Érdekes helyek. Érdekes szokások. Érdekes történetek.

Barangolás a világban

A magyar-szlovák háború

Fő a jó szomszédság

2019. augusztus 12. - FuraTermék

A Barangolás Blogon nagyon ritkán foglalkozunk magyar témákkal - a második világháború környékén lezajlott érdekes epizódokat viszont szívesen villantjuk fel a Tisztelt Olvasóközönség előtt, így lett mai posztunk témája a második világégés előestéjén, 1939 tavaszán lezajlott magyar-szlovák határháború (vagy másik nevén magyar-szlovák kis háború, esetleg a Kelet-Felvidék felszabadítsa), amelyet úgy is említhetnénk, mint az utolsó fegyveres konfliktus, amelyből kis hazánk győztesen jött ki.

signature_de_la_paix_avec_la_hongrie_en_t_te_benard_agost_hongrois_passant_devant_un_piquet_d_honneur_versailles.jpg

A magyar történelem fekete napja: magyar küldöttség érkezése a Párizs melletti Trianon-palotához. (forrás: Wikipedia)

 

Az előzmények

Ha a fent nevezett konfliktus előzményeit kellene felvillantanunk térben és időben, egészen 1920-ba és egy Párizs melletti palotába, Trianonba kellene visszautaznunk - blogunk keretei elég szűkek, ezért csak röviden: az itteni kastélyban az antanthatalmak képviselői előtt a magyar küldöttség által aláírt békediktátum értelmében Magyarország elveszítette területének és népességének jelentős részét; ennek egyik haszonélvezője pedig az ekkoriban létrejött Csehszlovákia volt, amely a Felvidék mellett megkapta Kárpátalját is.

ko_ice_11_november_1938.jpg

Horthy Miklós altengernagy, Magyarország kormányzója fehér lovon bevonul az első bécsi döntés értelmében ismét magyar fennhatóság alá került Kassára. (forrás: Wikipedia)

 

A magyar politikai vezetés (és természetesen a nép) azonban nem törődött bele a (meglehetősen jogosan) igazságtalannak tartott döntésbe: a következő két évtizedben az irredenta mozgalomnak (is) köszönhetően életben maradt a remény és a vágy az elrabolt területek visszafoglalására.

A trianoni döntés felülvizsgálatára sajnálatos módon két diktátor, Benito Mussolini és Adolf Hitler szövetségre lépése hozta el a lehetőséget az 1930-as évek végén: a két mellőzött nagyhatalom, Olaszország és Németország fokozatosan tevékeny alakítói lettek Közép-Európa sorsának.

magyaro_ek_hatarvaltozasai_1937-40.png

Magyarország fél éven belül - a formálódó tengelyhatalmak tevékeny közreműködésének köszönhetően - jelentős területeket szerzett vissza a Trianonban elcsatolt egykori országrészekből. Az első bécsi döntés során még többségében magyarlakta vidékekről volt szó, Kárpátalja okkupációja viszont már jelentős nem-magyar népességet is érintett. (forrás: Wikipedia)

 

Hitler szeretett volna leszámolni Csehszlovákiával (is), ennek keretében először elcsatolták Csehszlovákia németek által lakott területeit (az angolok és franciák asszisztálása mellett, lásd még müncheni egyezmény), majd a kiéleződő magyar-szlovák ellentétek miatt az olaszokkal közösen döntőbíróként lépett fel: 1938. november 2-án az első bécsi döntés értelmében a többségében magyarok által lakott dél-szlovákiai területeket a Magyar Királyság fennhatósága alá helyezték (az ekkor már Németország kvázi bábjaként függetlenedő Szlovákia csendes duzzogása mellett) - Horthy Miklós, Magyarország kormányzója hatalmas pompa mellett vonulhatott be Kassára...

1938 tehát az alig húszéves Csehszlovákia sírja megásásának éve volt, gondolták a kortársak (mint később kiderült, az ország csak tetszhalott állapotba került 1945-ig) - az elhunytat pedig a következő év tavaszán helyezték koporsójába, amikor Németország annektálta a megmaradt cseh területeket, Szlovákia pedig egy római katolikus papból politikussá avanzsáló, meglehetősen nácibarát férfi, bizonyos Jozef Tiso irányítása alatt független köztársasággá nyilvánította magát (értsd: de facto német bábállam lett).

