A kőszén hosszú időn keresztül a legfontosabb energiaforrásnak számított a világ legtöbb részén, így Japánban is - a felkelő nap országában a 19. század elején nyíltak az első nagyüzemi szénbányák, az energiahordozó iránti kereslet azonban csak a Meidzsi-restaurációt követően, a 19. század utolsó évtizedeiben robbant be igazán.

Ha megfelelő szögből tekintünk Hasima szigetére... (forrás: Wikipedia)

...akkor könnyedén felismerhetjük benne egy csatahajó, akár a fenti képen látható Mikasza (三笠) sziluettjét. (forrás: Wikipedia)

A szénbányászatnak köszönheti létét mai posztunk témája, Hasima szigete (端島), amely formája után a Csatahajó-sziget becenevet kapta, s sok más egyéb mellett arról is nevezetes, hogy történelme egy időszakában a Föld legsűrűbben lakott területének számított.

A Barangolás Blogon már nem egy (és nem két) alkalommal írtunk a vasútról; volt itt szó az egyik leggyorsabbról, a legmeredekebbről, az egyik legfurcsábbról, de azokról az államokról is, amelyek nélkülözik ezt a fajta kötöttpályás közlekedést.

A liechtensteini Schaan-Vaduz vasútállomás főépülete - az állomás a legjelentősebb megálló a hercegség területét átszelő vasútvonalon. (forrás: Wikipedia)

Mai írásunkban ellátogatunk néhány országba, amely rendelkezik vasúttal, de ezen "hálózatok" hossza arra sem lenne elegendő, hogy két, egymástól nem olyan nagy távolságra fekvő magyar települést összekössenek - vagyis hosszuk nem éri el a tíz kilométert sem.

Az egzotikus országokat bemutató sorozatunk harminchatodik részét legutóbb ott hagytuk abba, hogy Észtország a Szovjetunió részeként éppen kénytelen volt betagozódni a vörös birodalomba.

Tallinn történelmi belvárosának panorámája a hajnali ködben-párában. (forrás: Wikipedia)

A "Tovább" gomb után folytatjuk a harmadik legkisebb finnugor nép országát bemutató írásunkat.

A finnugor nyelvcsaládba tartozó népek közül mindössze három (a magyar, a finn és az észt) rendelkezik önálló államisággal.

Észtország kisebbik nagy szigete, Hiiumaa partvidéke. (forrás: Wikipedia)

Az egzotikus országokat bemutató sorozatunk legújabb részében közülük a legkisebbet, Észtországot (Eesti) fedezzük fel - mivel mondandónk elég hosszúra sikeredett, ezúttal két epizódban ismerjük meg barangolásunk aktuális állomását.

Amikor röviddel a polgárháború vége után az Egyesült Államok megegyezett az Orosz Birodalommal Alaszka megvásárlásáról, az amerikai közvélemény nagy része hihetetlen ostobaságnak tartotta az üzletet, s egyszerűen - az akkori külügyminiszterről - Seward jégszekrényének csúfolták a területet. Alig száz évvel később hatalmas kőolajmezőket tártak fel Észak-Alaszkában, így a jenkik az évszázad üzletét kötötték meg 1867-ben...

New Orleans városközpontjának látképe. A város a francia, majd spanyol gyarmati közigazgatás központja volt Louisianában a 18. századi gyarmati időkben. (forrás: Wikipedia)

...mármint a század egyik üzletét, mert néhány évtizeddel korábban Franciaországtól is hatalmas területeket vásároltak meg. A "Tovább" gomb után következzen az úgynevezett Louisiana-vásárlás (Louisiana Purchase), vagy Louisiana-tranzakció története, röviden!

