Érdekes helyek. Érdekes szokások. Érdekes történetek.

Barangolás a világban

A Nagy Reneszánsz-gát

Etiópia grandiózus vállalkozása

2020. szeptember 14. - FuraTermék

Blogunkon egyszer már foglalkoztunk a vízerőművekkel, és a hozzájuk kapcsolódó, gyakran gigantikus méreteket öltő gátakkal és víztározókkal (akkor Kína legjelentősebb ilyen beruházását mutattuk be).

1024px-simien_mountains_kingdom_of_gondar_6181895150.jpg

Természeti szépségekben gazdag, erőforrásokban viszonylag szegény: Etiópia az afrikai lehetőségek - egyik - hazája. (forrás: Wikipedia)

 

Mai írásunkban egy másik ország, Etiópia nem kevésbé grandiózus vállalkozását, a Nagy Reneszánsz-gátat nézzük meg közelebbről.

A "reneszánsz" szó jelentése "újjászületés", így talán nem véletlen, hogy az etióp gazdaság újjáépítése szempontjából kiemelt fontosságú projekt is ezt az elnevezést kapta. A hosszú évtizedeken keresztül polgárháborúk, természeti katasztrófák és éhínségek által sújtott (hogy az Eritreával vívott háborúról ne is beszéljünk) Etiópia vezetése a 2000-es években elhatározta, hogy viszonylag rövid időn belül a világ egyik legősibb, ám akkoriban éppen az egyik legcsóróbb államát a térség vezető gazdasági hatalmává varázsolja.

1024px-et_bahir_dar_asv2018-02_img14_tis_issat.jpg

A 20. század második felében számos kisebb duzzasztógátas vízerőművet létesítettek Etiópiában. Az igazán grandiózus vállalkozás azonban váratott magára. (forrás: Wikipedia)

 

A gazdaság fejlesztéséhez beruházás szükséges: gyárakat, üzemeket, utakat kell építeni (nem egy esetben komplett városokat újjáépíteni), ehhez pedig hatalmas mennyiségű elektromos áramra van szükség - a pénz mellett, természetesen. Ugyan az országban számos vízerőmű működött már akkor is (kisebb-nagyobb víztározók végpontján), Addisz-Abebában úgy látták, hogy a valószínűleg drámaian megnövő igények kielégítésére szükség lesz egy minden addiginál nagyobb komplexum felhúzására.

renaissance_reservoir.jpg

A Nagy Reneszánsz-gát mögött kialakuló víztározó. A felépítendő gáttól alig tizenöt kilométerre már Szudán terpeszkedik. (forrás: Wikipedia)

 

A hőerőművek építését ugyan nem vetették el, de a fosszilis nyersanyagokban szegény ország nem nagyon tudta volna fedezni a fűtőanyag-importot, az atomerőművek építéséről pedig - egyelőre - bölcsen letettek.

ethiopian_electric_power.png

Az etióp állami elektromos vállalat emblémája. A beruházás energiaipari óriássá teheti nem csak az országot, hanem a céget is. (forrás: Wikipedia)

 

Vízerőművekből egyébként számos fajta létezik: vannak, amelyek egyszerűen csak kihasználják a gyors folyású vizek energiáját, vannak árapály-erőművek, és vannak olyanok, amelyek duzzasztógátak segítségével sokszorozzák meg az egyébként békés folyamok erejét.

2009 végére sikeresen kiválasztották a majdani gigantikus, 6,5 Gigawattos (a paksi atomerőmű teljesítménye ennek nagyjából harmada) teljesítményű erőmű helyszínét Etiópia nyugati részén, a szudáni határtól nem messze, a Kék-Nílus (amhara nyelven Abbai, azaz ዓባይ) folyón. És itt kezdődtek a problémák, ugyanis a felhúzandó duzzasztógát mögött kialakuló, közel 2000 négyzetkilométer felületű víztározó feltöltése annyi vizet igényel, amelynek hiányát a gyakorlatilag a Nílusból élő Szudán és Egyiptom vezetése nem tolerálhatta.

A vita elsősorban a víztározó feltöltésének időtartama körül alakult ki: ha az ugyanis túl gyorsan történik (tehát túl sok vizet tartanak vissza az etiópok), az közvetlenül veszélyeztetné több, mint százmillió ember ivóvíz-ellátását. 