Kárpátalja

a_magyar_kiralyi_honved_legiero_fiat_cr-32_tipusu_vadaszgepe_fortepan_52919.jpg

A Magyar Királyi Honvéd Légierő vadászpilótái pózolnak gépük, egy olasz eredetű Fiat CR.32-es előtt. A kép 1943-ban készült, amikor a típus már elavultnak számított, de az 1939-es háború idején a magyar vadászerők gerincét adta, és a velük repülő pilóták számos sikert értek el a szlovákokkal szemben. (forrás: Wikipedia)

 

Mint írtuk volt, az egyébként rendkívül vegyes etnikumú (magyarok, ruszinok, szlovákok, románok éltek itt századok óta) Kárpátalja 1920-ban Csehszlovákia része lett, de a revíziópárti magyar vezetés soha nem mondott le visszafoglalásáról. Erre végül két esemény(sorozat) adta meg a lehetőséget: az egyik Csehszlovákia összeomlása, míg a másik a kárpátaljai ruszin közösség függetlenedési vágya volt - utóbbi előbb a csehszlovák kormánytól autonómiát kapott 1938 végén, majd Csehország német megszállásakor kikiáltották a független Ruszinföldet 1939. március 14-én (pont mikor a Szlovák Állam is létrejött)...amit egy nap után a Magyar Királyi Honvédség bevonuló alakulatai számoltak fel.

bundesarchiv_bild_146-2010-0049_josef_tiso.jpg

Jozef Tiso, a német bábállam Szlovák Állam (első Szlovák Köztársaság) megteremtője és irányítója, aki nem szívlelte a magyarokat. Második világháborús tevékenységéért 1947-ben kivégezték. (forrás: Wikipedia)

 

A magyar bevonulás hivatalos indoka a ruszinok által a magyar kisebbség ellen elkövetett atrocitások voltak. A bevonulást követően évszázadok után ismét létrejött a közös magyar-lengyel határ, valamint (grátiszként) hazánk a Szovjetunióval is határos lett.

Hitler nyomást gyakorolt a magyar és szlovák félre, hogy a kialakuló vitás határkérdéseiket békés úton rendezzék mégpedig lehetőleg minél hamarabb (Kárpátalja és Szlovákia közös határát egészen máshol képzelte el Budapest és Pozsony), ekkor azonban a háborúskodás szellemét még nem sikerült visszaparancsolni a német szövetségi rendszer alárendeltségi viszonyának palackjába: 1939. március 23-án a magyar csapatok Kárpátalja felől megindították támadó hadműveleteiket nyugati irányba...

A háború

malar_augustin.jpg

Augustín Malár tábornok, a szlovák haderő parancsnoka a Magyarország elleni háború idején. Malár az egykori csehszlovák hadsereg kevés szlovák nemzetiségű tábornokainak egyike volt, mielőtt csatlakozott a frissen függetlenné váló Szlovákia fegyveres erőihez. (forrás: Wikipedia)

 

Az Augustín Malár tábornok által irányított szlovák hadsereg nem volt felkészülve egy háborúra, ami nem is csoda, hiszen maga a hadsereg csak napokkal korábban került megszervezésre az egykori csehszlovák haderő szlovák és átállt cseh katonáinak segítségével, az egykori közös hadsereg fegyvereivel felszerelve.

A korszerű csehszlovák fegyvereknek később a németek is nagy hasznát vették más helyeken...

littayandras.png

A Szlovákia elleni hadműveletekben a magyar csapatokat vezető Littay András altábornagy, későbbi vezérkari főnök-helyettes. (forrás: Wikipedia)

 

A három gyalogezredre épülő, húszezer fős szlovák haderővel szemben a Magyar Királyi Honvédség harmincezer katonája támadott Littay András altábornagy parancsnoksága alatt (aki néhány nappal korábban Kárpátalja elfoglalását is irányította), az előrenyomulás azonban a háború második napján megakadt, s innentől a magyarok a már elfoglalt területek védelmére rendezkedtek be.

800px-tank_lt-34.gif

A háborúban mindkét fél vetett be (könnyű) harckocsikat: a szlovákok a csehszlovák örökségből származó LT vz. 34-eseket...

