Az apartheidet bemutató minisorozatunk első epizódjában (miután röviden bemutattuk az előzményeket) láthattuk, hogyan alakult ki és élte virágkorát a szegregációra és faji alapú elnyomásra épülő dél-afrikai fehér diktatúra. 

Dél-afrikai katonák járőrözés közben - a határvidéki szolgálat nem volt egy leányálom. (forrás: Wikipedia)

Mai posztunkban megnézzük, hogy milyen volt a dél-afrikai haderő (amelyre a kormány nagyban támaszkodott a rendszer fenntartásában), és utánajárunk, miért kellett dél-afrikai fehér sorkatonák tízezreinek a hazától több ezer kilométerre, a szavannán és bozótosban harcolni.

A Barangolás Blog számos posztjában foglalkoztunk már ilyen-olyan módon a dél-afrikai apartheid rendszerével, valamint betekintettünk Rodéziába, ahol a ma bemutatotthoz nagyon hasonló rendszer épült ki. Most elérkezett az idő, hogy kicsit részletesebben is megnézzük, milyen volt a faji elkülönítés politikája az afrikai kontinens legfejlettebb és egyik leggazdagabb államában. 

A Dél-afrikai Unió, majd a Dél-afrikai Köztársaság zászlaja az apartheid idején - igazi zászló a zászlóban megoldás, ahol az Union Jack mellett  két búr köztársaság, az Oranje Szabadállam és a Dél-afrikai Köztársaság egykori zászlaja tűnik fel. (forrás: Wikipedia)

Két Háromrészes írásunk első epizódjában nézzük meg, hogyan alakult ki és miként élte virágkorát az apartheid.

Blogunk képzeletbeli hasábjain csak nagyon-nagyon ritkán foglalkozunk magyar témákkal. Mai posztunknak is csak a kiindulópontja lesz lángoktól ölelt kis hazánk (pontosabban fővárosunk), a fő célpont pedig az Egyesült Államok (és bónuszként a Sínai-félsziget). Vágjunk is bele!

Az utánozhatatlan panoráma Közép-Európa szívében. (forrás: Wikipedia)

Nem titok, hogy a Barangolás blog eddigi leggrandiózusabb vállalkozásaként tekintünk az Atomököl-sorozatra - mivel azonban egyszer minden jó véget ér, így mai posztunkkal lezárjuk blogunknak a világ nukleáris hatalmait bemutató fejezetét. 

A világ első atomhatalmával kezdtünk (habár utána nem tartottuk magunkat az időrendiséghez), s a legfiatalabbal zárunk: a "Tovább" gomb után nézzük meg, hogyan tett szert az emberiség jelenleg ismert legpusztítóbb fegyverére a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (avagy Észak-Korea).

Míg Magyarországon a húsvéti időszakot a legtöbben a locsolkodással és a hímes tojásokkal társítják (esetleg vesznek világító nyuszit az ablakba), addig a világ más részein az ünnep vallási elemeire helyeznek komoly hangsúlyt.

A Fülöp-szigeteken emberek tízmilliói ünneplik a húsvétot, a legtöbben a hagyományos módon... (forrás: Wikipedia)

Mai, ünnepi barangolós posztunkban megnézzük, hogy a Fülöp-szigeteken hogyan tartják egyesek a húsvétot.

Tavaly blogunk képzeletbeli hasábjain emlékeztünk meg Latin-Amerika legvéresebb háborújáról. Mai posztunkban - amelynek egyik főszereplője szintén Paraguay lesz - pedig megismerkedünk azzal a konfliktussal, amely méltán érdemelné ki a "Dél-Amerika legértelmetlenebb háborúja" megtisztelő címet.

A Gran Chaco vidéke meglehetősen barátságtalan - a hatalmas forrósághoz nehezen átjárható bozótos társul. Nem véletlen, hogy még napjainkban is Paraguay legritkábban lakott országrésze. (forrás: Wikipedia)

A "Tovább" gombra kattintást követően tehát röviden tekintsük át a chacói háború történetét!

Az év eleji, FuraTermék Blogon megjelent kínai üveghidas posztunk után az egyik kedves olvasónk, Anonyma jelezte a szerkesztőségnek, hogy egy (na jó, két) országgal odébb, Dél-Koreában is van ám látnivaló az üvegen keresztül.

A felhőkarcoló kimagaslik Szöul építményei közül. (forrás: lottehotel.com)

Egész pontosan a Lotte World Tower névre hallgató szupermodern és vadonatúj szöuli felhőkarcoló tetején.

Két héttel ezelőtt megtudhattuk, hogyan született az indiai szubkontinens első atomhatalma - mai posztunkban utánajárunk, hogy India ősellensége, Pakisztán hogyan tett szert az emberiség jelenleg ismert legpusztítóbb fegyverére. 

Japán bővelkedik turistacsalogató látványosságokban - minden évben külföldiek százezrei jönnek a felkelő nap országába, hogy megtapasztalják, milyen egy kapszulahotelben aludni, vagy a Sinkanszenen utazni, esetleg megmászni a Fudzsi havas csúcsát (hogy a hanamiról már ne is beszéljünk).

Tobecu városközpontja. (forrás: Wikipedia)

És ott vannak a svéd turisták, akik előszeretettel keresnek fel egy kis falut Japán legészakibb nagy szigetén, Hokkaidón - a "Tovább" gomb megtudhatjuk, hogy miért is.

Lassan közeledünk az Atomököl-sorozat végéhez, de még mindig akad felfedezni való a nukleáris fegyverekkel rendelkező államok között. 

Sorozatunk mai részében ellátogatunk Dél-Ázsiába (először, de nem utoljára), hogy megismerkedjünk a szubkontinens első atomhatalmával, Indiával.