Ha már úgy alakult, hogy nem is olyan régen bemutattuk nektek az öt legrövidebb vasút"hálózatot" kicsiny Földünkön, úgy illik, hogy a lista másik vége se maradjon le...

Egy német vasúti szerelvény - róluk sajnos mai posztunkban nem fog több szó esni. (forrás: Wikipedia)

...mai írásunkban következzen tehát a világ öt ország, amely az öt leghosszabb vasúthálózatának otthona!

Kanada

A Föld második legnagyobb területű államában a vasúti közlekedés hosszú múltra tekint vissza, s a mai válogatásunkban szintén szereplő Egyesült Államokéhoz nagyon hasonló fejlődési pályát írt le. A napjainkban 49 422 kilométer hosszú kanadai vasúthálózat első vonalát 1836-ban adták át, a 19. század második felében pedig a kontinensnyi ország lakott vidékeit keresztül-kasul behálózták a többnyire normál nyomtávolságú (1435 mm) vaspályák.

Kanada főbb vasútvonalai - jól látható, hogy az ország déli, sűrűn lakott vidékeit köti össze a vaspálya. (forrás: Wikipedia)

Hosszú időn keresztül az ország keleti és nyugati partvidékének összeköttetésében játszott fő szerepet a vasút, a 20. század második felétől (vagyis a légi közlekedés robbanásszerű fejlődésével egy időben) azonban a teherszállításé lett a főszerep Kanadában (is). Ennek ellenére a hálózat egy jelentős részén a mai napig közlekednek személyszállító szerelvények (az egyik északi vonalon még a sarki fényre is vadászhatunk). A hálózaton az európai vagy a fejlett ázsiai államok többségével ellentétben nem került sor nagyszabású villamosításra, így napjainkban is dízel-elektromos mozdonyok vontatják a személy- vagy teherszállító vagonokat.

Elsősorban a délnyugati, Sziklás-hegységet átszelő vonalakon kellett több száz műtárgyat (hidak, alagutak) építeni, hogy összeköthessék Kanada atlanti- és csendes-óceáni partvidékét. (forrás: Wikipedia)

India

Listánk következő helyezettje a Föld - most már - legnépesebb állama, a dél-ázsiai szubkontinens jelentős részét elfoglaló India, amely a brit gyarmati örökségnek köszönheti az országot összekötő egyik (ha nem a) legfontosabb kapcsot: a vasutat.

Modern szerelvény a fejlődni vágyó Indiából... (forrás: Wikipedia)

Az ország első vasútvonalát Madras (napjainkban Csennai) városában adták át 1837-ben - a kezdeti időszakban még csak teherszállításra használták a fokozatosan bővülő hálózatot, az 1850-es évektől azonban már megjelentek a személyvonatok is. A napjainkban 68 584 kilométer hosszú indiai vasúthálózat (amelynek nagy része a speciális, 1676 mm-es helyi nyomtávolságot használja) nagy része a britek 1947-es távozása előtt kiépítésre került, ennek köszönhetően magán viseli a gyarmati örökség számos nyomát (például a brit igényeket kiszolgáló vonalvezetést).

Az emberek fejében körülbelül így él az igazi indiai vasút... (forrás: hindustantimes.com)

A hálózat nagy része napjainkban már villamosított (emiatt nem nagyon készülhetnek olyan ikonikus felvételek, hogy a vagonokba be nem férő utasok a tetőn utaznak), s például Kanadával ellentétben a mai napig a személyszállításon van a hangsúly, amely olcsóságának köszönhetően az egyetlen igazi lehetőség a nagy távolságok leküzdésére a milliárdos országban - mármint a szegényebb százmilliók számára.

Indiában elenyésző a vasúti teherszállítás szerepe - azért szép számmal használnak postakocsikat erre a célra (is). (forrás: Wikipedia)

A hálózat üzemeltetéséért az indiai nemzeti vasúttársaság (Indian Railways - IR) a felelős, amelynek több, mint egymillió alkalmazottja van (az egészet pedig a vasútügyi minisztérium felügyeli). 

Oroszország

A harmadik leghosszabb vasúthálózattal a Föld legnagyobb területű országa, azaz Oroszország büszkélkedhet - az ország által megszállva tartott Krím félszigetet és kelet-ukrajnai területeket nem számítva 122 ezer kilométer vasúthálózat szeli át a hatalmas országot - ebből durván 86 ezer kilométer a nyilvános pálya, míg a fennmaradó közel 40 ezer kilométer különböző ipari vasútvonal.

A szibériai Tomszk egyik pályaudvarának épülete. (forrás: Wikipedia)

A vasút a 19. század második felétől játszott fontos szerepet az Orosz Birodalom távoli pontjai közötti összeköttetés megteremtésében, a 19-20. század fordulóján kiépített transzszibériai vasútvonal pedig hozzájárult a távol-keleti expanzióhoz. A Szovjetunió idején tovább folytatódott az 1520 mm-es nyomtávolságú vasúthálózat fejlesztése - a vörös birodalom bukása okozott némi zavart a belső határokat figyelembe nem vevő vasútvonalak üzemeltetésében, de ezen a problémán azóta sikerrel kerekedtek felül.

Oroszországban a mai napig nagy népszerűségnek örvendenek a nagy távolságon közlekedő éjszakai vonatok, amelyeket hálókocsik szolgálnak ki. (forrás: Wikipedia)

Az ukrajnai háború 2022-es kezdetéig az orosz vasútvonal fontos szerepet játszott a Kína és Európa közötti áruszállításban, azóta inkább a Kínával folytatott kereskedelemben játszok főszerepet, miközben a személyszállítás is megőrizte fontosságát (elég csak a nagy számban közlekedő éjszakai személyvonatokra gondolni).