800px-carro_leggero_3_35-001.jpg

...míg a magyarok olasz gyártmányú L3-as kisharckocsikat (tankettákat) vonultattak fel a frontvonalon. (forrás: Wikipedia)

 

A könnyű páncélos erőkkel (kisharckocsikkal, úgynevezett tankettákkal) és tüzérséggel megtámogatott szárazföldi műveletek mellett a levegőben is összemérték erejüket a magyarok és a szlovákok: a légiharcokban és bombázásokban a magyarok több szlovák gépet is elpusztítottak saját veszteség nélkül.

avia_b-534_iv_verze.jpg

A szlovák légierő a háború során a csehszlovák Avia B-534-es vadászrepülőgépeket alkalmazta...

 

az_olasz_legiero_fiat_cr-32_tipusu_vadaszrepulogepe_fortepan_26473.jpg

...míg a magyarok a már korábban említett Fiat CR.32-esekkel szálltak harcba. A légi összecsapásokban a magyar pilóták voltak sikeresebbek. (forrás: Wikipedia)

 

A harcok során elvesztett egyetlen magyar repülőgépet a túlbuzgó magyar légvédelem lőtte le.

A magyarok hajtották végre a rövid háború legnagyobb légi hadműveletét is: 36 bombázó (27 vadászrepülő fedezete mellett) indult támadásra a szlovákok legnagyobb légi támaszpontja, Igló ellen. Végül csak tíz bombázó találta meg a célt, s dobta le bombáit a célpontra. A tizenhárom áldozat egy része civil volt, így a támadás után magyarellenes megmozdulásokra került sor a városban.

(Kényszer)béke

junkers_ju-86_k-2_tipusu_repulogep_fortepan_11072.jpg

A magyar légierő Junkers Ju 86-os közepes bombázógépe. (forrás: Wikipedia)

 

A németeknek végül elegük lett két szövetségesük háborúskodásából, így Berlin erőteljes nyomására Magyarország és Szlovákia fegyverszünetet kötött. A március 23-án kezdődött harcok végül a hónap végére, március 31-re csitultak el teljesen, április 4-én pedig a két fél megkötötte a határegyezményt, amelyben Szlovákia önként (?) lemondott a magyarok által addigra elfoglalt területek jelentős részéről.

slovakia_borderhungary.png

Az 1939-es magyar-szlovák kis háború eredményeként Szlovákia további területekről volt kénytelen lemondani Magyarország javára - piros: az első bécsi döntés során Magyarországnak ítélt területek; kék: a kis háborúban Magyarország által elfoglalt területek. Sötétebb szürkével Szlovákia azon részei láthatóak, amelyek német védnökség (értsd: megszállás) alá kerültek a Cseh-Morva Protektorátus védelmében, míg Délnyugat-Szlovákiában zölddel látható az 1947-ben elvesztett pozsonyi hídfő. (forrás: Wikipedia)

 

A harcokban összesen 23 magyar (nyolc katona és tizenöt civil) és 58 szlovák (22 katona és 36 civil) vesztette életét - az összecsapásokban foglyul ejtett hatszáz szlovák katonát később szabadon engedték (magyar katona nem esett szlovák fogságba). Magyar oldalon nagy volt az öröm, hiszen sikerült még több terület felett helyreállítani a fennhatóságot (gyakorlatilag a németek akarata ellenére), a szlovákok pedig szépen csendben hozzáláttak saját (báb)államiságuk megszervezéséhez (néhány hónappal később pedig részt vettek a németek Lengyelország elleni hadjáratában, elfoglalva néhány négyzetkilométert - 1945-ig pedig mindkét fél megszenvedte a német "szövetséget", de az már egy másik történet...).

A második világháború után Magyarország az 1938-1939-ben elfoglalt területek mellett még az 1920 óta birtokolt pozsonyi hídfőről is kénytelen volt lemondani az újjászerveződő Csehszlovákia javára.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagbarangolo.blog.hu/api/trackback/id/tr9114907914

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Je suis Petra 2019.08.13. 16:44:00

Ez testvérháború volt. A szlovákok azok a magyarok, akik megpróbáltak csehül beszélni!

Veszéjben a lyogállamiság ! 2019.08.13. 17:12:38

Ma sem járnának jobban..Míg ők leépítik páncélos fegyvernemüket,addig mi modern Leopárd harckocsikat vásárlunk..

Gabor Ventilla 2019.08.13. 18:07:12

@Je suis Petra: Ez akár igaz is lehet: állítólag a szlovákok génjei közel azonosak a mieinkkel !

