Miután (nagy nehezen) letudtuk a NATO atomököllel rendelkező országainak bemutatását, itt az ideje, hogy megismerkedjünk a Föld (mennyiségileg) legnagyobb nukleáris tűzereje felett rendelkező államával, Oroszországgal.
Miután (nagy nehezen) letudtuk a NATO atomököllel rendelkező országainak bemutatását, itt az ideje, hogy megismerkedjünk a Föld (mennyiségileg) legnagyobb nukleáris tűzereje felett rendelkező államával, Oroszországgal.
Mai írásunk témájára szerkesztőségünk egyetlen hölgy tagja (akinek megannyi írást köszönhetünk a testvérblogunkon), Miss Weaver hívta fel figyelmünket. Nézzük meg tehát, miért szomorú a sorsa a címben hivatkozott kutyafajta tagjainak.
Az újévben megújult erővel folytatjuk a tavaly év végén megkezdett, nukleáris hatalmakat bemutató sorozatunkat, amelynek harmadik epizódjában a Ködös Albionba, vagyis Oroszországba a NATO harmadik olyan országába látogatunk el, amely önerőből képes volt kifejleszteni az emberiség jelenleg ismert legerősebb fegyverét. Irány tehát az Egyesült Királyság!
Mai posztunkban ellátogatunk a messzi a Nigerbe, hogy megismerkedjünk a Föld egykor volt talán legmagányosabb élőlényével - ma már nincsen közöttünk, de emlékét egy egész ország zárta szívébe. Nézzük, mi (ki?) is volt Ténéré fája!
Mai posztunkban (amely az év utolsó barangolásos bejegyzése) visszatérünk az ősi Afrika földjére, hogy megismerkedjünk egy alig néhány évtizeddel ezelőtt országát nyomorba és katasztrófába sodró diktátor (nem mellesleg az utolsó skót király) történetével - azután, hogy a FuraTermék Blogon már megnéztük a kontinens utolsó császárát, ezen blog hasábjain pedig olvashattuk a legismertebb császár történetét.
A "Tovább" gomb után tehát nézzük meg, ki is volt Idi Amin Dada Oumee!
A nukleáris hatalmakat bemutató, két héttel ezelőtt elindult sorozatunk második epizódjában (miután az elsőben az Egyesült Államokban tettünk látogatást) Franciaország nukleáris arzenálját vesszük alaposabban szemügyre. Való igaz, nem a szovjetekkel (oroszokkal) és nem is a britekkel folytatjuk, hanem a franciákkal, felrúgva ezzel az időrendi sorrendet és döntésünkkel teljesen szubjektív alapokra helyeztük a folytatás mikéntjét, amiért elnézést kérünk.
Néhány héttel ezelőtt, amikor olyan fővárosokban néztünk szét, amelyek már nem fővárosok, felvetődött, hogy a színes nagyvilágban számtalan olyan település van, amelynek az adott ország kormánya szánt szándékkal adott fővárosi funkciót (általában azért, hogy tehermentesítsék az addig a kormányzat központjául szolgáló városokat).
Nézzük meg tehát, hogy a mai szubjektív válogatásunkban szereplő országok (pontosabban: azok kormányai) miért és hogyan váltottak fővárost!
Ma induló új sorozatunkban (miután Dél-Afrikánál, Las Vegasnál és a NATO-nál már érintettük a témát) bemutatjuk a Föld azon országait, amelyek az utolsó háborúban nukleáris fegyverekkel vívnának egymással csatákat. A sorozatban elsősorban a hagyományos nukleáris triádot, illetve annak egyes elemeit vesszük alaposan szemügyre, az egyéb nukleáris fegyverek mellőzésével.
Az első részben következzék tehát a legrégibb atomököl birtokosa, az Egyesült Államok!
Egészen 2003-ig mindössze két olyan ország volt a Földön, amely saját erőből képes volt embert juttatni a világűrbe: az Egyesült Államok és Oroszország (korábban Szovjetunió). Aztán jött Kína, és ez a szám rögtön háromra emelkedett.
Ez a tény azonban nem jelenti azt, hogy a többi majd' kétszáz állam közül néhánynak ne adódott volna lehetősége, hogy a következővel büszkélkedjen: saját űrhajósa van! Mai posztunkban közülük nézünk meg néhányat.
Mintegy mellékesen: 2011 óta - amikor kivonták az amerikai űrsiklókat a rendszerből - ismét csak két ország rendelkezik az ember űrbe juttatásának képességével.
A nagyvilágban számos főváros-típus létezik: van politikai, gazdasági, közlekedési, kulturális (és a többi, és a többi) - ezen funkciókat általában egyetlen település tölti be (Magyarországon ez Budapest), de van, ahol ezek a feladatok megoszlanak (az Egyesült Államok politikai központja Washington, a gazdasági pedig New York), és van, ahol a hivatalos (alkotmányos) főváros egyáltalán nem, vagy csak részben tölt be fővárosi szerepkört (mivel elvesztette főváros jellegét). Ma közülük válogatunk.
A fentiekben nem írtuk, de aki rutinos Barangolás-blog olvasó, tudhatja, hogy válogatásunk ezúttal is szubjektív. Megértéseteket köszönjük.