Blogjainkon már számos alkalommal foglalkoztunk fővárosokkal, s egy-két írás erejéig betekintettünk a határok, határátkelők világába is.
Határkő a puszta közepén - van, amikor viszont egy főváros szélén találkozhatunk vele. (forrás: Wikipedia)
Mai írásunkban ötvözzük (ha úgy tetszik: egyesítjük) ezt a két halmazt, ugyanis szétnézünk azon fővárosok között, amelyek konkrétan az államhatáron, vagy annak közvetlen közelében fekszenek.
Természetesen válogatásunk most is (mint mindig) szubjektív, megértéseteket köszönjük.
Számos oka lehet annak, hogy egy adott ország kormányzata egy határ menti városban székel: a történelem viharainak pusztítása (a régi királyok székhelye, amelyből aztán igazi főváros nőtt ki, régi határrevíziók), gazdasági szükségszerűség (a határ menti település fontos ipari központ volt, s a kormányzat is itt telepedett meg) vagy éppen földrajzi okok (mert éppen a határ mentén csordogál a környék legnagyobb folyója, vagy közlekedési csomópont az adott város). Mai válogatásunkban erre is, arra is találhatunk példát.
Asunción (Paraguay)
Paraguay fővárosa a dél-amerikai kontinens egyik legrégibb, európaiak által alapított és lakott településének számít, még ha hosszú századokon keresztül nem is ugrotta meg a "vidéki porfészek" kategóriát. Igazán nagy fejlődést a független Paraguay 1811-es létrejötte és az országnak nevet adó folyón beinduló kereskedelem hozott el (még akkor is, ha a hármas szövetség háborújában az országgal együtt a főváros is elpusztult).
A paraguayi főváros, Asunción és közvetlen környezete. Látható. hogy a határ csak egy kőhajításnyira van. (forrás: Wikipedia)
A svédországnyi méretű ország fővárosa (mely egyben a legnépesebb települése is) a Paraguay folyó bal partján, az argentin határ közvetlen közelében helyezkedik el, olyannyira, hogy egyes kerületeiből a folyó túlpartjára nézve már egy másik országot láthat a szemlélődő.
Asunción éjszaka. (forrás: Wikipedia)
A főváros közelében számos szárazföldi határátkelő található, de kétségkívül a folyami hajózás által használt kikötők a legjelentősebbek a két ország kapcsolatában.
Bangui (Közép-afrikai Köztársaság)
A Közép-afrikai Köztársaság fővárosa (és egyben legnépesebb városa) az ország délnyugati részén, a Kongói Demokratikus Köztársaság határán (pontosabban a határt jelentő Ubangi folyó partján) fekszik. Nem éppen központi helyzetét annak köszönheti, hogy az egykori francia gyarmati közigazgatás a hajóval jól megközelíthető dzsungelbeli folyami partvidéket ítélte meg a legjobb helynek egy lokális főváros létesítésére.
Bangui az Ubangi folyó partján, a kongói határon helyezkedik el. A várossal átellenben a kongói Zongo városa található. (forrás: Wikipedia)
Bangui ezen szerepén még az ország első (és utolsó) császára, I. Bokassa sem kívánt változtatni.
A fővárost a szomszédos kongói partvidékkel semmilyen szárazföldi kapcsolat (híd) nem köti össze, de a folyón élénk a hajóforgalom a mai napig.
Bangui tér. A háttérben, a folyón túl látható hegyek már a Kongói Demokratikus Köztársasághoz tartoznak. (forrás: Wikipedia)
Brazzaville (Kongói Köztársaság)
A kisebbik Kongó fővárosát (amelyet egy francia szolgálatban álló olasz felfedezőről, Pierre Savorgnan de Brazzáról neveztek el) az országnak nevet adó folyam választja el a szomszédos Kongói Demokratikus Köztársaság (korábban Zaire) hatalmas fővárosától, Kinshasától. A két város között a Kongó folyam hatalmas méretei (és a két ország meglehetősen korlátozott anyagi lehetőségei) miatt csak vízi kapcsolat van - hidat nem építettek (még).
Ikervárosok: Kinshasa látképe Brazzaville-ből. (forrás: Wikipedia)
Brazzaville népessége nagyjából másfél millió fő (az ország össznépessége ötmillió fő), és fővárosi szerepkörét a francia gyarmatosítóknak köszönheti: a második világháború idején, 1940 és 1942 között a város a Szabad Francia Erők de facto fővárosaként funkcionált.
Brazzaville a Kongói Köztársaság igazi metropolisza, még ha ez nem is mindenhol látszik... (forrás: Wikipedia)
Jeruzsálem (Izrael)
Jeruzsálem nyugati része Izrael 1948-as létrejötte óta a zsidó állam fennhatósága alá tartozik, míg a vallási kegyhelyeket is magában foglaló Kelet-Jeruzsálemet az 1967-es hatnapos háború során foglalták el a jordánoktól. Manapság egységes közigazgatás alá tatozik a két városrész, ezt azonban a palesztinok nem ismerik el. (forrás: Wikipedia)
A palesztinok által is fővárosuknak tekintett, ősi történelmi múlttal rendelkező település a maga közel egymilliós lakosságával a zsidó állam legnépesebb városa. A nemzetközi közösség nagy része szerint Izrael Állam határa a város központjában, az egykori Nyugat- és Kelet-Jeruzsálemet átszelve húzódik - 1967 óta (amikor az izraeliek elfoglalták az addig Jordánia által uralt keleti városrészt) azonban az izraeliek egységes közigazgatás alatt irányítják, s államuk osztatlan fővárosaként tekintenek rá, ennek megfelelően az Izraelt a palesztin területektől elválasztó határfal is a várostól keletre húzódik.
Az izraeli legfelsőbb bíróság épülete Jeruzsálemben. (forrás: Wikipedia)
Hivatalosan az Izraelt és Ciszjordániát (Nyugati-part) egymástól elválasztó "határ" sem határ, hanem fegyverszüneti vonal, amely 1967 óta van érvényben.
Kinshasa (Kongói Demokratikus Köztársaság)
Kinshasa közvetlenül a két Kongó határát jelentő Kongó folyó partján helyezkedik el. (forrás: Wikipedia)
A nagyobbik Kongó fővárosa (amelyet a belgák még Léopoldville néven alapítottak meg a 19. század végén) mint fentebb írtuk volt, szintén a nagy folyam partján, Brazzavillel átellenben helyezkedik el. Bár földrajzi szempontból az ország egyik szegletében fekszik (számos közép-afrikai ország területe közelebb fekszik a kongói fővároshoz, mint Kongó legtávolabbi pontjai), a gazdasági és politikai hatalom a függetlenség elnyerése óta itt koncentrálódik (amit már a belgák megalapoztak azzal, hogy a jól megközelíthető helyen építették ki gyarmati közigazgatásuk központját).
Lassan tizenötmillió fős népességével Kinshasa már a világ egyik legnagyobb városa. (forrás: Wikipedia)
A lassan tizenötmilliós népességről nem is beszélve.
Mint azt Brazzaville esetében megemlítettük, a két ikerváros között nincsen közvetlen szárazföldi kapcsolat (hidat tehát még nem építettek a határra), de a folyami kereskedelemnek nagy szerepe van itt is.
Maseru (Lesotho)
Maseru városközpontja - a háttérben már a Dél-afrikai Köztársaság látható. (forrás: Wikipedia)
A teljes egészében a Dél-afrikai Köztársaság által határolt hegyvidéki királyság fővárosa a Caledon folyó partján, közvetlenül a dél-afrikai határon helyezkedik el. A britek által kicsiny katonai támaszpontként 1869-ben megalapított település a létrejöttét követő évtizedekben igazi metropolisszá nőtt (lesothói viszonylatban persze), s ma már több, mint háromszázezer lesothói mondhatja el magáról, hogy maserui lakos.
Az egyetlen lesothói vasútvonal végállomása Maseruban. (forrás: Wikipedia)
Amellett, hogy a lesothói kormányzat és az uralkodó is itt, a határ mentén székel, Maseru fontos gazdasági és közlekedési csomópont is (például itt van a végállomása az egyetlen lesothói vasútvonalnak, amely a dél-afrikai vasút egyik szárnyvonala).
Pozsony (Szlovákia)
Az északi határ túloldalán és a nemzetközi világban Bratislavaként ismert és hivatkozott egykori magyar főváros ma már Szlovákia fővárosa, s abban a különleges megtiszteltetésben lehet része négyszázharmincezer lakójának, hogy elmondhatják magukról: két ország határán fekvő városban élnek.
Pozsony Ausztriával és Magyarországgal is határos főváros. (forrás: Wikipedia)
Pozsonyt nyugatról Ausztria, délről pedig Magyarország határolja, a város területén számos határátkelő működik - azaz működött, amíg a schengeni övezethez való csatlakozás előtt ennek volt jelentősége.
Pozsony belvárosa a Duna-parttal. (forrás: Wikipedia)
Bár fontos gazdasági és közlekedési csomópont (az itt találkozó számos vasútvonal és közút mellett a Duna hajóforgalma sem elhanyagolható mértékű, a repülőtérről már nem is beszélve), sok esetben azért nem teszi egyszerűvé a szlovákok hétköznapjait, hogy a közigazgatási központ az ország egyik végén van, több, mint négyszáz kilométerre a keleti határtól.
Vientiane (Laosz)
A megbonthatatlan thai-laoszi barátság hídja Vientiane-ban. (forrás: Wikipedia)
A Föld egyik utolsó (névlegesen) szocialista országának fővárosa a Mekong partján, a thai határon helyezkedik el. A fentebb említett kongói vagy közép-afrikai példákkal ellentétben itt közúti és vasúti híd is létesült a folyó két partja között a két ország közötti együttműködés jegyében.
Vasúti szárnyvonal laoszi módra: a thai vasúttársaság által üzemeltetve. (forrás: Wikipedia)
Az egyetlen laoszi vasútvonal szintén szárnyvonal, amelyet a thaiföldi vasúttársaság üzemeltet mindenki legnagyobb örömére.
A Vientianét a szomszédos Thaifölddel összekötő híd egyébként arról is nevezetes, hogy itt keresztezi egymást a laoszi jobboldali és a thaiföldi baloldali forgalom, ami komoly fennakadásokat is okozhatna, ha nem oldották volna meg a menetirány-váltást praktikus módon (forgalmi lámpákkal).
Ennyi fért mai válogatásunkba, sok szeretettel várunk vissza titeket a jövő héten is, amikor egészen másról fogunk mesélni (vagy nem).