Veszéjben a lyogállamiság ! 2019.08.13. 18:18:54

@Gabor Ventilla: Ez egy csimpánz és a te génjeid között is fennáll. Mi következik ebből..?

inteligencs elenzeki 2019.08.13. 19:20:58

Pozsonyt is jogtalanul vették el Trianonban a 10%-os arányú szlovák lakosságával. Hiába, kellett a szlovákoknak egy főváros na.
Ez Kb olyan volt, mintha most azt mondanák, hogy Prága tartozzon ide.

nagykerek 2019.08.13. 19:24:49

Kiegészítem a cikket annyival, hogy a fő cél nem még pár száz km2 visszafoglalása volt. (kb. 1000 km2-ről van szó)
Szlovákia és Kárpátalja határa az Ung folyó, e mentén van egy vasútvonal. A cél a vasútvonal biztosítása volt, ehhez 15-20 km-el nyugatra kellett tolni a határt a folyótól. Ez megtörtént. Ennek megfelelően itt valós német szerep nem volt. A németek tudták mi a cél és tudomásul vették.

Akit meg bővebben érdekel a dolog az olvassa el ezt:
www.publikon.hu/application/essay/107_1.pdf

JANEK ISTVÁN: A SZLOVÁK-MAGYAR „KIS HÁBORÚ” TÖRTÉNETE ÉS ESEMÉNYEI 1939 MÁRCIUSÁBAN

2019.08.13. 19:54:02

@Comte de Gippaud:
Mondjuk legtöbben németek laktak ott.

Robert William 2019.08.14. 00:36:44

Az egész Trianon előtti Magyarországon mindössze 43% volt a magyar etnikum aránya, a többi más nemzetiségű volt. Minden egyes háborút a török és Mátyás uralkodása óta az miatt bukta el az ország mert nem tudott, vagy inkább nem akart a nemzetiségiekkel megállapodni, és a hatalomba beengedni őket. Ezért tartunk itt, lásd Thököly-, Rákóczi-, '48-as harcok idején. Majd '14-től a világháború végéi is ugyan ezt a felsőbbrendűségi politikát tolták, meg is lett az eredmény.

pepin_nymburk 2019.08.14. 06:58:34

@Robert William: az a 43 inkább volt 50%. Thököly és Rákóczi idején inkább vallási, mint nemzetiségi alapon volt megosztott az ország, habár az 1690-ben betelepedő szerbeket mindig ránk küldték, Rákóczinak sok szlovák és ruszin katonája is volt. A többi stimmel

Leylandi 2019.08.14. 10:32:23

@Robert William: "nem akart a nemzetiségiekkel megállapodni, és a hatalomba beengedni őket"

Tévedés.
Épphogy túlságosan is beengedte őket. A veszteségek, különösen Trianon oka egyrészt a magyar engedékenység (Károlyiig bezárólag), sőt a még harcoló alakulatok visszahívása, meg a közismert megállapítás volt, hadd idézzek a neves szívsebésztől: "azé az ország, aki teleszüli".

CSOKKI MÁLNA 2019.08.14. 19:17:53

@Robert William: '48-ban hiába állapodik meg a nemzetiségekkel,az orosz beavatkozás miatt mindenképpen elbukott volna a szabadságharc..
A Rákóczi szabadságharc pedig megegyezéses békével zárult.A kurucok fegyveresen hagyták el a Szatmári síkot..

ColT · http://kilatas.great-site.net 2019.08.15. 12:11:36

Oszt' mennyire nem volt értelme az egésznek... Már pár év múlva sem...
Ma meg útlevél nélkül mászkálhatsz át, kutya nem kérdezi, ki vagy.

gigabursch 2019.08.16. 08:12:45

Fel kéne már nőni ahhoz a szinthez, hogy a tótokat nem lenézni kéne alapból.
A legtöbb tót valóban nyelvét és identitását vesztett rétegekből származik, de épp ezért lehet őket felemelni.
De addig, amíg állandó lefikázás mellett megy itt az észosztás, addig nem lesz előrelépés.
(ugyanez igaz a ruszinokra is)
(a románok - nos az egy másik történet)

A gyengébbek kedvéért ajánlom mindenkinek azt a kúltúrtörténeti kérdéskört, hogy melyi csillagjegy népe a magyar, és mely csillagjegyek népei a magyarokkal szorosan összefonódó egyéb nemzetiségek.
(indulásnak segítség: a magyar: Nyilas; a tót: Bak; a román: Halak; a németek-osztrákok: Szűz))
süti beállítások módosítása