Adva van egy norvég tengerbiológus, akinek a hobbija az antropológia volt, a második világháborúban harcolt a hazáját megszálló németek ellen, hogy azután Dél-Amerikából kiindulva felfedezze magának Polinéziát. Thor Heyerdahl egy igazi reneszánsz ember volt - ma pedig megmutatjuk legnagyobb tettét, amely őt világhírűvé tette.

Polinézia hatalmas vízfelületet foglal el, ahol több ezernyi apró sziget található; ezek egy jelentős részét népesítették be a mai polinézek ősei több, mint ezer évvel ezelőtt. De vajon honnan jöttek? (forrás: Wikipedia)

Idén tavasszal volt huszonöt éve, hogy elkezdődött második világháború utáni kollektív történelem egyik (ha nem a) legsúlyosabb emberiség elleni bűncselekménye: egy kicsiny kelet-afrikai ország, Ruanda ekkor került fel a nemzetközi térképre - a "Tovább" gomb után bemutatott események egyben ékes példaként szolgálnak arra, milyen az, amikor a nemzetközi közösség teljes csődöt mond.

Ruanda 1961 és 2001 között használatban lévő zászlaja. (forrás: Wikipedia)

India és Pakisztán immáron hét évtizede ősellenségnek tekinthetők - kapcsolatukra az hosszú hidegháború (egy-két forró szünettel), a vallási ellentétek és a vitás határok mellett immáron egymás kölcsönös elpusztításának lehetősége (és igénye) is rányomják bélyegüket.

Van azonban egy mindennapos ceremónia, amely a várakozásokkal ellentétben teljesen békésen zajlik le. Nézzünk szét India és Pakisztán határán!

Magyarországon már megszoktuk, hogy a közúti közlekedésben a "jobbra tarts!" elve érvényesül: ennek megfelelően a járművek kormánya a bal oldalon van (kivéve ha most vettük a járgányt Angliában) - de nem volt ez mindig így: Közép-Európában utolsóként lángoktól ölelt kis hazánk váltott a bal oldali közlekedésről a jobb oldalira a második világháború előestéjén, 1941-ben. 

A Föld felosztása a közúti közlekedés iránya alapján: pirossal a "jobbra tarts!", míg kékkel a "balra tarts!" elvét követő országok. (forrás: Wikipedia)

Az utóbbi évtizedekben kevés példa van az ilyen menetirány-váltásokra a közúti közlekedésben - ezen kevesek közül nézünk meg mai posztunkban hármat.

Az egzotikus országokat bemutató sorozatunk részeként (illetve egy azon kívüli poszt keretein belül) már foglalkoztunk Oroszország különleges közigazgatási egységeivel.

A terület legnagyobb vasútállomása Birobidzsánban. (forrás: Wikipedia)

Mai posztunkban a Tuvától (orosz szemszögből) kőhajításnyira fekvő Zsidó Autonóm Területet nézzük meg közelebbről.

Hosszú hónapokkal (na jó, több, mint egy évvel) ezelőtt az egyik első posztunkban már bemutattuk, hogy a brazil haza hős katonái milyen dicső tetteket hajtottak végre a második világháborúban. Mai írásunkban egy másik latin-amerikai hatalom, Mexikó háborús útját járjuk körbe.

Amerikai katonák a fülöp-szigeteki harcok idején - mexikói bajtársaik a levegőből támogatták a jenkik földi harcát. (forrás: Wikipedia)

Mai posztunkban - fél lábbal legalábbis - ismét kilépünk a világűrbe, hogy megismerkedjünk modern világunk egyik elengedhetetlen kellékével, a műholdas helymeghatározással és az ezt kiszolgáló (pontosabban lehetővé tevő) különböző rendszerekkel.

Az egyik Föld körüli pályán keringő GPS-műhold művész ábrázolása. (forrás: Wikipedia)

Nem is szaporítjuk a szót: a "Tovább" gomb után felfedezzük a GPS és társainak világát.

Miután a minisorozatunk első részében bemutattuk az apartheid kialakulását, a másodikban pedig röviden betekintettünk Dél-Afrika külhoni kalandozásaiba, a harmadik, befejező részben megnézzük, hogyan szűnt meg Földünk mostanáig utolsó, államilag támogatott faji szegregációra épülő rendszere.

A Dél-afrikai Köztársaság zászlaja 1994 óta - a lobogó jelképezi a nemzet sokszínűségét. (forrás: Wikipedia)

Az apartheidet bemutató minisorozatunk első epizódjában (miután röviden bemutattuk az előzményeket) láthattuk, hogyan alakult ki és élte virágkorát a szegregációra és faji alapú elnyomásra épülő dél-afrikai fehér diktatúra. 

Dél-afrikai katonák járőrözés közben - a határvidéki szolgálat nem volt egy leányálom. (forrás: Wikipedia)

Mai posztunkban megnézzük, hogy milyen volt a dél-afrikai haderő (amelyre a kormány nagyban támaszkodott a rendszer fenntartásában), és utánajárunk, miért kellett dél-afrikai fehér sorkatonák tízezreinek a hazától több ezer kilométerre, a szavannán és bozótosban harcolni.

A Barangolás Blog számos posztjában foglalkoztunk már ilyen-olyan módon a dél-afrikai apartheid rendszerével, valamint betekintettünk Rodéziába, ahol a ma bemutatotthoz nagyon hasonló rendszer épült ki. Most elérkezett az idő, hogy kicsit részletesebben is megnézzük, milyen volt a faji elkülönítés politikája az afrikai kontinens legfejlettebb és egyik leggazdagabb államában. 

A Dél-afrikai Unió, majd a Dél-afrikai Köztársaság zászlaja az apartheid idején - igazi zászló a zászlóban megoldás, ahol az Union Jack mellett  két búr köztársaság, az Oranje Szabadállam és a Dél-afrikai Köztársaság egykori zászlaja tűnik fel. (forrás: Wikipedia)

Két Háromrészes írásunk első epizódjában nézzük meg, hogyan alakult ki és miként élte virágkorát az apartheid.