A németek 1941-es balkáni villámháborúját bemutató minisorozatunk előző (első) részében röviden bemutattuk az olaszok kísérletét Görögország elfoglalására, mai írásunkban pedig megismerjük, hogyan került sor a délszláv szuperállam, Jugoszlávia mindössze néhány nap alatt bekövetkező összeomlására 1941 tavaszán.

A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (a későbbi Jugoszlávia) katonái 1925-ben. A délszláv állam papíron nagyon erős haderővel rendelkezett, ez azonban később csak papírtigrisnek bizonyult. (forrás: Wikipedia)

Szép, kerek szám a negyven, s őszintén szólva nem gondoltuk volna, hogy éveken és kontinenseken átívelő, Magyarországról egzotikusnak ható országokat bemutató sorozatunk ennyi részt megél. De ha egyszer elkapott a gépszíj, nincs többé megállás.

Uruguay fővárosának, Montevideónak a központja madártávlatból. (forrás: Wikipedia)

Sorozatunk mai epizódjában Latin-Amerika egyik (ha nem a) legeurópaibb államába, Uruguayba látogatunk el.

Hosszú évek után folytatjuk a második világháborús hadszíntereket, ütközeteket bemutató írásainkat - blogunk indulását követően nem sokkal néhány posztban bemutattuk, hogy a németek hogyan foglalták el Észak- és Nyugat-Európát, majd a Távol-Kelet néhány emlékezetes összecsapásának történetéről rántottuk le a leplet.

Görög tüzérség az Olaszország ellen vívott honvédő háborúban. (forrás: Wikipedia)

Mai írásunkkal induló mini-sorozatunkban pedig bemutatjuk, hogy Németország és szövetségesei hogyan foglalták el mindössze néhány hét alatt a Balkán-félsziget Berlinnek ellenálló államait, Jugoszláviát és Görögországot.

Az utóbbi hetekben Ferenc pápa halálának kapcsán többször is szóba került, hogy nem csak a világ egyik legnépesebb felekezettel bíró egyházának feje, hanem egy állam vezetője is eltávozott közülünk.

Panorámakép, amelyen a világ legkisebb független államának legnagyobb része látható. (forrás: Wikipedia)

Azt sokan tudják, hogy a Vatikán egy szuverén állam, de azt talán kevesebben, hogy mai formájában való létezését a fasiszta Olaszország vezérével, Mussolinivel megkötött szerződésnek köszönheti. Mai írásunkban röviden bemutatjuk nektek a lateráni egyezményt.

Jövőre lesz a huszadik évfordulója a modern kori Magyarország területén bekövetkezett legsúlyosabb légi katasztrófának, amely egyben a független Szlovákia történetének legtöbb áldozatot követelő légi szerencsétlensége is. 

Hejce római katolikus temploma és a köré a kora újkorban, a török fenyegetés idején emelt védőfal. A település 2006 januárja előtt és azóta is éli az álmos abaúji, zempléni kistelepülések hétköznapjait. (forrás: Wikipedia)

Mai írásunkban a hejcei tragédiát mutatjuk be röviden. 

Egyszer már foglalkoztunk Mauritániával - akkori írásunkban a 21. századi életmódhoz meglehetősen méltatlan kényszerhízlalás intézményét mutattuk be.

Mauritániai vasúti szerelvény az 1990-es évek elején - a szinte teljesen lakatlan térséget átszelő vonal a Szahara nyugati részének egyetlen nehéz vasútja. (forrás: Wikipedia)

Mai posztunkban az ország első (és idáig egyetlen) vasútvonalának történetével és jelenével ismerkedünk meg.

A női választójogot kontinensenként elsőként bevezető országok bemutatását követően mai írásunkban megismerjük a rossz tanulókat - azokat az államokat, ahol egészen a közelmúltig a hölgyeknek nem volt lehetősége az urnák elé járulni (vagy éppen még ma sincs erre lehetőségük).

Ír kislány az ír nők szavazati jogát követelő plakáttal a 20. század elejéről. (forrás: Wikipedia)

Elérkezett a keresztény világ legnagyobb ünnepe, a húsvét - ennek apropóján a Barangolás Blog szerkesztősége egy igazán húsvéti tematikájú írással jelentkezik, melyben szép számmal lesznek nyulak, bár nem a megszokott formában.

Egy gondatlan gondtalan tapsifüles. (forrás: Wikipedia)

Következzen a nagy új-zélandi húsvéti nyúlvadászat története!

Az egzotikus országokat, területeket bemutató sorozatunk harminckilencedik részében újra ellátogatunk a Karib (Antilla)-tenger térségébe, hogy megismerkedjünk egy kicsiny szigetországgal, amely a mai napig brit fennhatóság alatt áll, s amelynek közelmúltbeli történetét egy pusztító vulkánkitörés-sorozat határozta meg.

Montserrat északi partvidékének látképe. (forrás: Wikipedia)

Szaporíthatnánk még a szót, de nem fogjuk: a "Tovább" gomb után irány Montserrat!

A világ legnagyobb részén - papíron legalábbis - már működik az általános választójog rendszere, vagyis egy bizonyos életkor felett az állampolgárok származástól, nemtől függetlenül az urnák elé járulhatnak a rendszeresen megtartott voksolásokon. Erre a formaságra még azokban az országok közül is sokban adnak, amelyek egyébként a legcsekélyebb mértékben sem tekinthetők demokratikusnak.

Norvégia történelmének első leadott női szavazata az 1910-es helyhatósági választásokon. (forrás: Wikipedia)

De nem volt ez mindig így, sőt, egészen a közelmúltig az országok többségében kizárólag férfiak vehettek részt a szavazáson (sok helyen még ez a réteg is erősen szűrve volt, elsősorban vagyoni helyzet alapján). Két részesre tervezett írásunkban kontinensenként mutatjuk be, hogy az adott földrészen mely ország volt az első, ahol engedélyezték nők részvételét a választásokon, és melyek voltak az utolsók. Mai posztunkban az első helyezetteket vesszük sorra.