Néhány héttel ezelőtt, amikor olyan fővárosokban néztünk szét, amelyek már nem fővárosok, felvetődött, hogy a színes nagyvilágban számtalan olyan település van, amelynek az adott ország kormánya szánt szándékkal adott fővárosi funkciót (általában azért, hogy tehermentesítsék az addig a kormányzat központjául szolgáló városokat).
Washington központjának látképe madártávlatból. (forrás: Wikipedia)
Nézzük meg tehát, hogy a mai szubjektív válogatásunkban szereplő országok (pontosabban: azok kormányai) miért és hogyan váltottak fővárost!
Abuja (Nigéria)
A nigériai szövetségi képviselőház (a törvényhozási alsóház) épülete Abujában. (forrás: Wikipedia)
A fekete kontinens legnépesebb országának legnépesebb települése, Lagos még a brit gyarmati időkből örökölte meg fővárosi rangját - az évtizedek folyamán viszont akkora lett a zsúfoltság a városban, hogy a nigériai központi (szövetségi) kormány elhatározta: tehermentesítik a települést, és elköltöznek a Nigéria belső részében elhelyezkedő, jobbára az 1980-as években a semmiből felhúzott új központba, Abujába, amely hivatalosan 1991-ben lett az ország fővárosa.
A külügyminisztérium épülete az új nigériai fővárosban. (forrás: Wikipedia)
2000 és 2010 között Abuja népessége 137%-kal nőtt meg, ezzel a világ leggyorsabban növekvő nagyvárosának címét is elnyerte (ma több, mint egymillió nigériai mondhatja el magáról, hogy egyben abujai is).
Ankara (Törökország)
Ankarai utcakép az 1920-as években - a város akkor még inkább kisvárosi jelleggel bírt... (forrás: Wikipedia)
Az Oszmán Birodalomnak hosszú időn keresztül a korábban Konstantinápolyként is hivatkozott Isztambul volt a politikai központja és a mindenkori szultán székhelye. Ez azonban az első világháborút követően (amikor az ország jelentős része, így Isztambul is az antanthatalmak megszállása alá került) megváltozott: az ifjú nacionalista katonatiszt, Mustafa Kemal Atatürk vezetésével a Belső-Anatóliában fekvő Ankara városából indult ki az ország szabadságát helyreállító szabadságharc, amelynek győzelme után az új Török Köztársaság fővárosa ez az akkoriban pár tízezer ember által lakott település lett.
...hogy aztán a 21. századra modern nagyvárossá, Törökország második legnépesebb településévé váljon. (forrás: Wikipedia)
Természetesen nem (csak) szentimentális okok miatt települt ide a török kormányzat: a város a környező hegyek miatt sokkal jobban védhető volt, mint a tengerparti Isztambul.
Asztana (Kazahsztán)
Asztanát álmos kis sztyeppei porfészekből modern nagyvárossá varázsolta a kazah kormányzat és a szénhidrogének exportjából származó tenge-tízmilliárdok. (forrás: Wikipedia)
Az egykori Szovjetunió második legnagyobb területű köztársaságának fővárosa 1997 előtt a főként oroszok által lakott, a déli határvidék mentén fekvő Almati volt. A frissen függetlenné váló Kazahsztán kormánya azonban egy központibb elhelyezkedésű városból képzelte el az ország irányítását, így végül átcuccoltak a sztyeppe közepén fekvő Akmolába (amely várost 1998-ban Asztanára neveztek át).
A kazah fővárosban nem spórolnak a presztízsberuházásokon: az új nemzeti koncertközpont és a modern belváros. (forrás: Wikipedia)
Azóta - demonstrálandó az ország gazdagságát - számos látványos presztízsberuházást hajtottak végre a városban, amely a közben nyolcszázezresre duzzadt népességével az ország második legnépesebb településévé vált az egykori főváros, Almati után.
Brazíliaváros (Brazília)
Brazíliaváros egyik eredeti terve: a levegőből nézve a városközpont még ma is egy repülőgépre (vagy szárnyait kitáró madárra) emlékeztet, ha jó szögből nézzük. (forrás: Wikipedia)
Az 1822-ben függetlenné vált dél-amerikai ország fővárosa közel 140 évig a gyarmati központ, Rio de Janeiro volt - amivel nem is lett volna baj, ha közben a város nem zsúfolódik túl. Már a 19. század végén felmerült egy új, szövetségi főváros építésének gondolata, de ezt a bizonyos gondolatot csak az 1950-es években követték tettek: az akkori elnök, Juscelino Kubitschek megbízott egy ambiciózus fiatal építészt, Oscar Niemeyert az új főváros építésének felügyeletével.