A Szentpétervárt Moszkvával összekötő nagysebességű vasút, a Szapszan (Сапсан - azaz vándorsólyom) egyik szerelvénye. (forrás: Wikipedia)

Érdekesség, hogy a világ többi részétől eltérően Oroszországban továbbra is a vasút jelenti a katonai logisztika alapját, olyannyira, hogy az orosz haderőn belül továbbra is működik a vasúti szállításért felelős parancsnokság - többek között az ukrajnai frontvonalon harcoló csapatok ellátásában is kiemelt szerep hárul az orosz vasutakra.

Az orosz haderőben külön parancsnokság alá tartoznak a vasúti szállításért, a vasúti infrastruktúráért felelős műszaki alakulatok. (forrás: Wikipedia)

Kína

Ugyan napjainkban még csak a lista második helyére "fér fel", a kínai vasút az elmúlt két-három évtizedben olyan hatalmas fejlődésen és hálózatbővülésen ment keresztül, amelyet az Egyesült Államok nagy 19. század végi vasútépítési láza óta nem látott a világ: a napjainkban nagyjából 155 ezer kilométeres kínai vasúthálózat (amelyből 100 ezer kilométer villamosított) nagy része az 1900-as évek végén egyszerűen még nem létezett!

Az Egyesült Államokból importált gőzmozdony által húzott szerelvény a 19-20. század fordulójának Kínájában. (forrás: Wikipedia)

Az ország hatalmas gazdasági fejlődését meglovagolva még most is évente több ezer kilométernyi vasutat építenek a Föld második legnépesebb országában (a hozzá kapcsolódó műtárgyakkal - hidak, alagutak - együtt), olyan, korábban vasúttal megközelíthetetlennek vélt helyekre is eljuttatva a kötöttpályás közlekedést, mint amilyen a több ezer méteres tengerszint feletti magasságban fekvő Tibet.

Kínában - Magyarországhoz hasonlóan - még az 1980-as évek elején sem volt ritka a gőzvontatású vasúti szerelvények látványa, habár már kezdett teret hódítani a dízel- és villanyvontatás is. (forrás: Wikipedia)

A hálózat nagy része normál nyomtávolsággal bír, s Kína büszkélkedhet a világ leghosszabb nagysebességű vasúthálózatával, amely 2024-ben elérte a 42 ezer kilométert (ez önmagában a Föld hatodik leghosszabb hálózata lenne). Az egyes szakaszokon a 380 km/h-s sebességet is elérő nagysebességű hálózat egyébként az 1990-es évek elején még jobbára csak tervekben létezett - nem csak a vasút bír nagy sebességgel arrafelé...

A Pekinget Sanghajjal összekötő nagysebességű vasút egyik szerelvénye. (forrás: Wikipedia)

Indiához vagy Oroszországhoz hasonlóan Kínában is kiemelt szerep jut a személyszállításnak, amely a kontinensnyi országban az egyetlen igazi alternatíva a nagy távolságok leküzdéséhez (a kínai utasszállító repülés kapacitása ugyanis messze elmarad az igényektől, ami nem is csoda a milliárdos népességet tekintve), de itt már széles körben 21. századi technológiával biztosítják a gyors és kényelmes utazást a polgárok számára.

Habár Indiához hasonlóan Kínában is elsősorban a személyszállításé a főszerep, azért itt jelentős a vasúti árufuvarozás is. (forrás: Wikipedia)

Egyesült Államok

A vasút a 19. század második felében tevékenyen hozzájárult az amerikai Vadnyugat benépesítéséhez - mindössze néhány évtized leforgása alatt szerte az országban több százezer kilométer hosszúságú (jobbára normál nyomtávolságú) vaspálya került kiépítésre, a transzkontinentális vonalak pedig összekapcsolták az egymástól több ezer kilométerre fekvő keleti és nyugati parti nagyvárosokat, ipari központokat.

A keleti és a nyugati parti vasút találkozása Utahban az 1860-as években. (forrás: Wikipedia)

A napjainkban 220 ezer kilométeres amerikai vasúthálózat első vonalát 1827-ben adták át, a polgárháború (1861-1865) idején pedig már az északi államok nagy részét behálózta a vasút. Egészen a 20. század közepéig (azaz a légiközlekedés gyors fejlődéséig) az Egyesült Államokban is a vasút jelentette a nagy távolságú tömeges személyszállítás egyetlen hatékony módját - a személyszállító repülőjáratok 1950-es évektől való elterjedése azonban megásta az amerikai vasúti személyszállítás sírját.

Az Egyesült Államokban ma már egyértelműen a vasúti teherszállításé a főszerep...(forrás: Wikipedia)

Ennek köszönhetően manapság az amerikai vasúthálózat nagy részét kizárólag áruszállításra használják - évente több milliárd tonna árut mozgatnak meg a tucatnyi nagyobb vasúttársaság üzemeltetésében álló szerelvények. 

...amelyet a kikötők és a logisztikai központok közelében létesített vagy felfejlesztett vasúti teherpályaudvarok szolgálnak ki. (forrás: Wikipedia)

Az 1970-es években az addig különálló kicsi, személyszállítással foglalkozó cégeket egyetlen nagy holdingba, az Amtrak nevű vállalatba szervezték - napjainkban ez a cég üzemelteti a személyszállító vonatok többségét. Az utasok száma ugyan évről évre növekszik (főleg a sűrűn lakott keleti part nagyvárosait - Boston, New York, Philadelphia, Baltimore, Washington - összekötő vonalakon), de valószínűleg még jó darabig a légi közlekedés maradt az amerikai távolsági személyszállítás motorja.