A Barangolás blog mai posztjában egy nagyon picit elmerülünk a történelem viharos tengerének hullámai között (hogy költőiek legyünk): röviden megismerkedünk néhány olyan állammal (avagy "állammal"), amelyeket a szakadár szellem, illetve a függetlenség iránti olthatatlan vágy hívott életre - céljukat, az önállóságot azonban végső soron nem érték el, mert az ország, amelynek területéből kiválni szándékoztak volna, leverte a felkelést (vagy nézőpont szerint a függetlenségi mozgalmat).

Az 1862-es antietami csatáról készült festmény. Az ütközet az amerikai polgárháború egyik legvéresebbje volt. (forrás: Wikipedia)

Válogatásunk - mint az eddigi válogatások blogunk történetében - ezúttal is szubjektív.

Mai posztunkkal elérkeztünk az Atomököl-sorozat feléhez: négy országot már letudtunk, és mire az írás végére érünk, már csak négy ország nukleáris erőinek bemutatása marad hátra.

A "Tovább" gomb után nem kisebb atomököl története tárul fel előttünk, mint maga a Mennyei Középső Birodalom, a Kínai Népköztársaság!

Csendben eltelt három hónap anélkül, hogy foglalkoztunk volna az egzotikus országokat, területeket bemutató sorozatunkkal. Végül sikerült erőt venni magunkon, így ma folytatjuk ezen barangolásunkat a világban; a mai posztban a Spitzbergákat követően ismét a messzi északra (vagyis Magyarországról nézve inkább északnyugatra) látogatunk, hogy felfedezzük a kiviak hazáját, Grönlandot.

Grönland nem a nagyvárosi hangulatáról híres - ennek a legfőbb oka, hogy a nyugat-európányi területen alig hatvanezer ember él. (forrás: Wikipedia)

Nem is szaporítjuk tovább a szót (illetve talán még egy kicsit), s a "Tovább" gombot követően megnézzük, hogy mi is a helyzet a Föld jelenleg legnagyobb függésben lévő országában.

Miután (nagy nehezen) letudtuk a NATO atomököllel rendelkező országainak bemutatását, itt az ideje, hogy megismerkedjünk a Föld (mennyiségileg) legnagyobb nukleáris tűzereje felett rendelkező államával, Oroszországgal.

Mai írásunk témájára szerkesztőségünk egyetlen hölgy tagja (akinek megannyi írást köszönhetünk a testvérblogunkon), Miss Weaver hívta fel figyelmünket. Nézzük meg tehát, miért szomorú a sorsa a címben hivatkozott kutyafajta tagjainak.

Spanyol agár szemléli a tájat - talán észre is vette a prédát? (forrás: Wikipedia)

Az újévben megújult erővel folytatjuk a tavaly év végén megkezdett, nukleáris hatalmakat bemutató sorozatunkat, amelynek harmadik epizódjában a Ködös Albionba, vagyis Oroszországba a NATO harmadik olyan országába látogatunk el, amely önerőből képes volt kifejleszteni az emberiség jelenleg ismert legerősebb fegyverét. Irány tehát az Egyesült Királyság!

Mai posztunkban ellátogatunk a messzi a Nigerbe, hogy megismerkedjünk a Föld egykor volt talán legmagányosabb élőlényével - ma már nincsen közöttünk, de emlékét egy egész ország zárta szívébe. Nézzük, mi (ki?) is volt Ténéré fája!

Niger területének (amely Magyarországnál több, mint tizenháromszor nagyobb) legnagyobb részét a Szahara fent látható homokdűnéi valamint kősivatagai borítják. (forrás: Wikipedia)

Mai posztunkban (amely az év utolsó barangolásos bejegyzése) visszatérünk az ősi Afrika földjére, hogy megismerkedjünk egy alig néhány évtizeddel ezelőtt országát nyomorba és katasztrófába sodró diktátor (nem mellesleg az utolsó skót király) történetével - azután, hogy a FuraTermék Blogon már megnéztük a kontinens utolsó császárát, ezen blog hasábjain pedig olvashattuk a legismertebb császár történetét.

Uganda természeti szépségekben gazdag ország. (forrás: Wikipedia)

A "Tovább" gomb után tehát nézzük meg, ki is volt Idi Amin Dada Oumee!

A nukleáris hatalmakat bemutató, két héttel ezelőtt elindult sorozatunk második epizódjában (miután az elsőben az Egyesült Államokban tettünk látogatást) Franciaország nukleáris arzenálját vesszük alaposabban szemügyre. Való igaz, nem a szovjetekkel (oroszokkal) és nem is a britekkel folytatjuk, hanem a franciákkal, felrúgva ezzel az időrendi sorrendet és döntésünkkel teljesen szubjektív alapokra helyeztük a folytatás mikéntjét, amiért elnézést kérünk.

Néhány héttel ezelőtt, amikor olyan fővárosokban néztünk szét, amelyek már nem fővárosok, felvetődött, hogy a színes nagyvilágban számtalan olyan település van, amelynek az adott ország kormánya szánt szándékkal adott fővárosi funkciót (általában azért, hogy tehermentesítsék az addig a kormányzat központjául szolgáló városokat).

Washington központjának látképe madártávlatból. (forrás: Wikipedia)

Nézzük meg tehát, hogy a mai szubjektív válogatásunkban szereplő országok (pontosabban: azok kormányai) miért és hogyan váltottak fővárost!