A város tengelye, amely mentén a fontos szövetségi kormányhivatalok, a törvényhozás és a legfelsőbb bíróság is elhelyezkednek. (forrás: Wikipedia)
A brazil szövetségi kormány végül 1960-ban hagyta hátra a tengerparti Riót, hogy az ország belsejében fekvő, felülről egy madárra vagy repülőgépre emlékeztető alaprajzú Brazíliavárosba költözzön.
Az 1960-ban alig pár tízezer ember (jobbára kormányalkalmazottak) által lakott kisváros időközben hárommilliós nagyvárossá fejlődött.
Canberra (Ausztrália)
Az ausztrál szövetségi főváros látképe. Canberra jószerivel az egyetlen nagyobb ausztrál település, amely nem a tengerparton, vagy közvetlen közelében épült. (forrás: Wikipedia)
A kontinensnyi méretű országban két, nagyjából hasonló méretű nagyvárost is kitermelt magából a 19. század második felének gazdasági konjunktúrája: Sydney-t és Melbourne-t. Ez önmagában még nem lett volna probléma, de a lassan szövetségbe forró szabad köztársaságok ausztrál gyarmatok (a terület ekkor még a Brit Birodalom része volt) nem tudtak megegyezni abban, hogy hol legyen a központi kormányzat székhelye.
Az ausztrál főkormányzó (a II. Erzsébet királynőt képviselő kvázi államfő) rezidenciája. (forrás: Wikipedia)
Végül kitört a háború és a fegyverek szava döntött kompromisszumos megoldás született: új, szövetségi fővárost építenek a Sydney-nek is otthont adó Új-Dél-Wales tartomány területén, addig viszont a kormány Melbourne-ben fog székelni. Ausztrália törvényhozása végül 1927-ben költözött az új fővárosba, s ezt követően a hatalom többi ága is útra kelt.
Nepjida (Mianmar)
Vadonatúj pagoda Nepjidában, a 21. század Mianmarjának fővárosában. (forrás: Wikipedia)
A világ legújabb új-fővárosa a délkelet-ázsiai állam kormányzati központja. A Mianmart (korábbi nevén Burmát) irányító katonai kormányzat a 2000-es évek elején döntött arról, hogy az ország legnépesebb településéről, a tengerparti Rangunból az északi, belső (és mivel katonákról van szó: jobban védhető) területekre költöznek, s az egész folyamatot gyorsan letudták: 2006-ban már az új fővárosban tartottak katonai parádét a nemzeti ünnep alkalmából.
A mianmari kormányhivatali dolgozókat és tisztségviselőket ilyen és ehhez hasonló apartmanházakban szállásolták el az új fővárosban. (forrás: Wikipedia)
Szerencsére a koldusszegény országban jutottak források az ilyen fontos beruházásokra.
Yamoussoukro (Elefántcsontpart)
Az elefántcsontparti törvényhozás új, európai szemmel nézve unortodox külsejű épülete Yamoussoukroban. (forrás: Wikipedia)
A függetlenségét 1960-ban Franciaországtól elnyerő nyugat-afrikai ország fővárosa hosszú évtizedekig a legnépesebb település, a tengerparti Abidjan volt. Az 1980-as években aztán a kormány úgy döntött, hogy átköltözik a belső országrészen fekvő Yamoussoukro városába (amely az ország első, akkor még hivatalban lévő elnökének, Félix Houphouët-Boigny-nek volt a szülőfaluja egykoron).
A világ legnagyobb keresztény temploma az új elefántcsontparti fővárosban, amelyet egy francia vállalat épített fel nem kis pénzért. (forrás: Wikipedia)
Hogy ennek nyomatékot adjon, Elefántcsontpart vezetése a dollármilliókat nem kímélve látványos beruházásokba kezdett a területen, amelynek csúcsa - szerintünk legalábbis - a Miasszonyunk, a béke királynője bazilika felhúzása volt, amely egyből a világ legnagyobb keresztény temploma lett, és amelyet II. János Pál pápa személyesen szentelt fel.
És amelynek megépítése egyből kétszeresére növelte Elefántcsontpart államadósságát - a helyi kakaóbab-termesztők legnagyobb örömére.
