Véget ért a nyár, és lassan közeledik a hideg, sötét tél (legalábbis az északi féltekén) - ennek apropóján mai posztunkban bemutatásra kerül egy észak-svédországi hotel, amelynek különlegessége, hogy minden évben újjá kell építeni.
Festői táj: az észak-svédországi Jukkasjärvi és környezete. (forrás: Wikipedia)
Nem is ragozzuk tovább a szót: a FuraTermék Blogon már nem egy (és nem két) posztötletet jegyző, a galgók kapcsán nálunk is bemutatkozó Miss Weaver javaslatára következzék a sarkvidéki Jéghotel!
Észak-Svédország soha nem volt az a tipikus trópusi paradicsom (legalábbis az emberi történelemben, az az előtti időkben Magyarország egyes részei is megjárták az Egyenlítő környékét), éppen emiatt errefelé el nem ítélhető módon a fagyos dolgok iránti rajongás alakult ki az emberekben.
Kezdetét veszi az építőelemek gyártása, amelynek alapanyagát az anyatermészet szolgáltatja fagyott víz formájában. (forrás: Wikipedia)
Ha csak az nem, tesszük hozzá gyorsan és kétértelműen.
Mégis, a címben megnevezett Jéghotel alapötletét nem egy svéd remetének, vagy éppen a számiknak, hanem egy francia művésznek, bizonyos Jannot Deridnek köszönhetjük, aki 1990 tavaszán az észak-svédországi Jukkasjärvi városkában rendezett kiállítást egy henger formájú igluban. Mivel akkoriban a város szűkében volt a szabad szálláshelyeknek, a látogatók egy része az igluban éjszakázott hálózsákok társaságában - akaratlanul is megszületett a Jéghotel.
A Torne folyó jegét használják fel a jégtömbök "előállításához", vagyis kivágásához. (forrás: Wikipedia)
Mivel a jég macerás építőanyagnak bizonyult (tudniillik még az enyhe svéd nyarak is hajlamosak megolvasztani), ezért a következő télen - immáron kibővített formában - újjá kellett építeni a Jéghotelt; s engedelmeskedve a természet (időjárás) körforgásának, azóta minden évben újabb és újabb hotel születik, kizárólag a közeli Torne folyó jegét felhasználva.
A Jéghotelben kiemelt szerepet kap a belsőépítészet: a díszítést minden évben művészek tucatjai alakítják ki. (forrás: Wikipedia)
Az általában 900 tonna jégből és 27 000 tonna hóból (mint kötőanyagból) álló jéghotel 50-60 helyiséget foglal magában: ebből maximum 55 hálószoba, a többi pedig kiszolgálóhelyiség (úgy mint étterem, jégbár, közösségi terek). Az épület vázát acélszerkezetek biztosítják, amely köré vizet és havat permeteznek, amelyek aztán megfagyva már kellő stabilitást biztosítanak az építménynek.
Jégbár az egyik téli szezonban. Az italok hűtésével itt nem kell sokat bajlódni. (forrás: Wikipedia)
Mivel pedig a messzi, fagyos észak (pláne, ha sarki fény is látható) még a legzordabb szívet is meglágyítja, s a lélek sokszor nem találja a helyét, a Jéghotel mindig kap egy külön kis kápolnát is, ahol az elmúlt évtizedekben közel 1500 párt adtak egybe, a keresztelésekről már nem is beszélve.
Jéghotelhez jégkápolna dukál. (forrás: Wikipedia)
Előtér a jéghotelben... (forrás: Wikipedia)
...és ugyanaz egy másik esztendő Jéghoteljében, a Miss Weaver által kedvelt unikornissal a középpontban. (forrás: Wikipedia)
A hotel lakosztályait minden évben neves (és kevésbé neves) művészek alakítják ki (akik pályázat útján nyerhetik el a munkát), jégszobrokkal és különféle díszítőelemekkel feldobva a hangulatot. A szobák meglehetősen puritánok, mivel javarészt jégből állnak (egyedül az ágynemű nincs jégből), és olyan, máshol megszokott tartozékkal sem rendelkeznek, mint a fürdőszoba, de hát nem is a vécé miatt választják a nászutas párok Észak-Svédországot, ugyebár...
Hó- (vagyis inkább jég-) gömbök társaságában aludni jó. (forrás: Wikipedia)
Hogy azért éjjel ne fagyjunk halálra, gyakorolhatjuk párunkkal a Kámaszútrát az ágyak alá melegítőtesteket helyeznek. (forrás: Wikipedia)
A szobák meglehetősen puritánul vannak berendezve, de a hangulat kárpótol bennünket a hiányosságokért. (forrás: Wikipedia)
Fürdőszobák és mellékhelyiségek a hotellal szomszédos, nem olvadozós épületben találhatóak.
A két részletben, december és január között felépülő Jéghotel a következő hónapokban vendégek tízezrei számára biztosít felejthetetlen (és meglehetősen fagyos) élményt, hogy aztán a tavaszi olvadással együtt átadja magát az enyészetnek. Pontosabban teret adjon a következő téli hotelépítésnek.
Mióta bebizonyosodott, hogy igény van a jéghotelekre, Svédországon kívül a világ számos pontján alakítanak ki telente ilyen szállásokat (Kanada, Norvégia, Finnország vagy éppen Japán mellett Romániában, a Fogarasi-havasokban is találkozhatunk velük) az utazóközönség legnagyobb örömére.
A tavasz az újjászületés időszaka - a Jéghotel esetében azonban az agóniáé is. (forrás: Wikipedia)
Zárásként itt egy rövid videó az első (és eredeti) Jéghotelről:
