Érdekes helyek. Érdekes szokások. Érdekes történetek.

Barangolás a világban

El nem ismert országok - 6. rész

Abházia és Dél-Oszétia

2020. május 11. - FuraTermék

1991-ben a szövetségbe forrt szabad köztársaságok uniójának végleg befellegzett. De nem csak a Szovjetunió korábbi tagköztársaságai kiáltották ki egymás után a függetlenségüket: nem egy esetben ezek az újonnan önállóvá váló államok is megindultak a szétesés útján.

800px-georgia_high_detail_map.png

Grúzia, amely kaukázusi államként a népeknek egyfajta olvasztótégelye volt hosszú időn keresztül. A térképen zölddel Abházia, lilával pedig Dél-Oszétia van jelölve. Napjainkban mindkét terület de facto független köztársaság. (forrás: Wikipedia)

 

Az el nem ismert országokat bemutató sorozatunk keretében már megismerkedhettetek a Dnyeszter-menti Köztársasággal és az Arcah Köztársasággal, mai epizódunkban pedig - igazi kettő az egyben akcióként - bemutatjuk nektek Grúzia (Georgia) két mostohagyermekét: Abháziát és Dél-Oszétiát.

Mielőtt még rátérnénk a lényegre, röviden tisztázzuk, mit is értünk az "el nem ismert ország" kifejezés alatt: olyan országot, területet, amely rendelkezik az önálló államiság összes ismérvével vagy azok nagy részével (tehát saját közigazgatás, végrehajtói hatalom, törvényhozás és igazságszolgáltatás, haderő, gazdasági és közlekedési rendszer és még lehetne sorolni), viszont a nemzetközi közösség államainak nagy része nem tekinti független országnak (emiatt nem lehet tagja nemzetközi szervezeteknek, sportolói saját zászló alatt nem vehetnek részt az olimpián) - így vannak olyan de facto független államok, amelyeket egyetlen másik sem ismer el, de vannak olyanok, amikkel akár több tucat ENSZ-tagállam felvette a diplomáciai kapcsolatokat. 

Sokszínű Kaukázus

A Kaukázus vidéke nem csak Ázsia és Európa határvonala, hanem egyfajta olvasztótégely is: a nagyobb népek (oroszok, grúzok, azeriek, satöbbi) mellett tucatnyi kisebb népcsoport is otthonának tekinti a helyenként ötezer méteres magasság fölé nyúló csúcsokkal tarkított hegyvonulatot illetve északi és déli előterét egyaránt; ezen népek, törzsek klánok közös jellemzője a hadviselés szeretete (vagyis a szomszéd törzs megtizedelése vagy a megszállók elleni gyilkos harc) mellett a függetlenség és szabadság iránti olthatatlan vágy...

1024px-_1.jpg

Mindkét ország bővelkedik természeti szépségekben, köszönhetően a Kaukázusnak. A képen a Ritsza-tó (Риҵа) tengerszemének látképe látható Észak-Abháziában. (forrás: Wikipedia)

 

A középkorban az akkor virágzó Grúz Királyság próbálta több-kevesebb sikerrel fennhatósága alá vonni a Kaukázus déli lejtőit; miután a grúzoknak leáldozott, az őket követő oroszok is megpróbálkoztak az itteni népcsoportok (abházok, oszétok, mingrélek, hogy a kisebb klánokról és törzsekről most ne is beszéljünk), khm, integrációjával, hogy aztán 1917-től a komancsok vegyék át a kezdeményezést. 

2014_nowy_aton_widok_ze_szczytu_gory_iwerskiej_02.jpg

Az Új-Athosz (Афон Ҿыц) monostor Abháziában. (forrás: Wikipedia)

 

Az 1922-ben megalakuló Szovjetunió nemzetiségi politikájának részeként a nagyobb népek mind-mind önrendelkezéshez jutottak; ez a megtiszteltetés érte a már a rómaiak által is emlegetett abházokat (akik a Kaukázus nyugati végeinél, a Fekete-tenger partvidékén éltek) és a jászokhoz hasonlóan alán eredetű oszétok Kaukázustól délre élő csoportjait is: mindkettő autonóm terület lett a Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság zászlaja alatt.

És itt engedjétek meg, hogy megosszuk veletek, miért tudjuk le egy posztban a két országot: az elmúlt évtizedekben a két terület történelme olyan sok hasonlóságot mutatott és annyira egyforma utat jártak be (hogy csak egyet említsünk: közös anyaországtól váltak el a nevezett útjaik), hogy nem láttuk értelmét külön írásba szedni őket.

A blogunkat olvasó Abházia- és Dél-Oszétia-rajongóktól ezúton is elnézést kérünk.

A függetlenség útján

1991-re tehát az összeomlás szélére kerülő Szovjetunió tagköztársasága, Grúzia vezetése is elérkezettnek látta az időt a függetlenség kikiáltására; Tbiliszi urai természetesen ezt az ország területi integritásának megőrzésével képzelték el - a névleges, szovjet autonómiában élő abházok és dél-oszétok (akiket a történelem viharai két részre: az Oroszországban élő észak-oszétokra és a Grúziában "rekedt" dél-oszétokra szakítottak szét, noha a kulturális és vallási egység megmaradt) azonban szintén szerették volna magukévá tenni a szabadság eszményét.

1993_georgia_war1_svg.png

Grúzia helyzete az ottani polgárháború végén. 1993 nyarán-őszén - a konfliktusban több frakció harcolt az ország feletti irányításért, valamint a tbiliszi kormány igyekezett visszaszerezni a fennhatóságot a szakadár területek, Abházia és Dél-Oszétia felett, sikertelenül. (forrás: Wikipedia)

 

Ennek első részeként (még 1990-ben) mindkét terület a Szovjetunió szuverén részévé nyilvánította magát (gyakorlatilag egyenjogúsították magukat a tagköztársaságokkal, noha ezt sem Tbiliszi, sem Moszkva nem ismerte el), majd 1991-ben hivatalosan is kikiáltották Grúziától való függetlenségüket, így megalakítva az Abház Köztársaságot (abházul Аҧсны Аҳәынҭқарра) és a Dél-oszét Köztársaság - Alánia Szabadállamot (oszétül Республикӕ Хуссар Ирыстон / Паддзахад Аллонстон).

800px-south_ossetia_2.jpg

Az első dél-oszétiai háború után az ország területének egy jelentős része grúz irányítás alatt maradt, ami nagyon piszkálta Chinvali urait. (forrás: Wikipedia)

 

Ez a lépés - habár Grúzia belpolitikai válságba, majd de facto polgárháborúba süllyedt a függetlenség első hónapjaiban - Tbiliszi agresszív fellépését eredményezte: grúz csapatok megpróbálták el- (vissza-) foglalni a két autonóm területet: az 1991-1992-es dél-oszétiai és az 1992-1993 között dúló abháziai háborúba azonban végül beletörött Tbiliszi bicskája; mindkét hadszíntéren kénytelenek voltak fegyverszünetet kötni, amelynek ellenőrzésére viszonylag kis létszámú orosz békefenntartó erő telepedett meg Dél-Oszétiában és Abháziában egyaránt.

major_h_w_verzijl_in_south_ossetia_1996.jpg

A holland Verzjil őrnagy Dél-Oszétiában 1996-ban - az ENSZ nemzetközi megfigyelő missziót telepített az országba a fegyverszüneti egyezmény ellenőrzésére, míg az oroszok fegyveres békefenntartókat állomásoztattak a területen. (forrás: Wikipedia)

 

A harcokban közvetlenül néhány ezer ember vesztette életét, viszont több tízezer embert üldöztek el otthonából - mindhárom oldalon.

A 2008-as háború

tskhinval_after_georgian_attack4.jpg

Chinvali utcakép a 2008-as háború után. (forrás: Wikipedia)

 

A következő másfél évtized viszonylag békésen telt el: miközben Grúzia nem mondott le a két terület birtoklásáról (a kevesebb, mint kilencezer négyzetkilométernyi Abházia és a négyezer négyzetkilométeres Dél-Oszétia Grúzia összterületének közel húsz százalékát tette ki), azok a gyakorlatban teljesen független államként léteztek Oroszország kvázi-védelme alatt.

A 2008 előtti években ráadásul Oroszország állampolgárságot adott a két terület lakóinak.

south_ossetia_war_58_army.jpg

Orosz BMP-2-es gyalogsági harcjármű Chinvaliban 2008 augusztusában. Az oroszok gyorsan reagáltak a kialakuló konfliktusban, majd túlerejüket felhasználva egyszerűen átgázoltak a grúz csapatokon. A háború utolsó szakaszában a megmaradt grúz erőket (akiket megerősítettek az Irakból amerikai légihídon átdobott 2000 katonával) a főváros, Tbiliszi védelmére vonták vissza. (forrás: Wikipedia)

 

A fordulat 2008-ban következett be, amikor Grúzia akkori vezetése (Miheil Szaakasvili elnökkel az élen) elérkezettnek látta az időt a rebellis területek megrendszabályozására: a 2008 augusztusának elején lezajló, ötnapos háborúként vagy dél-oszétiai háborúként is emlegetett konfliktusban a Dél-Oszétiát megszállni akaró grúz csapatokat tönkreverték a beavatkozó orosz 58. hadsereg egységei, miközben Abházia is támadásba lendült a stratégiai fontosságú, de még grúzok által ellenőrzött Kodori-hágó elfoglalására.

dmitry_medvedev_17_september_2008-1.jpg

Szergej Bagaps abház (bal oldalon), Dmitrij Medvegyev orosz (középen) és Eduard Kokojti dél-oszét elnök nem sokkal azután, hogy Moszkva elismerte a két terület függetlenségét. (forrás: Wikipedia)

 

Az oroszok rövid időre elfoglalták Sztálin szülővárosát, Gorit és az egyik legfontosabb grúz tengeri kikötőt, Potit is.

A háború - amelyben a dél-oszét főváros, Chinvali (Цхинвал) nagy része romhalmazzá vált - után nem sokkal Dmitrij Medvegyev orosz elnök dekrétumban ismerte el Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét (a két ország egyébként már korábban elismerte a másikat független államként).

south_ossetia_parade.jpg

Dél-oszét katonák egy parádén. Abházia és Dél-Oszétia mindössze néhány ezer főt tart fegyverben, de a méretükhöz képest így is jelentős forrásokat kénytelenek honvédelemre költeni... (forrás: Wikipedia)

 

800px-apsny_flag_with_helicopter.jpg

...noha egy újabb háborúban a főszerep az itt állomásozó orosz katonáké lenne. A képen egy Mi-8-as szállító helikopter az abház nemzeti lobogóval. (forrás: Wikipedia)

 

Ezidáig Oroszország mellett öt másik ENSZ-tagállam ismerte el a két köztársaság függetlenségét, amelyek időrendi sorrendben a következők: Nicaragua, Venezuela, Nauru, Vanuatu és Szíria. Tuvalu egy időben elismerte Abháziát és Dél-Oszétiát, de később visszavonták ezen döntésüket.

Napjainkban

1280px-flag_of_the_republic_of_abkhazia_svg.png

Abházia zászlaja... (forrás: Wikipedia)

 

1280px-flag_of_south_ossetia_svg.png

...és Dél-Oszétiáé, amely megegyezik az Oroszországi Föderáció tagköztársaságának, Észak-Oszétiának a zászlajával. (forrás: Wikipedia)

 

A háború után az alig ötvenezer ember által lakott Dél-Oszétiában orosz támogatással nagyszabású újjáépítési program indult (a fejlesztési pénzekből a kétszázötvenezres Abháziába is csurrant-cseppent), miközben az immáron szövetséges Oroszország csapatai hosszú időre berendezkedtek a két országban.

A gyakorlatban Abházia és Dél-Oszétia néhány ezer fős hadserege is orosz irányítás alatt áll, ennek keretében például orosz tiszteket és tábornokokat kölcsönöztek a Kaukázuson túlra.

tskhinval.jpg

Chinvali panoráma. A harmincezres fővárosban él az ország népességének közel kétharmada. (forrás: Wikipedia)

 

Mindkét ország gazdasága nagyban (teljesen) függ a nagy testvér támogatásától (talán nem véletlen, hogy Abháziában és Dél-Oszétiában is az orosz rubel a hivatalos fizetőeszköz, és a helyi gazdasági szakemberek nem a londoni, hanem a moszkvai tőzsde számaival álmodnak éjszakánként), habár a Fekete-tenger partján fekvő Abházia fontos bevételeket könyvelhet el a teatermesztésből és az idegenforgalomból is (kvázi-mediterrán partvidékének köszönhetően).

800px-building_of_the_city_council.jpg

Spanyolországi utcakép Az abház főváros, Szuhumi, avagy abház nevén Akva (Аҟәа) belvárosának részlete. (forrás: Wikipedia)

 

Abházia hivatalos fizetőeszköze az abház apszar, ebből viszont csak érméket vernek (elsősorban a gyűjtőknek), a hétköznapi pénzforgalomban az orosz rubel a használatos.

Névleg mindkét ország többpártrendszerű, demokratikus elnöki köztársaság, ahol rendszeresen tartanak választásokat is. Noha Abházia és Dél-Oszétia ki nem mondott célja is az Oroszországhoz való csatlakozás, ezt azért már Moszkva sem merte meglépni (bőven elég, hogy a két ország népességének nagy része igényelhet orosz útlevelet is).

agepsta.jpg

A Kaukázus láncai Dél-Oszétiában. (forrás: Wikipedia)

 

dzuarikau-tskhinval.jpg

Oroszországból Dél-Oszétiába tartó földgázvezeték. A parányi köztársaság minimális saját iparral rendelkezik, emiatt szinte mindent - így az energiahordozókat is - Oroszországból kénytelenek importálni. (forrás: Wikipedia)

 

Mindkét ország területének nagy részét a Kaukázus hegyláncai és a közéjük zárt, nehezen megközelíthető, zárt völgyei uralják (emiatt Dél-Oszétiában a népesség zöme a fővárosban és az azt övező alacsonyabb vidékeken, míg Abháziában a partvidék mentén él), így nem csoda, hogy az infrastruktúra meglehetősen fejletlen (szerény út- és vasúthálózat, kevés repülőtérrel és kikötővel színesítve - utóbbi természetesen csak Abházia esetében), és a szintén szerény helyi ipar is csak a mezőgazdasági termékek feldolgozására és a kézműiparra korlátozódik (a fogyasztási cikkek, élelmiszerek és az energia nagy részét pedig importálják Oroszországból).

ge-money-lari-200-rev.jpg

A 2007-ig forgalomban lévő grúz 200 laris bankjegy hátoldaláról még Szuhumi látképe köszönt vissza...ma már nincs forgalomban ez a bankjegy, és belátható időn belül nem valószínű, hogy ismét az ország része lesz az abház főváros. (forrás: Wikipedia)

 

embassy_of_russia_in_sukhumi.jpg

Az orosz nagykövetség épülete Szuhumiban. (forrás: Wikipedia)

 

Ami a kultúrát illeti: a hagyományok ápolása jegyében Abháziában és Dél-Oszétiában is rendeznek színes-szagos fesztiválokat, de az orosz dominancia itt is megnyilvánul: mindkét országban hivatalos nyelv az abház és oszét mellett az orosz is, amely a hétköznapi kommunikációban is fontos szerepet kap. Ami pedig a vallást illeti: a két köztársaság népességének túlnyomó része az ortodox kereszténység híve, Abháziában emellett számottevő (közel húsz százaléknyi) iszlám hívő él.

palm_sunday_procession_in_tskhinvali.jpg

Virágvasárnapi körmenet Chinvaliban. Abházia és Dél-Oszétia népességének zöme az ortodox kereszténység híve. (forrás: Wikipedia)

 

A háborús időszak előtt mind Abháziában, mind Dél-Oszétiában jelentős számú grúz kisebbség élt (Abháziában a népesség közel fele grúz volt 1991 előtt), azóta viszont többségük elhagyni kényszerült otthonát - egy részük a mai napig menekülttáborokban él Grúzia különböző pontjain, reménykedve a visszatérésben (ami valószínűleg nem a közeljövőben fog megtörténni).

1024px-_2.jpg

Határátkelő Abházia és Oroszország között. (forrás: Wikipedia)

 

Grúzia egyébként a mai napig fenntartja Abházia és Dél-Oszétia autonóm területek közigazgatási szerveit (amiket még a háború előtt, 2007-ben hoztak létre az autonómia elismerésének jeleként), azonban a 2008-as háború óta - amikor a csekély grúz ellenőrzés alatt álló dél-oszét és abház területeket is elvesztették - mindkét intézmény Tbilisziben székel.

S valószínűleg nem a hurráoptimizmus jellemzi a dolgozóikat a két területre való visszatérést illetően.

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagbarangolo.blog.hu/api/trackback/id/tr8115675384

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kiskutyauto 2020.05.12. 21:54:00

Nagyon nagy hülyék a kaukázusi népek, de hát ennyi időn át kvázi szovjet tagállamként létezni, kirabolva, elnyomva, nem csoda végülis, hogy még nem tértek magukhoz... Egymás marják, közben természetesen a rohadék agresszor ruszkik folyamatosan beleugatnak (akkor minek kellett visszaadni baszki?), továbbá ugyebár nyugati hatalmak is, meg a törökök is. Ahelyett hogy azon nyomban, megalkották volna Kaukázusi Úniót. Minden Oroszország, Törökország és Irán közötti nép és régió, legyen az grúz, oszét, csecsen, cserkesz, kabard, ingus stb, ha összefognak és egységben lépnek fel az oroszok ellen, akkor meglenne egész csecsenföld, egész Oszétia, és egész Dagesztán, sőt ott vannak még a kalmükök és karacsájok, akik segítségével simán Kazahsztánig lehetett volna terjeszteni a Kaukázusi únió területét!!! És ez nem vicc.. Megegyezni, hogy minden nép területe autonóm lesz, és USA-hoz illetve EU-hoz hasonló működéssel közös kormánnyal, közös gazdasággal, közös hadsereggel, laza szövetségben élni boldogan. Sem hegyi Karabah, sem Csecsenföld, sem Abbházia nem kezdett volna őrjöngő gyilkos háborúkba, ha ez lett volna kezdeti szándék. Nem lenne problémás az azeri Nahicseván sem; és hány százezer élet lett volna megkímélve... Akár komoly regionális nagyhatalommá is válhatott volna rövid úton, amit posztszovjet államok mind támogattak volna nyilvánvalóan akár fegyveresen is, legelőbb a kazahok és türkmének, de még az sem kizárt, hogy Irán és Törökország is melléjük áll. A Kaukázus lényege hogy a hatalmas hegység, ami a két tenger közt zár, elképesztően jó bástyát ad a mögötte élő harcos népeknek... Abszolút mindigis esélye volt a kaukázusi államoknak és birodalmaknak, hogy védjék az északról jövő hódítók ellen, legyen az tatár, orosz vagy kínai. Milyen csodálatos hely lenne egy fejlett gazdag békés Kaukázusi únió, belegondolni is hátborzongató. Egyébként elég vicces hogy a Kaukázusban is több ország egyes területeket nem ad, mást meg követel, legyen az akár Oszétia, vagy Abházia, Karabah és kb ahogy a Románok, hogy ugyebár küzdenek Moldováért ill Besszarábiáért és nagy fájdalom az nekik, közben meg nemhogy Erdélyt, de még Székelyföldet sem engedik, még autonómia szintjére sem... Holott ma már nevetséges tagadni, hogy az bizony magyar föld.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2020.05.13. 07:08:44

@kiskutyauto:

Az ottani népek eghy része hagyományosan oroszpári. Más rész oroszellenes. Megint más meg semleges.

S a legtöbb esetben a kérdés nem a független, szabad lét,hanem az, kinek legyen a kistestvére az adott nép. Történelmileg a terület mindig vagy az oroszok vagy a törökök vagy a perzsák területe volt, ezek közül lehet választani.

Az azeriek egyértelműen a törököket választották, de közben mindig fenntartva a jó viszont a másik 2 féllel is.

Az örmányek egyértelműen oroszpártiak. Közben mindig jó viszonyban a perzsákkal, s mindig ellenségesen a törökök ellen.

