtuk volt, többségük valamelyik kolostor szerzetese, de a népességbe tartoznak a szerződéses munkavállalók is. Nem csak görög nemzetiségű szerzetesek élnek a köztársaságban: a második legnagyobb etnikum (és így a beszélt nyelv is) az oroszoké. A félsziget legkönnyebben hajóval közelíthető meg, az Athosz-hegyet Görögország többi részével összekötő műút használata külön engedélyhez kötött. 

A félsziget útjainak többsége murvás, kavicsos.

dafni-athos-halkidiki.jpg

Dafni kikötője. (forrás: Wikipedia)

 

A szerzetesköztársaság bevételeinek többségét Görögország nagy részével ellentétben a vallási szabályok miatt nem az idegenforgalom biztosítja, hanem különböző kegytárgyak, élelmiszerek készítéséből és exportjából tartják fenn magukat, de a fakitermelés és a postai bélyegek árusítása is komoly bevételi forrást jelent.

800px-simonopetra_aug2006.jpg

Eszfigmenu kolostora. (forrás: Wikipedia)

 

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagbarangolo.blog.hu/api/trackback/id/tr6318115732

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása