Röpke egy év kihagyást követően folytatjuk a lassan sorozattá fejlődő, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc honvédtisztjeinek kalandos életútját bemutató posztjaink (az elsőt itt, a másodikat pedig itt lehet elolvasni) sorát.
Guyon Richárd Barabas Miklós rajzán. (forrás: Wikipedia)
Mai írásunkban egy olyan francia származású, angol születésű honvédtábornokkal ismerkedünk meg, aki cifrábban tudott káromkodni magyarul, mint egynémely kárpát-medencei őslakó. Következzen Guyon Richárd (Richard Guyon) rövid története, aki Asbóth Sándorral vagy Számvald Gyulával ellentétben a lábát sem tette be az észak-amerikai kontinensre.
Angol úr külföldön
Mai főhősünk tehát a ködös Albionban látta meg a füstös napvilágot 1813-ban Richard de Beaufré néven, de karriert már örökölt címe után futott be: Guyon grófja ugyanis egy francia származású nemesi család sarjaként született meg a Somerset megyei Bath városában.
A Londontól 159 kilométerre fekvő kisváros - mint neve ("Bath" = "fürdő") is mutatja - leginkább a római kortól használt fürdőiről nevezetes, amelyet egyetlen angliai településként természetes meleg vizes forrásainak köszönhet.
A fürdőiről nevezetes Bath városának utcaképe napjainkban. (forrás: Wikipedia)
Az ifjú Richard Angliában kapott katonai kiképzést (önkéntes alapon, ugyanis a 19. századi európai szokásokkal ellentétben a Brit-szigeteken nem alkalmazták a sorozás intézményét), sokáig azonban nem szolgálta Őfelségét, hiszen az 1830-as évek elején már Portugáliában harcol Miguel király csapatai ellen az ottani polgárháborúban.
A döntetlennel végződő Ferreira-hídi csata 1832. július 23-án a portugál polgárháború néven ismert, a trónért vívott konfliktus első jelentősebb ütközete volt. A háborúban Guyon megvillogtatta katonai tehetségét. (forrás: Wikipedia)
Az ifjú, forró vérű katonatiszt 1832-ben csatlakozik az osztrák császár zászlaja alatt szolgáló 2. magyar huszárezredhez, ahol hamarosan hadnagyi rangot és feleséget szerez magának: nőül veszi báró Splényi Ignác lovassági tábornok (és a magyar királyi nemesi testőrség parancsnoka) leányát, Máriát. Miután apósa 1840-ben elhunyt, Richard (azaz immár Richárd) leszerel a seregtől és gazdálkodni kezd Bars vármegyei birtokán (ma Szlovákia).
A szabadságharcban
Mivel a néhány hónapig tartó, a forradalmat követő eufória után 1848 nyarára világossá válik, hogy békés úton nem fog dűlőre jutni a császári házzal, a magyar kormány hozzálát a reguláris haderő megszervezéséhez. A gazdálkodásban már nagy rutinra szert tevő, de a katonaélet után mindvégig vágyakozó Guyon Richárd ennek részeként egy nemzetőr-zászlóaljat szervez, amelynek élén részt vesz az első nagy megmérettetésben, a pákozdi csatában (őrnagyi rangban).
Guyon Richárd vezérőrnagyi portréja. (forrás: Wikipedia)
A megfutamodó horvát bánt és csapatait Bécsig üldöző magyar sereg részeként Guyon kitünteti magát a végül vereséggel végződő schwechati csatában is, ezt követően pedig katonai csillaga emelkedő pályára áll.
Kossuth Lajos döntése nyomán nem sokkal később ezredessé léptetik elő.
Festmény az 1849. február 5-én vívott branyiszkói ütközetről. A Guyon irányította csapatok helytállásának köszönhetően a Görgei parancsnoksága alatt álló felvidéki magyar főerők sikeresen vonulhattak vissza. (forrás: Wikipedia)
Lendületes hozzáállása és ellentmondást nem tűrő stílusa ugyan számos helyen verte volna ki a biztosítékot, ha akkoriban léteztek volna biztosítékok, katonai szakértelmét még ellenfelei a személyét kifejezetten utáló parancsnokok (így maga Görgei Artúr) is elismerték. A szabadságharcban a legnagyobb sikerét Guyon a branyiszkói csatában érte el, ahol a szorongatott helyzet ellenére az angol-magyar ezredes csapatai sikeresen kitörtek a császáriak gyűrűjéből, így elkerülve a megsemmisülést.
Guyon Richárd honvéd vezérőrnagy. (forrás: Wikipedia)
Ha előre mentek, dupla zsoldot kaptok, ha hátráltok, kartáccsal belétek lövetek!
- Guyon állítólag a fenti szavakkal inspirálta katonáit az áttörésre...1849 tavaszát és nyarát is végigharcolta, azonban az időközben vezérőrnagyi rangot nyerő (és ideiglenesen a komáromi vár parancsnoki posztját is betöltő) angol-magyar hazafi sem tudott fordítani a háború menetén - miután az osztrák sas és az orosz medve egyesítette erőit, ő is fokozatosan hátrálni kényszerült csapataival. Augusztus 9-én még részt vesz a magyar vereséggel záruló temesvári csatában, sőt, rövid időre a magyar sereg vezérkari főnöki és parancsnoki posztját is betölti, alig tíz nappal később azonban ő is követi Kossuthot a külföldi emigrációba.
Ahol Kossuthtól megkapja az altábornagyi rangot.
A Bem József vezette magyar csapatok (köztük Guyon Richárddal) az 1849. augusztus 9-i temesvári csatában súlyos vereséget szenvedtek az orosz-osztrák csapatoktól. A csata után - Bem sebesülése miatt - Guyon rövid időre a magyar sereg főparancsnokává vált. (forrás: Wilkipedia)
Törökországban
Guyon Richárd katonai pályafutása az emigrációban, Törökországban (akkoriban Oszmán Birodalom) teljesedett ki. A brit állampolgárságát soha el nem vesztő Guyon Hursid pasa néven a szultán haderejének tábornoka lett a damaszkuszi helyőrség parancsnokaként.
Egyes források szerint Guyon volt a török haderő egyik első olyan keresztény tábornoka, aki nem mondott le hitéről a szolgálatért - pontosabban, akinek nem kellett lemondania hitéről a szolgálatért.
Guyon Richárd (Richard Guyon) emléktáblája szülővárosában, Bath-ban. (forrás: mult-kor.hu)
A nem sokkal később (1853-ban) kirobbanó krími háborúban Guyon a kaukázusi fronton tevékenykedett: részt vett a karszi erőd megerődítésében (egy másik idegenlégiós tábornokkal, bizonyos Iszmail pasával, akit idehaza Kmety György néven ismernek), illetve több oroszok elleni csata haditervét is ő dolgozta ki. A török csapatok rossz felszereltsége és vezetése miatt ezek egy része súlyos vereséggel zárult, így Hursid pasát visszarendelték Isztambulba, ahol 1856. október 11-én - feltehetően kolerában, alig negyvennégy éves korában - meghalt.
Guyon síremléke az isztambuli angol katonai temetőben. (forrás: Wikipedia)
Síremléke az Isztambul ázsiai részén létesített angol katonai temetőben található, rajta az alábbi magyar nyelvű felirattal, amely szépen összefoglalja kalandos életútját:
Itt nyugszik Guyon Richárd gróf,
Török főtábornok,
Frankhon ivadéka,
Angolhon szülöttje,
Magyarhon vitézze.
Meghalt october 11, 1856
Élete 44. évében.