1024px-vallee_fertile_du_nil_a_louxor.jpg

A Kék-Nílus Szudánban. A folyó nem csak Szudán, de Egyiptom ivóvíz-ellátásában is fontos szerepet játszik a másik ág, a Fehér-Nílus mellett. (forrás: Wikipedia)

 

Már az alapkő 2011-es letétele előtt hevesen tiltakozott Kairó és Kartúm az etióp projekt ellen - nem egy alkalommal még a meglehetősen irreális katonai csapás lehetőségét is belengették az ivóvíz biztosítása érdekében -, de amit Addisz-Abebában eldöntöttek, azt eldöntöttek, punktum.

grandethiopianrenaissancedamsalinirendition.jpg

A gát elképzelt 3D-rajza. (forrás: Wikipedia)

 

1024px-gerd-men-at-work.jpg

Etióp munkások az építkezésen, 2014-ben. A munkálatok több ezer ember számára biztosítanak megélhetést több, mint egy évtizeden keresztül. (forrás: Wikipedia)

 

A részben kínai banki kölcsönökből, részben állami forrásokból (és közadakozásból) előteremtett közel ötmilliárd USA dollárnyi (!) költségen végül egy olasz konzorcium vezetésével építeni kezdték a gátat az etióp munkások: a földmunkákat követően a közel két kilométer (1780 méter) hosszú és 155 méter magas gát kezdett alakot ölteni, 2020 nyarára pedig az építmény már szerkezetkész volt - a mintegy tízmillió köbméter betonból készült főgát kiegészítésére épített öt kilométer hosszú kőgáttal, valamint a majdani felesleges víz leeresztésére szolgáló kifolyókkal egyetemben.

20130611-grand-ethiopian-renaissance-dam-gerd30.jpg

A duzzasztógátat kiszolgáló műút hídja, előtérben az épülő komplexummal és az etióp haza lobogójával. (forrás: AFP)

 

A munkálatok támogatására nem messze az építkezés helyszínétől egy kifutópályát is létesítettek, valamint felújították a környék útjait is. Az optimista etióp tervek szerint egyébként az áramtermelésnek már 44 hónappal az alapkőletétel után el kellett volna kezdődnie. 

Kellett volna...

addis_abeba_skyline_projects_aaa.jpg

Addisz-Abeba modern városközpontja. A fejlődő ország gazdasága rengeteg elektromos áramot igényel. (forrás: Wikipedia)

 

Közben amerikai közvetítéssel tárgyalások kezdődtek a három érintett ország között: Egyiptom és Szudán szerette volna elérni, hogy Etiópia minél lassabban töltse fel a víztározót (Addisz-Abeba pedig a lehető leggyorsabban befejezné ezt a folyamatot). Hogy mennyi anyázásra került sor a zárt ajtók mögötti tárgyalásokon, nem tudjuk, de az biztos, hogy lesz még ebből feszültség.

1024px-secretary_pompeo_meets_with_ethiopian_foreign_minister_gedu_49557058641.jpg

Az amerikai és az etióp külügyminiszter találkozója 2020 elején. A gát kérdése komoly feszültséget okozott Etiópia, Egyiptom és Szudán között, de úgy néz ki, hogy a nézeteltéréseket lassan rendezik (és szerencsére nem fegyverrel). (forrás: Wikipedia)

 

Végül a hivatalosan is Nagy Etióp Reneszánsz-gát (ታላቁ የኢትዮጵያ ሕዳሴ ግድብ) névre keresztelt - korábban Millenium-gát néven is hivatkozott - létesítmény mögötti tározó nagyjából 10-15 év alatt fogja elérni végleges méretét (és mintegy 66 köbkilométeres térfogatát), miközben a tervek szerint 2022-ben már meg fogja termelni az első Kilowatt áramot - amelyből bőségesen futja majd exportra is, a szomszédos energiaszegény országok (köztük éppen Szudán) támogatására.

043_dpa_pa_171206_99_166368_dpai.jpg

A duzzasztógát az építés egy korai fázisában. (forrás: dpa)

 

A gát alatti vízerőműbe összesen tizenhat francia gyártmányú turbina fog kerülni, a megtermelt áramot pedig az időközben kiépítésre kerülő nagyfeszültségű kábeleken továbbítják majd a felhasználás helyére, mindenki legnagyobb örömére.

Zárásként itt egy (marketing)videó a gátról, látványos drónfelvételekkel:

 

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagbarangolo.blog.hu/api/trackback/id/tr4216195882

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Pierr Kardán 2020.09.14. 18:16:42

Szurkolok nekik, hogy sikerüljön a dolog, nehogy feleslegesen költsék el ezt a Holdról is látható mennyiségű pénzt. Persze az is fontos, hogy a Nílus folyásán lentebb lévő országok mezőgazdaságát se lehetetlenítse el a gát feltöltéséhez szükséges vízmennyiség lestoppolása.

Két kockázat azért van, a rövid távú a korrupció, ami erősen csapolja a gát építésére fordítható pénzmennyiséget, a hosszú távú meg a Nílus borzasztó hordalékossága, ha nem kotorják rendszeresen és nagy energiával a gát felett a tó alját, akkor pár évtized alatt a folyó telihordja hordalékkal a medret és kenhetik a hajukra a 155 méter magas gátat.

hebebe 2020.09.15. 21:14:22

Miért irreális a katonai csapás?

FuraTermék · www.furatermek.blog.hu 2020.09.16. 08:03:27

@hebebe: Mert egy ezzel kirobbanó, elmélyülő válság Egyiptom és Szudán számára is kontraproduktív lett volna. Manapság meg az emelkedő vízszint miatt egy gát elleni támadással saját maguknak okoznának villámárvizet.
süti beállítások módosítása