A grúzok számára történelmileg mindig az oroszok voltak a kisebb rossz. Az csak modern dolog, hogy Amerikához akarnak dörgölőzni. Ez persze öngyilkos politika.

Az Észak-Kaukázusban teljesen zavaros az egyes nemzeti viszonyok állapota. Nyugaton az abházok és rokonaik, a cserkeszek mindig függetlenséget akartak, ehhez pedig legjobb az oroszbarátság. A cserkeszek ugyan csak autonómok, de valójában nagy a hatalmuk. Furcsa módon ezt a központi hatalom (Moszkva) kifejezetten támogatja. Ennek oka az a nemzetiségi politika, amit az orosz állam Putyin óta alkalmaz a régióban: azaz pozitív diszkrimináció a helyi nem-orosz nemzetiségek részére, e nemzetiségek elitjének bőséges finanszírozása, s ezzel annak biztosítása, hogy ezek a nem-orosz nemzetiségek ellenálljanak minden szeparatista gondolatnak. Pl. Cserkeszföldön a lakosság nagyobb része orosz, de a cserkesz nemzetiségűek erősen felül vannak reprezentálva a politikai és gazdasági életben!

A keleti részen ugyanez a csecsenek irányában, a csecsen vezetés gyakorlatilag bármit megtehet, cserébe, hogy elfogajd a központi hatalmat. Ott eleve nincs is gyakorlatilag semmilyen orosz lakosság.

De pl. annak idején azért vált külön Csecsenia és Ingusetia, mert utóbbi erősen oroszpárti. A két nép egymás közeli rokona, kölcsönösen érthető a nyelv is.

A legérdekesebb persze Dagesztán. Itt egy rakás nép van. S van az erősen oroszbarát tábor - főleg az avarok és a darginok, ők együtt kb. a lakosság fele. Míg a másik tábor, mely törökpárti - ez mindenki más, ez a lakosság másik fele, főleg a lakok, lezginek, kumikok, s a kisebb népek.

Kanázsvára 2020.05.13. 10:21:35

@kiskutyauto: Remélem jó éjszakája volt ...

hami · http://toriblog.blog.hu 2020.05.13. 11:28:23

Egyébként Abházia és Dél-Oszétia kérdése sok szempontból különböző, csak annyiban hasonlatosak, hogy mindkettő orosz szatelitállammá vált. Mindkét konfliktus forrása alapvetően az, hogy a SZU szétesése után hatalomra kerülő nacionalista grúz kormányzat nacionalizmusa váltotta ki az egészet, viszont az orosz oszd meg és uralkodj politika fagyasztotta be a konfliktust, és emiatt nincs lehetőség a rendezésre. Ezzel persze sikeresen elidegenítették a grúzokat maguktól. Szaakasvili hatalomra kerülése pedig tovább rontott a helyzeten. Történelmileg mindkét terület a történelmi Grúzia részének tekinthető, de a történelmi Grúzia többnyire nem volt egységes, ezért ez nem annyira egyértelmű, mint mondjuk Erdély Magyarországhoz tartozása kapcsán, viszont a történelmi alapú érvelés nem ér valami sokat egyébként sem. Ezeknek a területeknek a lakossága nem grúz, Abházia nem is volt az soha, de kötődtek a grúz államhoz, míg Dél-Oszétiába a középkor végén, és az után kezdtek beszivárogni az oszétek (jászok), de ez egy hegyvidéki, ritkán lakott terület. A szovjet időszak alatt viszont a grúz kormányzat igyekezett megváltoztatni az etnikai viszonyokat a bevándorlás elősegítésével, így 90 körül mindkét területnek volt viszonylag jelentős grúz lakossága is, akiket a lázadók elzavartak, vagy megöltek.
Dél-Oszétia nem életképes önállóan, annak a területnek a jeletősége orosz szempontból az, hogy van egy hídfőjük a Kaukázustól délre. Abházia talán életképes lehetne, de az is határeset. Valójában a legoptimálisabb az lenne, ha mindkettő visszaintergrálható lenne Grúziába, de ez már az orosz érdekekkel teljesen ellentétes, és a grúz nacionalizmus miatt sem tűnik kivitelezhetőnek.

