Amet Muhtar Zogolli. Ez a név nem sok magyarnak mond sok mindent, de meg merjük kockáztatni, hogy e férfiú szülőhazájában, Albániában sem ezen a néven emlékeznek rá.
Mert ő nem volt más, mint I. Zogu (vagy I. Zog), Albánia első királya (és gyakorlatilag az utolsó is). Következzen rövid, de annál kalandosabb története.
Ha egy átlagos, random módon kiválasztott földlakót megkérnénk, hogy mondjon egy országot, ahol kenguruk élnek szabadon, 95%-uk - általános iskolai tanulmányukat alapul véve - rögtön Ausztráliát nevezné meg, az egy fokkal jobban tájékozottabbak pedig Új-Guinea szigetét is megemlítenék.
Természetesen cseppet sem tévednének ezzel az állítással, de mint azt mai barangolós posztunkból látni fogjuk: manapság már nem csak Ausztráliában vagy Új-Guineán találkozhatunk szabadon kószáló erszényesekkel...
Bő egy évvel ezelőtt bemutattuk az Egyesült Államok haderejében a második világháborúban szolgáló japán katonákat - mai posztunkban pedig egy szintén etnikai alapon szerveződő alakulatról (pontosabban alakulatokról) lesz szó.
Következzen tehát Őfelsége, a brit uralkodó gurkha katonáit bemutató poszt!
Az erdők sokszor rejtélyes történetek színhelyei - az ókori görögök isteneik (pontosabban néhány istenük) lakhelyeként tisztelték, ezért ha tehették, elkerülték őket, miközben a germánok pont ellenkezőleg: otthonuknak tekintették a hatalmas erdőségeket. Nem egy (és nem két) monda, legenda fűződik ezekhez a helyekhez, hogy a Grimm testvérek által gyűjtött mesékről ne is beszéljünk.
Előfordul azonban, hogy nem az erdőben van a rejtély, hanem maga az erdő az. Nézzünk szét Lengyelország és Oroszország görbe (és táncoló) fájú erdeiben!
Röpke egy év kihagyást követően folytatjuk a lassan sorozattá fejlődő, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc honvédtisztjeinek kalandos életútját bemutató posztjaink (az elsőt itt, a másodikat pedig itt lehet elolvasni) sorát.
Mai írásunkban egy olyan francia származású, angol születésű honvédtábornokkal ismerkedünk meg, aki cifrábban tudott káromkodni magyarul, mint egynémely kárpát-medencei őslakó. Következzen Guyon Richárd (Richard Guyon) rövid története, aki Asbóth Sándorral vagy Számvald Gyulával ellentétben a lábát sem tette be az észak-amerikai kontinensre.
1945-ben, a második világháborúban aratott győzelem diadalittas pillanataiban nem sokan gondolták Őfelsége, a brit uralkodó alattvalói közül, hogy az akkor éppen dicsfényben pompázó, látszólag ereje teljében lévő Brit Birodalomból néhány év múlva hírmondó sem marad.
Pontosabban csak annyi, hírmondó. A "Tovább" gomb után ismerkedjünk meg a Nemzetközösség rövid történetével!
A keresztény kultúrkörben a halottak napja általában az elhunyt családtagokra való csendes (ugyanakkor a temetők virágokkal való feldíszítése miatt színes) megemlékezés időszaka. A legtöbb nyugati keresztény közösségben november 2-án - az idehaza munkaszüneti napként számon tartott november 1. (mindenszentek napja) - tartják meg.
Ez igaz a döntően római katolikus többségű Mexikóra is, ott ugyanakkor egy picit átformálták az európai hagyományokat. Nézzünk szét a mexikói Día de Muertos-on, azaz a halottak napján!
Folytatjuk az egzotikus országokat, területeket bemutató sorozatunkat. A tizenhetedik epizódban megismerkedünk azzal a svédek által lakott szigetcsoporttal, amelyet az oroszok hódítottak meg, majd csatoltak Finnországhoz, amelynek azóta is részét képezi.
A "Tovább" gomb után következzen az Åland-szigetcsoport (ejtsd: "ólánd") rövid története!
Mai posztunkban meglehetősen kényes vizekre evezünk (szó szerint), ugyanis röviden bemutatjuk nektek azt a tevékenységet, amely manapság heves vitákat generál a nemzetközi közvéleményben, s gyakran tettlegességig fajuló összecsapásokat szít a nyílt tengeren.
Következzen a hagyományszeretet és a környezetvédelem harcának színtere, a bálnavadászat!
Néhány hónappal ezelőtt bemutattuk nektek Dánia második világháborús megszállásának rövid történetét. A legkisebb területű skandináv állam katonái előtte közel nyolcvan évvel szagoltak utoljára éles helyzetben puskaport, s bár lelőjük a poént, eláruljuk: ez sem volt sikertörténet számukra.
Ugyan Magyarországról nézve meglehetősen távoli területről van szó, a második schleswigi háború néven is emlegetett 1864-es porosz-osztrák-dán háborúban fontos szerepet játszottak a magyar huszárok is, egy osztrák tengernagyról nem is beszélve.