Blogunk egyik első posztjában felvillantottunk párat a világ legfurcsább településnevei közül. Mai válogatásunkban újabb, érdekesebbnél érdekesebb elnevezésű településsel ismerkedhetünk meg!
Amikor 1991. augusztus 4-én Szaddám Husszein iraki elnök (és főállású diktátor) kézhez kapta a jelentést, hogy csapatai befejezték Kuvait elfoglalását, nyugodtan dőlt hátra első osztályú bőrrel borított székében a bagdadi palotájának légkondicionált irodahelyiségében: nem gondolta ugyanis, hogy bárki a segítségére fog sietni a két magyar megyényi területű, alig egymillió ember által lakott, kőolaja miatt azonban dúsgazdag öbölmonarchiának.
Mint azt látni fogjuk, a 20. század végének egyik főgonosza nagyot tévedett, nem sokkal később ugyanis létrejött a második világháború óta legszélesebb körű katonai koalíció Kuvait felszabadítása érdekében.
Harminc évvel ezelőtt, 1989 augusztusában, miközben Magyarországon már javában bontották a műszaki határzárat, három kis szovjet tagköztársaságban kétmillió ember kerekedett fel, hogy létrehozzanak egy gigantikus élőláncot.
Tettükkel egy ötven évvel korábbi eseményről emlékeztek meg, de ez a megmozdulás jelentette a kezdetét a két évvel később kivívott szabadságért folytatott erőszakmentes küzdelemnek. A "Tovább" gomb után megismerkedhetünk a balti lánc (vagy más néven balti út) történetével.
Mai írásunkkal megpróbálunk ráerősíteni blogunk mostanáig meglehetősen elhanyagolt szegmensére, az érdekes életrajzokra, életutakra.
Nem szaporítjuk a szót: a "Tovább" gomb után megismerkedünk 19. századi hazánkfiával, Asbóth Sándorral.
Véget ért a nyár, és lassan közeledik a hideg, sötét tél (legalábbis az északi féltekén) - ennek apropóján mai posztunkban bemutatásra kerül egy észak-svédországi hotel, amelynek különlegessége, hogy minden évben újjá kell építeni.
Nem is ragozzuk tovább a szót: a FuraTermék Blogon már nem egy (és nem két) posztötletet jegyző, a galgók kapcsán nálunk is bemutatkozó Miss Weaver javaslatára következzék a sarkvidéki Jéghotel!
A világon számos ország van, amely (történelmi vagy földrajzi okokból) elmondhatja magáról, hogy területe két (vagy adott esetben több) kontinensre is kiterjed.
Mai posztunkban ezen államok között nézünk szét.
Alig néhány héttel ezelőtt egy csendes-óceáni kirándulás során megismerkedtünk egy norvég felfedezővel, mai írásunkban pedig egy második világháborús északi történeten keresztül megtudjuk, hogy egy szintén norvég politikusnak köszönhetően hogyan született új kifejezés az angol nyelvben a "hazaárulás" fogalmára.
A "Tovább" gomb után ismerkedjünk meg Vidkun Quislinggel!
Folytatjuk a Barangolás Blog leghosszabb ideje futó sorozatát, az egzotikus országokat, helyeket, területeket bemutató válogatásunkat, méghozzá egy nem is akármilyen országgal, hanem a világ harmadik (vagy második, listától függően) legkisebb népességű független államával.
Szóval nem ragozzuk tovább a gondolatokat, a "Tovább" gombra kattintással nézzünk szét Tuvalun!
Ha szóba kerül Dánia tengerentúli terjeszkedése, az átlag ember számára az első ezredforduló táján Angliában véghezvitt kalandozások (vesd össze: a sziget kvázi elfoglalása), esetleg Grönland, Izland és a Feröer-szigetek gyarmatosításának eseménnyel teli történetei ugranak be - teljesen jogosan, tesszük hozzá csendesen.
Azonban mai posztunkból kiderül, hogy dán barátaink ősei nem csak a zord, hideg északi vidékeken érezték otthon magukat.
A Barangolás Blogon nagyon ritkán foglalkozunk magyar témákkal - a második világháború környékén lezajlott érdekes epizódokat viszont szívesen villantjuk fel a Tisztelt Olvasóközönség előtt, így lett mai posztunk témája a második világégés előestéjén, 1939 tavaszán lezajlott magyar-szlovák határháború (vagy másik nevén magyar-szlovák kis háború, esetleg a Kelet-Felvidék felszabadítsa), amelyet úgy is említhetnénk, mint az utolsó fegyveres konfliktus, amelyből kis hazánk győztesen jött ki.