Drago Brutic1 2020.05.13. 11:29:06

Tipikus orosz módszer: a helyi orosz (főleg utólag betelepített) kisebbségekre hivatkozva, azokat sokszor mesterségesen fellázítva háborút kezdeményezni, megsérteni az utódállamok integritását.
Ukrajna esetében is ezt használták, Grúziában is.
A Balti államok félelme sem ok nélküli, komoly orosz kisebbséggel.
Egyébként kétszer utaztam Grúziába, csodálatos ország, és sajnálom, hogy Abháziába nem jutottam el (speciális vízum és egy csomó akadály) , mert állítólag a tengerpart szebbik része ott található. Lehet benne valami, mert az újonnan felépített Batumi és a lerobbant környékbeli üdülőhelyek hát...nem nagyon hangulatosak.

hami · http://toriblog.blog.hu 2020.05.13. 11:30:49

@kiskutyauto: a sok évszázad pusztító háborúi miatt az teljesen irreális elképzelés, hogy valamifajta egységes államalakulat jöjjön létre. Annyi népírtás zajlott le a térségben, hogy ez lehetetlen. Kb olyan szintű felvetés, hogy alkossunk egy államot a románokkal és szerbekkel, pontosabban, még annál is irreálisabb, mert a mi esetünkben csak néhány viszonylag kevés áldozatot követelő népírtás mérgezi a viszonyt, ott viszont sokkal több, sokkal nagyobb volumenű, nem beszélve a keresztény - muszlim ellentétről.

hami · http://toriblog.blog.hu 2020.05.13. 11:31:26

@Drago Brutic1: egyik sem oroszok által betelepített kisebbség.

kiskutyauto 2020.05.13. 13:28:23

@hami: De hát ÉPPEN ALKOTUNK szövetséget a románokkal és a szerbek is pályáznak a tagságra!!! 8)
Arról írtam, hogy még idejekorán kellett volna összehegeszteniük egy Kaukázusi úniót és sokkal jobban jártak volna. Száz év mészárlás és népirtás és még ma is bizonytalan sé veszélyes helyzet és nyomor helyett. Putyin persze hogy hízeleg, hiszen a SZU felbomlása után mit műveltek a csecsenek, dagesztániak, abházok, és mi ment hegyikarabahban majd 20 éven át mészárlás.... de nyilván csak álmodoztam, ezt is leírtam azt hiszem... hiszen micsoda állam lehetne. Ahogy II. Vh. után is összefogott Európa, és meg lehet nézni, hogy milyen sikeres tömböt alkotott, milyen gyönyörű minden nyugati város, milyen gazdag minden ország... Az utólag jött keletiek, mint mi, még nem tudtak felzárkózni, de ez jobbára az őrült ill. alkalmatlan vezetők hibája....

geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2020.05.13. 15:06:19

Ugyanolyan nyúlfarknyi népek lőporoshordó-régiója, mint a Balkán.Pedig a Kaukázus q szép rész, a turizmusból is tudnának komoly pénzt szakítani.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2020.05.13. 15:16:25

@hami:

Már a grúz nacionalizmus előtt se akartak grúz állampolgárokká válni az abházok és az oszétok. Lásd pl. az utolsó szovjet népszavazást, melyet Grúziában bojkottáltak, viszont Dél-Oszétiában és Abháziában meg lettek tartva, komoly részvétellel.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2020.05.13. 15:19:54

@hami:

Abházia tényleg független állam akar lenni.

Ellenben Dél-Oszétia csak taktikának tekinti a mostani jogi függetlenséget, az igazi cél az egyesülés Észak-Oszétiával, csatlakozva Oroszországhoz.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2020.05.13. 15:24:44

@Drago Brutic1:

Pont arrafelé csak elvétve akad orosz.

A 6 kaukázusi állam közül egyikben se haladja meg az orosz lakosság aránya az 1-2 %-ot.

Az orosz betelepítés mítosz, sose történt ilyesmi errefelé. A terület megszerzésekor se.

Ahová ténylegesen volt orosz betelíptés az Szibéria. Az utóbbi 500 évben folyamatosan. De a Kaukázusba ennek semmi értelme nem volt.
süti beállítások módosítása