1962 júliusában az Egyesült Államok a Starfish Prime-teszt részeként a világűrben (mintegy 400 kilométer magasságban) felrobbantott egy 1,44 megatonnás hidrogénbombát a Csendes-óceán középső része felett. A detonáció melléktermékeként nem csak létrejött egy mesterséges sarki fény, hanem a több ezer kilométerre fekvő Hawaii-szigeteken az elektromos berendezések egy része használhatatlanná vált, de az alacsony pályán keringő műholdak (amikből akkor még elég kevés volt) működésében is zavarok keletkeztek.

A Hawaii-szigetcsoporttól mintegy 1500 kilométerre délnyugatra, négyszáz kilométer magasságban végrehajtott kísérleti nukleáris robbantás, a Starfish Prime-teszt látványos tűzijátékot eredményezett Honolulu felett. (forrás: Wikipedia)

Ha ugyanezt megtennénk napjainkban egy módosított nukleáris robbanófejjel, mondjuk Európa felett, az beláthatatlan következményekkel járna a modern civilizációra nézve. A "Tovább" gomb után következzen a fegyver, amely fizikai pusztítás nélkül képes visszajuttatni minket a középkorba!

Közhelyszerű állítás, hogy szinte nincsen olyan lakott helye a Földnek, ahol egy véletlenszerűen eldobott tégla ne találna fejen legalább egy magyart; közhelyszerű állítás, hiszen a modern világban már nagyon könnyen útra kelhetünk, bejárhatjuk bolygónkat - él azonban Afrikában egy magát magyarnak valló közösség, amely nem mostanában szakadt távol hazánktól, hanem évszázados múltra tekint vissza.

Naplemente a Nasszer-tó víztükrén át - az 1950-es évek egyiptomi gátépítési programja alapjaiban változtatta meg a helyiek életét. (forrás: Wikipedia)

A "Tovább" gomb után ismerkedjünk meg a magyarabok (vagy magyarábok) történetével!

A 20. és 21. század diktátorait bemutató sorozatunk tizenhatodik részében visszatérünk a fekete kontinensre, pontosabban annak keleti, indiai-óceáni régiójába, hogy megismerkedjünk a földi paradicsomként is számon tartott Seychelle-szigetek diktatúrájának történetével.

Nem született politikusnak, mégis hazája 20. századi történetének meghatározó személyisége lett belőle. (forrás: Wikipedia)

A "Tovább" gomb után következzen France-Albert René életének és elnökségének története!

A vallás, hit lehet eszköz az ember lelki világának kiteljesítéséhez, eszköz a boldogság, boldogulás felé vezető úton...a vallás nevében ugyanakkor borzalmas, kegyetlen cselekedeteket hajtottak végre az emberek, amióta világ a világ, s ez talán sosem fog változni.

A végtelennek tűnő guyanai őserdő: a nagyjából Egyesült Királyság méretű országban kevesebb, mint egymillió ember él, így ideális helyszín a világtól elzárt közösségek kialakítására. (forrás: Wikipedia)

Mai írásunkban a közelmúlt egyik ilyen tragédiáját mutatjuk be röviden. A "Tovább" gomb után következzen a Népek Templomának halálos története.

Hollandia történelmét mindig is meghatározta a tengerrel való kapcsolata - hosszú évszázadok óta a helyiek az Északi-tengertől hódítanak el területeket: gátakat emelnek, hogy a védművek mögött felszabaduló területeken otthonokat építsenek vagy mezőgazdasági tevékenységet folytassanak.

Az Északi-tenger vize által elárasztott Oude-Tonge falu, amely a legsúlyosabb csapást szenvedte el 1953 telén. (forrás: Wikipedia)

A mélyföldeket védő természetes és mesterséges gátak azonban több, mint hetven éve az ország Achilles-sarkának bizonyultak; mai írásunkban egy ehhez kapcsolódó katasztrófát mutatunk be nektek, amely a második világháborús német megszállás mellett másik meghatározó eseményként vonult be Hollandia 20. századi történelmébe. A "Tovább" gomb után következzen az 1953-as nagy északi-tengeri árvíz (hollandul "Watersnood van 1953", angolul pedig "North Sea flood 1953") rövid története.