Mai posztunkban - fél lábbal legalábbis - ismét kilépünk a világűrbe, hogy megismerkedjünk modern világunk egyik elengedhetetlen kellékével, a műholdas helymeghatározással és az ezt kiszolgáló (pontosabban lehetővé tevő) különböző rendszerekkel.
Nem is szaporítjuk a szót: a "Tovább" gomb után felfedezzük a GPS és társainak világát.
Miután a minisorozatunk első részében bemutattuk az apartheid kialakulását, a másodikban pedig röviden betekintettünk Dél-Afrika külhoni kalandozásaiba, a harmadik, befejező részben megnézzük, hogyan szűnt meg Földünk mostanáig utolsó, államilag támogatott faji szegregációra épülő rendszere.
Az apartheidet bemutató minisorozatunk első epizódjában (miután röviden bemutattuk az előzményeket) láthattuk, hogyan alakult ki és élte virágkorát a szegregációra és faji alapú elnyomásra épülő dél-afrikai fehér diktatúra.
Mai posztunkban megnézzük, hogy milyen volt a dél-afrikai haderő (amelyre a kormány nagyban támaszkodott a rendszer fenntartásában), és utánajárunk, miért kellett dél-afrikai fehér sorkatonák tízezreinek a hazától több ezer kilométerre, a szavannán és bozótosban harcolni.
A Barangolás Blog számos posztjában foglalkoztunk már ilyen-olyan módon a dél-afrikai apartheid rendszerével, valamint betekintettünk Rodéziába, ahol a ma bemutatotthoz nagyon hasonló rendszer épült ki. Most elérkezett az idő, hogy kicsit részletesebben is megnézzük, milyen volt a faji elkülönítés politikája az afrikai kontinens legfejlettebb és egyik leggazdagabb államában.
Két Háromrészes írásunk első epizódjában nézzük meg, hogyan alakult ki és miként élte virágkorát az apartheid.
Blogunk képzeletbeli hasábjain csak nagyon-nagyon ritkán foglalkozunk magyar témákkal. Mai posztunknak is csak a kiindulópontja lesz lángoktól ölelt kis hazánk (pontosabban fővárosunk), a fő célpont pedig az Egyesült Államok (és bónuszként a Sínai-félsziget). Vágjunk is bele!
Nem titok, hogy a Barangolás blog eddigi leggrandiózusabb vállalkozásaként tekintünk az Atomököl-sorozatra - mivel azonban egyszer minden jó véget ér, így mai posztunkkal lezárjuk blogunknak a világ nukleáris hatalmait bemutató fejezetét.
A világ első atomhatalmával kezdtünk (habár utána nem tartottuk magunkat az időrendiséghez), s a legfiatalabbal zárunk: a "Tovább" gomb után nézzük meg, hogyan tett szert az emberiség jelenleg ismert legpusztítóbb fegyverére a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (avagy Észak-Korea).
Míg Magyarországon a húsvéti időszakot a legtöbben a locsolkodással és a hímes tojásokkal társítják (esetleg vesznek világító nyuszit az ablakba), addig a világ más részein az ünnep vallási elemeire helyeznek komoly hangsúlyt.
Mai, ünnepi barangolós posztunkban megnézzük, hogy a Fülöp-szigeteken hogyan tartják egyesek a húsvétot.
Tavaly blogunk képzeletbeli hasábjain emlékeztünk meg Latin-Amerika legvéresebb háborújáról. Mai posztunkban - amelynek egyik főszereplője szintén Paraguay lesz - pedig megismerkedünk azzal a konfliktussal, amely méltán érdemelné ki a "Dél-Amerika legértelmetlenebb háborúja" megtisztelő címet.
A "Tovább" gombra kattintást követően tehát röviden tekintsük át a chacói háború történetét!
Az év eleji, FuraTermék Blogon megjelent kínai üveghidas posztunk után az egyik kedves olvasónk, Anonyma jelezte a szerkesztőségnek, hogy egy (na jó, két) országgal odébb, Dél-Koreában is van ám látnivaló az üvegen keresztül.
Egész pontosan a Lotte World Tower névre hallgató szupermodern és vadonatúj szöuli felhőkarcoló tetején.
Két héttel ezelőtt megtudhattuk, hogyan született az indiai szubkontinens első atomhatalma - mai posztunkban utánajárunk, hogy India ősellensége, Pakisztán hogyan tett szert az emberiség jelenleg ismert legpusztítóbb fegyverére.